Házasságról nem csak házasoknak 3.
Elfelejtkezni magunkról
(2011.12.11.)
„Kértem Istent, hogy adjon nekem bölcsességet, hogy ne akarjak nagyon előre rohanni abban a tanítás-sorozatban, amit elkezdtünk két héttel ezelőtt. Üzenem nektek, hogy akik házasságban éltek, vagy akik még nincsenek házasságban, vagy házasságban voltak, mindenkinek „kötelező olvasmány” nektek, ami itt elhangzik, vagy hallgassátok meg! Nem fogom leellenőrizni, hogy elolvastátok-e, vagy visszahallgattátok-e ezeket a tanításokat, de úgyis látni fogom ezt az életeden, a házasságodon, azon, hogy mi ragyog rólad. Úgyhogy minden egyes tanítás, ami itt elhangzik, olyan alapot adhatnak a te életednek, amelyet ha alkalmazol, akkor megváltozik az életed. Nem azért van itt ez a hely, hogy prédikálhassak embereknek és nem „gyülekezetesdit” játszunk itt, hanem Isten tökéletes akaratában megcselekedjük azt, amit az Ige mond. És ennek egyik része az, hogy én prédikálok, a másik pedig az, hogy te meghallgatod és megcselekszed. És ezáltal az életed felépül. Nem arról szólnak itt a vasárnap délutánok, hogy milyen jól elvagyunk egymással és milyen szépen beszél a pásztor és hogy de jó volt! Arról szól ez, hogy a te életed megváltozzon! Mert ez Isten akarata, hogy megváltozzon az életed, és hogy ne úgy menjél haza egy alkalommal sem, mint ahogyan ide jöttél. És hogy a hétköznapjaidban és az éveidben az életed megváltozzon úgy, ahogy az Ige mondja. Hogy az előrehaladásod minden ember előtt nyilvánvalóvá legyen. Hogy meglássa a szomszéd, a férjed, a gyermeked, a főnököd, munkatársad, a kollegád, az anyósod, vagy bárki, aki nincs itt a gyülekezetben, hogy te megváltoztál! Ez erről szól és nem arról hogy itt mosolygunk egymásra. Ami persze megint csak egy nagyon jó dolog, és szépek vagytok és jó rátok mosolyogni és jó benneteket így látni!
Az én szívem vágya, hogy te felnövekedjél és amíg ide jársz ebbe a gyülekezetbe, addig én ezt erőltetem beléd! És nem menekülsz ez alól, én nyomást gyakorolok rád, hogy te felnövekedjél. És ha tetszik neked, ha nem, neked fel kell növekedned!
Ezek után szeretnétek-e hallani a mai üzenetet? Nem futottatok el! A múlt héten hallhattátok, hogy jó dolog házasnak lenni, és az is jó dolog, ha az ember nem házas. Kicsit ismétlünk. Arról volt szó a múlt héten, hogy feltettem a nagy költői kérdést, hogy vajon kell-e házastárs ahhoz, hogy a keresztény ember teljességben élhessen. Egy-két emberen láttam már, hogy bólogatna, hogy: igen, persze. De a Biblia azt tanítja erről, hogy ez nem így van. És ami itt elhangzik hétről hétre, az Isten Igéje, nem pedig emberi gondolatok és nem vallásos eszmefuttatások és vallásos gondolkozásmód. Ami itt elhangzik, az Isten Igéje és ha te nem eszerint gondolkoztál, mint amit itt hallasz, akkor meg kell változnod a gondolkozásmódodban az alapján, amit itt hallasz. Ha találsz abban kivetnivalót az Ige alapján abban, amit mondok nyugodtan gyere hozzám és mond el, hogy: én nem így látom ezt a Bibliában! És akkor megbeszéljük, hiszen én is tévedhetek. És bizonyára vannak olyan dolgok, amikről másképpen prédikálok, mint „tizenpárévvel” ezelőtt, mert más megértésem van róla. De alapjában én ugyanazt szólom, mint amit tizennégy évvel ezelőtt elkezdtem. (Január 4-én lesz, hogy 14. éve vagyok szolgálatban. Majd kaptok tőlem tortát azon a vasárnapi délutánon!)
