Házassággazdagítás 2.
(2009.12.06.)


„Biztos vagyok benne, hogy Isten számára a család egy nagyon fontos dolog. Isten előbb teremtett családot, mint gyülekezetet és sok bibliai utalás van arra, hogy hogyan kell, vagy kellene a keresztény házasoknak együtt élni, mi a része a házasságban a férjnek, a feleségnek, hogyan kell a gyermeket nevelni, milyen mérce alapján, milyen irányvonal alapján és mi az, amit nem szabad a házasságban tenni és mit kell tennünk a sikeres működés érdekében.
A múlt heti alkalom nagy része a tiszteletről szólt, mert nagyon sokan ott rontják el, hogy nem tisztelik a másikban sem a személyét a házastársak, illetve nem is a másik személyét, hanem inkább azt a helyet, amiben ő áll. Tehát nem tisztelik azt a pozíciót, hogy ő a férj és ő mint férj tisztelettel tartozik a feleségének és fordítva is. Ez egy magatartásforma, hogy én tisztelettel vagyok a másik felé. És párhuzamba állítottuk még a miniszterelnököt, meg a politikusokat, meg a pásztori hivatalokat is, hogy ha nem is értesz egyet azzal, amit azok mondanak, vagy képviselnek, de azt a hivatalt, amiben az áll, azt meg kell tisztelned. Mert az elöljárók azok Istentől vannak és azt tanítja a Biblia, hogy neked alá kell vetned magadat a felsőbb hatalmasságoknak és nem írja a Biblia, hogy akkor, ha egyetértesz vele, vagy tetszik neked. Akkor is ha tetszik, akkor is ha nem tetszik, mert ezzel megtiszteled azt a hivatalt, azaz Istent, aki őt oda föléd adta. Ha nem tiszteled meg a polgármesteredet, vagy a pásztorodat, a férjedet, vagy feleségedet, akkor Istent nem tiszteled. És itt rontják el sokan és adják föl nagyon könnyen, hogy ebben a tiszteletadásban nem elég kitartóak és állhatatosak és olyan dolgokat engednek meg maguknak a szavaikban és a viselkedésükben, amit nem kellene.
Ha  világi mintákat követsz, akkor világi eredményeid lesznek, ha pedig igei mintát követsz, amit Isten mond, akkor igei eredményeid lesznek. És van-e a Bibliában olyan igei eredmény, amely téged lefelé vinne? Van-e a Bibliában olyan tanítás, amely téged a pusztulás felé vezet, amely a romlás felé vezet? Nincs! Isten Igéje mindig felemel és minden Igében meg van a képesség arra, hogy a te életedben valósággá váljon.
Ha nem is vagy ma házas, vagy már nem vagy házas, vagy még nem vagy házas, akkor is sokat fog neked segíteni a mai tanítás, mert a dolgok gyakorlati oldaláról lesz ma szó. Vagyis, hogy mit kell neked tenned, mint férjnek, mint feleségnek.

A házasság az egy jó dolog. Azt tanítja a Példabeszédek, hogy aki feleséget talált, kincset talált. Én találtam egy kincset és meg akarom tartani, nem akarom elveszíteni, ezért igyekszem megtenni mindent, hogy jól működjön a házasságunk. Az, hogy ki mit, hogyan tévesztett el a múltjában, az ne akadályozzon meg abban, hogy olyan képet alakíts ki a jövődről, hogy: ezen már nem lehet változtatni.
Pár hete volt egy tanítás a hit általi helyreállításról. Amikor is arról beszéltünk, hogy a kimondott szavak által azt a világot, amiben élünk, azt helyreállíthatjuk Isten Igéjével. Semmi nincs elveszve és semmi sincs még teljesen elrontva, ha esetleg a házasságod nem olyan, mint amilyennek megálmodtad azt a házasságon első napján. Nekünk keresztényeknek mindenféleképpen példát kell mutatnunk a világ számára. De hogyan mutathatunk példát, ha a mi házasságaink is esetleg romokban állnak? Akkor miről vesz példát a világ? Ha a mi kapcsolataink, a mi embertársainkkal való viszonyulásunk ugyanolyan, mint a világban a kapcsolatok, akkor mi a különbség? Egy jó példa kell legyen egy keresztény házaspár a rokonság számára, a szomszédok számára, a kollégák számára, mindenki számára, aki körülötted van, aki a világból figyel téged. És mondom neked: téged a világ figyel! Nehogy azt gondold, hogy te egyedül vagy és senki nem foglalkozik veled. De ez ne feszélyezzen téged, egyszerűen éld meg és cselekedd meg az Igét. Ha az összeomlás, vagy a szárazság, vagy a pusztaság közepén vannak a keresztény házasságok, akkor hogyan tudunk a világnak példát mutatni? A világban nagyon sokan, nagyon könnyen feladják, mert nincs kitartás és elkötelezettség. Talán ezért is mondják az emberek azt, hogy nem házasodok össze, mert a papír nem számít. Nem a papír miatt kell összeházasodni. Egyszerűen azért, mert Isten azt mondta és azért, mert az egy szövetség a két ember között és Isten között, amit Isten meg tud pecsételni, amelyre Isten az áldásait ki tudja árasztani. Soha nem leszel olyan áldott a párkapcsolatodban, úgymond élettársi, vagy akármilyen viszonyban, mint ha összeházasodnátok, mert Isten azt nem tudja megáldani, mert köti Őt az adott szava, az írott Igéje.
Akkor tudsz kiteljesedni a kapcsolatodban, ha azt Isten megpecsételi, nem tudnak a legteljesebb áldások beteljesedni az életedben. Ehhez viszont, hogy házasságra kelj valakivel, egy elkötelezettség kell és sokan a világban félnek ettől az elkötelezettségtől, mert mi van ha nem működik? Ha így él valaki együtt valakivel, önmagában rossz ez már. Ez teljesen hit nélküli hozzáállás és teljesen kívül hagyja az ilyen ember Isten Szellemének a vezetését és magát Istent is.

Ha valami nem tökéletes a világi ember számára (és sajnos a keresztények is így vannak ezzel), ha valami kényelmetlen, a legkönnyebb azt mondani, hogy oké feladom, kiszállok belőle. Így vannak ezzel a fiatalok, középkorúak a párkapcsolatban is. Elhagyják így az emberek egyébként a munkahelyüket, mert valami kényelmetlen, valami nem úgy megy, ahogy azt eltervezték előre, akkor otthagyják a munkahelyüket, keresnek egy másikat. Nincs elkötelezettség. Ugyanígy hagyják ott az emberek a házastársukat, otthagyják a gyerekeiket… Láttam ilyet! Otthagyják az emberek a gyülekezetüket – ilyet is sokat láttam. Mert valami nem úgy van, ahogy neked az tetszik, hogy neked az tökéletes, valamiben neked egy picit változni kellene, akkor azt te már nem…, mert nem vagy hajlandó megalázni magadat, inkább elmész, inkább kiszállsz belőle, azaz feladod. És ez teljesen világi mentalitás és ezt Isten nem tudja megáldani. Mert a hit egyenlő a kitartással, az állhatatossággal.
Ahhoz, hogy különbözzünk a világtól, meg kell tennünk azt, amit az Ige mond a számunkra. Ahhoz, hogy te példát tudjál mutatni, nem csak a házasságodban, de életed minden területén a világ számára: egyszerűen meg kell cselekedned az Igét. Nem bonyolult ez! Isten nem tár eléd hosszú listát, hogy neked mi mindent kell kötelező jelleggel betartanod és megtenned. Isten szeret téged, tudja azt, hogy mire vagy képes és arra hív, arra bátorít, hogy cselekedd meg az Igét. Isten Igéjének a megcselekedése egy bizonyos mentalitást, hozzáállást igényel a te részedről, egy hajlandóságot. Hogy igen, én hajlandó vagyok engedelmeskedni Istennek. És amikor ez a hajlandóság meg van benned, Isten látja a szívedet és akkor ki tud áradni feléd az Ő kegyelme. Ilyen kegyelem-visszatartó a szíved állapota, ha az olyan kemény, rideg és „csakazértse”. Minden, amit kapsz Istentől ebben a világban, Isten kegyelméből van. Kegyelméből van az üdvösséged, a gyógyulásod, a helyreállítás, a növekedés. Mindent Isten kegyelméből kapsz, nem azért, mert megérdemled, hanem azért, mert Isten szeret téged és Isten kegyelme, hogy eljusson hozzád, ahhoz arra van szükség, hogy a te szíved erre befogadó legyen. Ha te büszke, felfuvalkodott, kevély vagy, akkor a kegyelmet visszatartod magadtól.
Nem szabadna úgy élnünk és nem szabadna azt tennünk, amit a világ tesz. Ha a világ példáját követjük, akkor világi eredményeink lesznek. Ha az Ige példáját követjük, akkor pedig jó eredményeink lesznek. Saját magadat le tudod ellenőrizni, hogy milyen mentalitás, hozzáállás van benned. Csak nézz magadra, hogy mennyi időt szánsz az Igére, hogy ezeket a tanításokat visszahallgasd, hogy megcselekedd az Igét.