Biztos vagyok benne, hogy nem úgy prédikálok, mint tíz évvel ezelőtt. És egy prédikátor, ha növekszik és fejlődik, akkor másképpen beszél, mert több megértése van. De azt tudom már sok-sok éve, hogy igen hasznos dolog az ember életében, amíg egyedül van. És Istennek van egy terve veled. És nem az az elsődleges terve és célja veled, hogy te megházasodj. Az elsődleges célja, hogy te szellemi értelemben felnövekedjél. És sokkal könnyebb egyedül az Úr dolgaival foglalkozni, meg vannak az előnyei annak, hogy egyedül van az ember. És erről az Ige ír, nem én találtam ki!
Amikor az ember egyedül van, addig az összpontosítás az ő irányából Isten felé nem oszlik meg más irányba. Tehát használd ki, élvezd ki a percét minden egyes napnak, amíg nem vagy házas. Nem a házasság ellen beszélek és nem azt mondom, hogy ha házas leszel, akkor rosszul fogod magadat érezni, mert jól fogod magadat érezni! De attól, hogy megházasodsz, nem fogsz a mennyországba kerülni. És múlt héten volt szó arról, hogy ha az ember nem szellemi és belekerül egy házasságba, akkor háborúsága lesz a testben. Mit jelent ez?
Ha testi vagy, akkor neked sok-sok bánatod és veszekedésed, és sok olyan problémád lesz, amit arra lehet többek között visszavezetni, hogy azért van ez, mert amíg egyedül voltál, nem tanultad meg hogyan kell szellemben és szeretetben járni. Persze nem is lehet az ember, hogy hogyan lehet jó férj, jó feleség egyedül! Ahhoz kell a másik! És nem is a házasság ellen beszélek! Arról csupán, hogy szögezzünk le tényeket: jó dolog az, amikor az ember egyedül van és jó dolog, amikor az ember valakivel együtt van, mert jobb dolga van a kettőnek, mint az egynek – ismerjük ezt az ószövetségi Igét. Ha elesik az egyik, a másik felemeli, az egyik fázik, a másik megmelengeti és ez a hármas kötél nem hamar szakad el. Mi ez a hármas kötél? Te, a férjed és az Úr. Ti így hárman.
Viszont, ha külön-külön vagytok és a magatok útját járjátok, és testi vagy, akkor az Ige szó szerint mondja: „Az ilyeneknek mondom, háborúságuk lesz a testben.”
Van egy-két Igevers a következő bibliai helyen, amit az emberek nem értenek és talán, ha olvastad ezeket az Igéket, akkor te sem értetted, de most meg fog előtted nyílni Isten Igéje, és belépsz az Ige ajtaján és örvendezni fogsz. És hangsúlyozom, hogy én házasságpárti vagyok és ti is, örülök ennek! Külön ajándék Istentől, ha valaki házastárs nélkül tudja az életét élni teljesen Istennek odaszánva, odaszentelve. Ezt a vallásos körökben a cölibátusnak hívják, vagy a női részről úgy mondják, hogy apácának mennek. De én úgy gondolom, hogy (nem akarom őket sem elítélni, sem megítélni) ezek bizonyos fajta szélsőségek. Mert a tanítványok közül a legtöbbnek volt felesége, családja. És itt olvasom Pál szavait a az I. Korinthus 7:27-es verstől:
„Feleséghez vagy kötve? Ne keress elválást.”– és itt meg is állhatnánk egy kicsit. (Lesz majd egy alkalom ebben a sorozatban, amikor a válásról és az újraházasodásról fogok beszélni.)
„Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget. De ha veszel is feleséget, nem vétkezel és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik. De az ilyeneknek háborúságuk lesz e testben, én pedig kedveznék néktek.”
Érted-e azt, hogy Pál apostol mit akar itt mondani? Nem azt mondja, hogy ne házasodj meg, hanem azt mondja, hogy ha te testi vagy, akkor háborúságod lesz a testben. Olvasom tovább:
„Ezt pedig azért mondom atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért akiknek van is feleségük, úgy legyenek, mintha nem volna és akik sírnak, mintha nem sírnának, és akik vigadnak, mintha nem vigadnának, akik vesznek, mintha semmilyük sem volna. És akik élnek e világgal, mintha nem élnének, mert e világ elmúlik és elmúlik e világnak ábrázatja.