Lapozzatok az Efezus 5:22-33-as verseket olvasom:  „Ti asszonyok vessétek alá magatokat a saját férjeteknek miként az Úrnak, mert a férj feje a feleségnek, mint a Krisztus is feje az egyháznak és Ő a megtartója a testnek. De miképpen az egyház alá van vetve a Krisztusnak, az asszonyok is azonképpen a férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által. Hogy majd önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle, hanem hogy legyen szent és fedhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte, hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember az atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez, de én a Krisztusról és az egyházról szólok. Ki-ki azért úgy szeresse a feleségét, mint önmagát. Az asszony pedig félje a férjét.” Ez Isten Igéje!

Mindenki hallotta az Igéből, hogy Isten egy példát hoz az ember elé, amely példában szemlélteti azt, hogy a férj és az asszony olyan, mint Krisztus és a gyülekezet. A Biblia Jézust sokszor vőlegénynek nevezi és az asszonyt menyasszonynak.  Azaz mondhatni azt, hogy mi mindannyian, a gyülekezet és az egyház Jézusnak a menyasszonya vagyunk. Jézus mint vőlegény értünk, vagyis a menyasszonyért mit is tett? Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta azért. Mit tesz a férj, mit kell tennie a férjnek a feleségéért? Önmagát kell adnia érte, mert ezt tette Jézus is. Mit tett továbbá Jézus? Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által. Hogy majd önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle, hanem hogy legyen szent és fedhetetlen.
Felolvasom egy másik fordítás szerint a 26-27-es verset: Krisztus szeretete teszi a gyülekezetet teljessé. Ti férfiak ugyanazt tegyétek a ti feleségetekkel, amit Krisztus tett az egyházzal. Egy olyan szeretettel viseltetvén irántuk, amely ad és nem kapni akar. Az ő szavai előszólították az ő szépségét, minden, amit ő tesz, az azért van, hogy a legjobbat hozza ki az ő feleségéből, hogy felöltöztesse őt fehér selyembe, szentségben. Még nem kaptátok el ennek a lényegét, látom rajtatok!
Azt mondja itt Isten Igéje, hogy Jézus valamit tett a gyülekezetért. A mi fordításunk szerint azt tanítja a Biblia, hogy: megszentelt, megtisztított a víz fürdője által, hogy önmaga elébe állíthasson minket majd dicsőségben, hogy rajtunk ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy bármi efféle, hanem hogy legyünk szentek és fedhetetlenek. És hogyan tette ezt meg Jézus? Azt mondja egy másik fordítás, hogy a kimondott szavak által, az Ő szavainak ereje által tette ezt meg.
Olvasom a 27-es verset a másik fordítás szerint újra: Az ő szavai előszólították az ő szépségét, minden, amit ő tesz, az azért van, hogy a legjobbat hozza ki az ő feleségéből, hogy felöltöztesse őt fehér selyembe, szentségben. Amit Jézus tett értünk, az Ő szavai által előszólított minket. Az, hogy mi itt lehetünk most így egyben, ha csak a mi gyülekezetünket nézzük, ezt Krisztus szólította elő. Az Ő hite, gyümölcsei vagyunk mi mindannyian. Mi mindannyian az Atya Isten gyermekei vagyunk és Jézus Krisztus által lehetünk itt. És ezt a kapcsolatot, hogy hogyan szeret bennünket Krisztus és mit tett értünk, ezt olvashatjuk ezekben az Igékben. És ezzel hozza párhuzamba a példát Isten, hogy a férjnek ugyanezt kell tennie az ő asszonyával. Azaz a hit beszéde által elő kell szólítania a feleségéből, az asszonyból azokat a szépséges, jó dolgokat, amiket szeretne, hogy olyanná váljon. A hit amúgy is úgy működik, hogy amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglévőket.
Tehát mi a férjnek a dolga a gyakorlatban? Szólnia kell! Beszélnie kell, a feleségéhez úgy kell szólnia, hogy abból, a női nemből a legjobbat hozza ki a saját maga számára, a gyermekei számára, a család számára. A férfinek az igei kötelessége, hogy úgy szóljon az asszonyhoz, hogy az a szó, az a mondat, kifejezés olyan dolgokat hozzon ki az asszonyból, ami által az felépül és így a legjobb dolgok jönnek ki belőle, mint emberből.

Nézzük meg az I. Péter 3:1-7-es versből nézzük meg, hogy mi az asszony dolga: „Hasonlóképpen az asszonyok rendeljék magukat alá az ő férjüknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az Igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket, ha látják a ti félelemben való, fedhetetlen életeteteket. Akiknek ékessége ne legyen külső hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából, vagy öltözékek felvevéséből való, hanem a szívnek elrejtett embere a szelíd és csendes szellem romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt. Mert így ékesítették magukat hajdan ama szent asszonyok is, akik Istenben reménykedtek és alárendelték magukat az ő férjüknek. Miként Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezte őt, akinek gyermekei lettek ha jót cselekesztek és semmi félelemtől nem rettegtek. A férfiak hasonlóképpen megértően éljenek együtt feleségükkel, az asszonyi nemmel, mint gyöngébb edénnyel, megadván nékik a tiszteletet, mint akik örököstársak az élet kegyelmében, hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.”

Az előtt elmondtuk azt, hogy Krisztus az Igében hogyan állít minket maga elő, mint szenteket, mint fedhetetleneket. Látom az elmédben, hogy úgy gondolsz magadra, hogy nem vagy szent, fedhetetlen. Isten nem úgy néz rád, mint ahogy te nézel saját magadra. Az Atya Isten előtt te tiszta és szeplőtelen és fedhetetlen és tökéletes vagy mert Jézus vérén keresztül tekint rád az Atya Isten. Jézus az Ő vére által téged megszentelt az Atya előtt és megigazított. Ezért mindegy, hogy te milyennek érzed magadat, milyen koszosnak, mert te akkor is igaz vagy, mert Jézus tette ezt érted.

Hogyan tette Jézus ezt az Ige alapján? Az Ő szavai által. A János evangéliumában olvasható Jézus főpapi imája, és látható az ott, hogy Jézus hogyan imádkozott mindannyiunkért már akkor mikor a földön volt. Az Ő szavai által lett előszólítva a mi szépségünk, a szentségünk, azért hogy Ő a legjobbat hozza ki belőlünk, hogy felöltöztessen minket fehér selyembe – ahogy az Ige mondja.
Ezt teszi a férj a házasságban tehát, hogy szólja a szép dolgokat az asszony felé. És mit kell tennie az asszonynak? Hasonlóképpen az asszonyok rendeljék magukat alá a férjüknek, hogyha némelyek nem engedelmeskednének is az Igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is megnyerje őket, ha látják a ti félelemben való fedhetetlen életeteket.
Hogy az örömöd teljes legyen, felolvasom ezt legalább öt másik fordításban is: Asszonyok, úgy cselekedjetek, hogy ha a ti férjetek nem is engedelmeskedik Isten Igéjének, akkor  ne a ti szavaitok nyerjék meg őket, hanem az az isteni élet, amelyet folytattok. Nem hallom az asszonyok hallelujázását!
Ha férjetek visszautasítja az örömhírt, a te isteni életed szól majd hozzá szavak nélkül is. Megnyeri őket a te tisztelettel teljes és tiszta életed.
Egy szó nélkül is megnyerjed a te férjedet az Úrnak a magaviseleted által.
Anélkül, hogy neked bármit is kellene mondanod a férjednek, ahogy látja a tisztelettel teljes tiszta életedet, úgy változik ő meg.
Nem lesz szükséges az, hogy te egy szót is szólj, mert látni fogják, hogy milyen tiszta és tisztelettel teljes a te magaviseleted.