De akarám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. Aki házasság nélkül van, arra visel gondot, ami az Úré, mi módon kedveskedhessék az Úrnak. Aki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhetnék a feleségének. Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. Aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind szellemében. Aki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének. Ezt pedig a ti hasznotokra mondom. Nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképpen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.
De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha a virágzó idejét múlja és szükségét látja, amit akar azt cselekedje, nem vétkezik, menjenek férjhez. Aki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött és azt végezte el a szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól teszi. Azért aki férjhez adja, az is jól teszi, de aki nem adja férjhez, még jobban teszi.
Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de a férje meghal, szabadon férjhez mehet akihez akar, csakhogy az Úrban. De boldogabb ha úgy marad, az én véleményem szerint, pedig hiszem, hogy bennem is Istennek Szelleme van.”
Nagyon sok minden van itt! És neked egy tiszta képet kell kapnod, hogy megértsed azt, hogy mit mond itt Isten Igéje. Azt hiszem az egész igesorban a kulcsige, ami kinyitja előttünk, hogy megértsük, az a 35-ös vers, mely azt mondja, hogy: Ezt pedig, mindezt amit mondok a ti hasznotokra mondom. Nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképpen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz, háboríthatatlanul. Erről szól ez a fejezet! Tehát ha férjnél, vagy ha nős vagy, ragaszkodj az Úrhoz háboríthatatlanul. Pál apostol itt hangsúlyozza, hogy a ti hasznotokra mondom és nem azért, hogy tőrt vessek néktek. Vagyis, hogy szakadást, vágást, vagy törést hozzak beléd, vagy neked. Hanem az egészet azért mondom, hogy neked ragaszkodnod kell az Úrhoz mindenkor. Akkor is, amikor még egyedül vagy és még nem mentél férjhez, vagy még nem nősültél meg és akkor is, amikor férjhez mentél, vagy megnősültél. Az egész itt erről szól.
A múlt héten arról beszéltünk, hogy – és most felolvasom még egyszer: „Feleséghez vagy kötve? Ne keress elválást „Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget. De ha veszel is feleséget, nem vétkezel és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik” és teljesen jó dolog az, ha az ember megnősül és családot teremt és gyermekei születnek. És beszéltünk már arról, hogy Isten ezt így tervezte, így akarja, hogy az emberek családot alapítsanak. És előbb volt család a Bibliában, mint gyülekezet. És Istennek az a terve, hogy egy férfi és egy nő eggyé váljon, ők a szülők és Isten adott nekik gyermekeket és ez a minta és ez a kép, amit nekünk követnünk kell. Ez az az etalon, amit Isten elénk helyezett. Minden egyéb más, ami ezen kívül áll, az nem család.
Két férfi nem tud felnevelni úgy egy gyermeket, mint egy család bibliai értelemben vett jó család. Két nő együtt nem tudja megadni a gyermeknek azt, amire szüksége van, lehetetlenség, mert nem Isten útja az, az egy istentelen dolog. Az ilyen emberek mind segítségre szorulnak.
De mondja itt Pál apostol, hogy az ilyeneknek mondom… Milyeneknek? Azoknak, akik házasságban vannak, hogy háborúságuk lesz a testben. Mit jelent ez? Ismétlem most magam és sokszor el fogom ezt mondani. Azt jelenti ez, ha nem vagy szellemi, hanem testi vagy, akkor sok háborúságod lesz.
És bizony az a helyzet, hogy a fiatalok összeházasodnak és lángoló, tomboló a szerelem (így van ez a mai világban is), és amikor ez a szerelem elmúlik és nincs ott a szellemiség, nincs ott a szeretet, csak a test, akkor az a szeretet, ami bennük van, az egymás ellen fordítja őket. Mert az érzelmek azok csak egy dolog, de ha te nem tanulod meg az érzelmeidet kordában tartani és mindig mindent az érzelmeid alapján teszel, az alapján hozol döntéseket, hogy te hogyan érzed, akkor hibákat fogsz elkövetni és háborúságod lesz. Mert ha az érzelmeidet követed, akkor testi vagy. Életed minden egyéb más területére igaz ez, nem csak a házasságodra. Minden egyes területre igaz ez. Ha az érzelmeidet követed, a vallásos gondolkozásmódodat, akkor testi vagy.
Azt mondja a Máté 15:17-20-as verse, hogy:
„Mégsem értitek-é, hogy minden, ami a szájon bemegy a gyomorba jut és az arnyékszékbe vettetik, amik pedig a szájból jönnek ki, a szívből származnak és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert, de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.”