Tehát a férjnek a dolga az, hogy szóljon. Vagyis szólni kell Isten Igéjét, szólni kell a hit szavát, a kedves szavakat. És mi az asszony dolga? Csöndben lenni és cselekedni. Istennek van humorérzéke, ugye? A férj beszéljen, az asszony csendben legyen. Várjál, mielőtt ezt félreértenéd és azt mondanád, hogy: hát a pásztor is férfi, ezért haza beszél egy kicsikét… Hallgasd meg és értsd meg ennek a súlyát.
A hústested pont az ellenkezőjét akarja tenni, mint az Ige mond. Mert nagyon sokszor van az, hogy az asszony beszél otthon a férje felé és úgy prédikál neki, hogy meggyőzze őt. De a Biblia nem ezt tanítja. Azt tanítja, hogy te a cselekedeteid által győzd meg a férjedet az Igével kapcsolatban. Most nem arról van szó, hogy otthon egy szót sem szólhatsz és hogy hova tegyük a szekrényt, azt nem mondhatom meg, mert nekem csöndben kell lennem, mert nekem lakat van a számon.
Az asszonynak nem prédikálnia kell a férje felé, hanem az ő magaviseletével, cselekedetével kell bizonyítania azt, hogy ő Istent tiszteli, hogy milyen szent és fedhetetlen. Vagyis a cselekedete lesz a legjobb evangélizáció a férje felé. A férjnek az a dolga, hogy a szavaival előszólítsa a feleségéből, előhúzza azt, amit szeretne, hogy milyen legyen. Az ő szavával kell ezt elérnie – mondja az Ige. Ugyanúgy, ahogy Krisztus tette az egyházzal. A kimondott szavakkal kell úgymond „kiprovokálni” az asszonyból, hogy szeressen téged.

Hozok egy példát és meglátod, hogy ez sokkal egyszerűbb és nyilvánvalóbb, mintsem gondolnád. Ez teljesen jelen van a világban és ez így működik, azaz, hogy a férfi beszéljen, a nő pedig cselekedjen. Mit tesz a férfi, amikor udvarol a nőnek? Bókol neki, beszél hozzá, hogy milyen szép vagy, milyen csinos vagy, milyen szép a hajad, milyen jó az alakod, milyen szépek a szemeid… Csinos vagy kedves kolléganő, olyan jól nézel ma ki. (Tételezzük fel, hogy mindegyik szabad és egyik sem házasságban él.)
Mit tesz a nő? Másnap még inkább kisminkeli magát és még szebben felöltözik, elmegy fodrászhoz. Ezt teszi, vagy nem ezt teszi? Mi ebből a tanulság? A világban is teljesen bibliai az a séma, amit megcselekszenek az emberek tudatlanul. A férfi beszél, a nő pedig válasz cselekedetekkel valamit cselekszik arra, amit az mond.
Ha megdicsérnek egy nőt és udvarolnak és ha bókolnak, és az asszony, ha ezt fogadja, akkor valamit fog az ő irányába mutatni és nem biztos, hogy szavakat, hanem valamiféle cselekedetet, hogy ő veszi a lapot és érti, hogy a férfi mit akar. És ha a férfi valamit el akar érni az asszonynál, akkor a szavakat jól kell forgassa… Ugye?

Tehát a férfi a szavai által, az asszony pedig a cselekedetei által teszi meg azt a férje felé, amit ő érez, tehát nem feltétlenül szavakkal. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell beszélgetniük egymással soha és nem beszélhetnek meg semmit. Érted tehát a szellemi alapelvet? Most tehát ha megcselekszed ezt a szellemi alapelvet, az biztosan győzelmet hoz neked.
A szavaid, a kedves szavaid, mit gondolsz, mit hoznak ki a nőből? Valami rosszat? Nem! Ezek a nőt felemelik!...
.-.-.-.-.

Neked meg kell találnod azt, hogy mi a másikban az érték és azt kell kihangsúlyoznod, és azt kell mondanod neki. Egyébként ez az asszonyra is igaz és igaz a munkahelyeden, igaz a kollégádra, a pásztorodra, a melletted ülőre vonatkoztatva is. És nem csak a házasságban kell a férjnek így beszélnie az asszonyához. A szavakat, amiket a férj mond, az tesz valamit az asszonynak a belsejében. A szavak, amik kijönnek a szádon, azok tesznek valamit benne és valamit elindítanak benne. És egy jó házasságnak az alapja a jó párbeszéd és a jó kommunikáció. És miért szeretik a nők annyira a szerelmes dalokat, vagy verseket? A szavak miatt! Gondolkoztál már ezen? A nők érzelemmel teljesek! Szeretik a nők az szép, érzelmes szavakat hallani! Az asszony az keresi a biztonságot az ő férjében. És amit keres egy asszony a férfiban az a biztonság – meggyőződésem. És talán ha nagyon utánanéznék, találnék erre igei bizonyítékot is, de nem kell, mert mindenki tudja ezt, hogy egy asszony a férje oldalán akkor boldog, ha biztonságban érzi ott magát. Ha megbízhat a férjében, ha a férje dicséri őt akkor is, amikor nincs ő ott az ő jelenlétében.

 Írja a Példabeszédek a 31-10. fejezetben, amikor az asszony dicséretéről van szó, hogy a férj dicséri az ő asszonyát a város kapuinál. Ott nincs vele az asszony, de mivel tölti fel az asszonyt, ha visszahallja, hogy az idegenek előtt, vagy a főemberek előtt az én férjem dicsért engem? Ez megtölti az asszonyt, ugye? És azt tudja ilyenkor az asszony, hogy: Igen, az én férjemnek van hite bennem, én számíthatok rá, én megbízhatok benne, mert ő bízik bennem. Az asszonyok ezt a biztonságot jobban keresik és jobban kívánják, mint bármi mást… A biztonságot, hogy megbízhassanak a férfiemberben. Szinte az egész fejezetében arról van szó, hogy milyen a derék asszony.
„Derék asszonyt kicsoda találhat. Mert ennek ára sokkal felülmúlja az igazgyöngyöket. Bízik abban az ő férjének szíve és annak vagyona el nem fogy. Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Keres gyapjat vagy lent és megkészíti azokat kezeivel, kedvvel. Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának és rendel ételt az ő szolgálóleányainak.  Gondolkodik mező felől és megveszi azt. Az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. Az ő derekát felövezi erővel és megerősíti karjait. Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása, éjjel sem alszik el az ő világa. Kezeit veté a fonókerékre és kezeivel fogja az orsót. Markát megnyitja a szegénynek és kezeit nyújtja a szűkölködőnek. Nem félti az ő házanépét a hótól, mert egész háza népe karmazsinba öltözött. Szőnyegeket csinál magának, patyolat és bíbor az ő öltözete. Ismeri az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartományok véneivel. Gyolcsot sző és eladja és övet, melyet ád a kereskedőnek. Erő és ékesség az ő ruhája és nevet a következő napnak. Az ő száját bölcsen nyitja meg és kedves tanítás van nyelvén. Vigyáz a háza népe dolgára és a restségnek étkét nem eszi. Felkelnek az ő fiai és boldognak mondják őt, az ő férje és dicséri őt. Sok leány munkálkodott serénységgel, de te meghaladod mindazokat. Csalárd a kedvesség és hiábavaló a szépség. Mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának. Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei.” Ámen!
Ez a felsorolás ez egy lista, ami egy példa is az asszony előtt, hogy hova lehet eljutni. De azt hiszem, hogy minden egyes kapcsolat, házasság más, mert minden egyes házasságban más két személy van. Biztos, hogy egy kapcsolat akkor működik jól, ha van megfelelő tiszteletadás egyik fél felől a másik fél felé és a párok mindketten felnövekednek és hitben járnak. És mondom neked, hogy a legfontosabb a párkapcsolatban, hogy az ideális és tökéletes legyen, ha mindketten az Úrban járnak. Ez egy figyelmeztető dolog!

Felrémlik, felötlik a fejemben, amikor annak idején kicsiny gyermek koromban, hogy hittanra kellett járnom. Katolikus hittanra jártam és ott egyszer megkérdezte valaki a hittan tanárt, hogy lehetséges-e az, hogy ha majd felnövünk, hogy egy katolikus hozzámenjen egy reformátushoz, vagy (és ez a lényeg), hogy egy hívő ember hozzámehet-e egy hitetlenhez. És akkor azt válaszolta neki akkor a hittan tanár, hogy lehetséges ez, de mindig lesznek ellentétek kettejük között. Mert míg az egyik ember pl. vasárnap misére akar menni, a másik pedig focimeccsre.
De ettől az én gyermekkori élményemből picit elvonatkoztatva látom most már az Igében, hogy miért nem jó az én véleményem szerint, ha egy hívő egy nem hívővel házasodik össze. És miért jó az, ha két hívő házasodik össze. Azt írja a Biblia (és kapaszkodj meg) a Korinthusi levélben, hogy mi köze a hívőnek a hitetlenhez, mi köze a sötétségnek a világossághoz?
Fel is olvasom nektek a II. Korinthus 6:14-es versétől Isten Igéjét: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában. Mert mi köze van a megigazultságnak a törvénytelenséghez? Vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel. És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal, vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi Isten templomának a bálványokkal?” Nagyon kemény dolgokat mond itt Isten Igéje. Minket, hívőket az Ige itt megigazultságnak, világosságnak, Krisztusnak, templomnak nevez. És azt írja, hogy nekünk mi közünk van a törvénytelenséghez, a sötétséghez, a Béliálhoz, a hitetlenekhez és a bálványokhoz? Nem azt tanítja a Biblia, hogy a keresztény ember minden kapcsolatot szakítson meg minden nem keresztény emberrel, nem erről van szó! Mert nem tudsz a munkahelyedről, a lépcsőházból, a faludból elköltözni, kiköltözni és mindenkit magad mögött hagyva elhagyni és egy lakatlan szigetre költözni, ahol csak keresztények vannak. Nem is ezt tanítja a Biblia. Azt tanítja, hogy felemás igában ne legyél velük, ne vállalj velük olyan közösséget, mely közösséget vállaltál előtte. Mit jelent ez?
Ha egy hívő ember elkötelezett Isten felé, tudja azt, hogy mi a fontossági sorrend az ő számára, tudja azt, hogy az Istennek a tisztelete az ő szívéből kijövő Ige megcselekvése. És nekem minden vasárnap, vagy amikor istentisztelet van és el akarok menni Istent megtisztelni és akarok tőle kapni, míg otthon van egy férfiember, vagy egy nő, aki nem akarja ezt, nem szeretné ezt, sőt akár ellenkezik is ebben, ellenáll ennek. Mi köze a kettőnek egymáshoz? Sokan becsapták már saját magukat azt gondolván, hogy hát ez működni fog úgy is, majd megváltozik, megtér, majd sokat imádkozok érte és akkor majd megpuhul. Ne legyél bolond és ne ringasd magadat hiú reményekben senkivel kapcsolatban!

A te döntésed az, hogy kivel élsz együtt, hogy kit választasz, Isten nem erőszakol rád senkit és Isten nem mondja meg neked, hogy márpedig csak és kizárólag vele szabad összeházasodnod, mert csak akkor lehetsz boldog. Ez nem így van! Van a te számodra Istentől egy legjobb és bizony a te választásod az, hogy te kivel éled az életedet. Három dolog van, ami eltérítheti a keresztény embert a krisztusi úttól. Az egyik a pénz. Tételezzük fel, hogy van valaki, aki úgymond szólóban jár a gyülekezetbe. Három fő dolog van, ami eltávolíthatja őt a gyülekezetétől. Az egyik a pénz, a másik a büszkeség, a harmadik pedig a másik nem. Volt már olyan ember, aki közénk járt hűségesen, de a párja nem akart ide jönni és ő választott és nem Istent választotta.

Az embernek időről időre döntéseket kell hozni, felelősségteljes döntéseket. És bizony, amikor választani kell Isten és valaki más között, akkor ott az eltökéltség, az odaszánás az próbára van téve. De mondom neked, ha te keresztény vagy, az Igét megcselekszed és társat szeretnél, és kértél társat Istentől, akkor a társ megfelelő időben el fog jönni hozzád, egy keresztény társ. Mondok egy bizonyságot! Én, hosszú évekig vártam a társamra! És lám, készen kaptam őt. Keresztényként kaptam őt, nem kellett üdvösségre vezetnem, nem kellett őt megtanítanom énekelni, sőt többet kaptam vele, mint amit csak álmodhattam. Én annak idején nem is gondoltam volna azt, hogy egy olyan társat fogok kapni, akivel együtt fogok szolgálni. Vágytam egy keresztény feleségre és arra, hogy de jó lesz majd! És amikor 18 évese újjászülettem, akkor én már erre számítottam, hogy majd ez elér hozzám valamikor és 27 éves voltam, amikor ez a valóságba jött. Tehát 8 évet vártam erre. Mondhatod, hogy: hát fiatal vagy, neked még belefért az a nyolc év… Sok mindenre jó volt az a nyolc év, amit akkor megtanultam, és sok mindenre jó az a hat vagy hét év, amióta együtt vagyunk már.  Vannak dolgok, amiket az ember nem tud megtanulni egyedül, és csak házasságban tanulható – a házas emberek tudják miről beszélek… Ámen!