És jó ha itt meglátsz valamit! Mégpedig azt, hogy Jézus ezt kinek és mikor mondta. Jézus az ószövetség keretein belül mondta ezt és igazat mondott. Akkor a szellemileg halott emberek az ő szívüknek a teljességéből hozták elő ezeket a gonosz dolgokat, amikben benne van a gyilkosság, házasságtörés, paráznaság, stb. Az újszövetségben sehol nem látod azt, hogy ezek a dolgok a keresztény ember szívéből jönnének elő. Az újszövetségben azt látod, hogy ezek a dolgok, amiket itt Jézus felsorol ezek mind a testnek a cselekedetei. Miért mondom ezt?
Feltételezem, hogy ha ide jársz, újjászülettél. Elfogadtad Jézust, megvallottad Őt Uradnak, újjászülettél. Márpedig ha újjászülettél, akkor a te szívedben nem lehet harag, nem lehet a szívedben gyűlölet.
Ha szívedben gyűlölet van, akkor te még nem születtél újjá! Akkor te még mindig a halálban vagy! Legtöbb ember nem tudja, hogy ami benne van, az a szívében van, vagy csak az érzelmeiben és neked meg kell tudnod különbözteti az Ige segítségével. Az ószövetségben azt mondja az Ige, maga Jézus, hogy a szívből jönnek elő ezek a gonosz dolgok, amik háborúságot okoznak. Míg az újszövetségben a Biblia azt mondja, hogy mindezek a dolgok a test cselekedetei. Miért? Mert a te újjászületett Szellemedbe Isten beköltözött és újjáteremtette azt. És a te holt szellemed, a belső embered, a belső lényed újjáteremtődött és egy új emberré váltál Krisztusban, a régiek elmúltak, és ímé újjá lett minden.
A Szellemedben nem lehet már ott a gyilkosság, a házasságtörés, paráznaság, lopás stb. Keresztények mégis megteszik ezeket a dolgokat. Gyilkolnak a szájukkal a házasságukban, házasságtörést követnek el és lopnak és hazudnak és káromkodnak és lehetne sorolni. Hogyan lehet hát az, hogy a keresztények ezt mégis megteszik? Azért teszik ezt, mert a testben végzik mindezt el, a meg nem újított óemberük hozza ezt elő.
Lapozzatok az Efezus 4:22-24-es versre, olvasom:
„Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való óembert, mely meg van romolva a csalárd kívánságok miatt. Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint és felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.”
Amikor te újjászülettél, az a nap, amikor eljöttél ide a gyülekezetbe és elfogadtad Jézust Uradnak, akkor a szívedbe bekerült Istennek a természete, szerelme, szeretete. De a tested az ugyanolyan maradt, azaz a régi gondolkozásmódod, a régi mentalitásod, viselkedésed a régiek maradtak. És ezt neked alávetettségben kell tudnod tartani úgy, hogy a belső embert felöltözöd a külsőre.
Hogyan lehet az életed sikeres? Hogyan lehet a házasságod győztes? Csak úgy, hogy ez a belső ember uralkodik a külsőn. Nincs más út! Ez a belső ember mi? Ez Isten természete, ami benned van. És erről szolnak ezek az alkalmak heteken keresztül, a jövő évbe is átnyúlik majd ez – biztos vagyok benne. Ámen!
Honnan származnak a problémák – feltehetjük ezt a kérdést. Az ördögtől? Mindent rákenhetünk az ördögre? Az a helyzet, hogy az ördög dolgozik azon, hogy a házasságok tönkremenjenek, hogy a kapcsolatok tönkremenjenek, hogy az ember tönkremenjen még akkor, amikor nem házas. Hogy egy tönkrement ember kerüljön egy házasságba, hogy ott még rosszabbul legyen. Jimtől hallottam nem egyszer, hogy amikor házasságot kötsz, akkor nem a mennyországba jutsz. Vannak benne nagyon jó dolgok, sőt gyönyörű dolgok vannak egy házasságban, de meg kell tudnod helyesen élni a házas életedet. Ez nem arról szó, hogy most minden nap szépen mosolygok a másikra, hanem bizony ahhoz, hogy valami jól működjön, azt fenn kell tudni tartani. Nem úgy van, hogy valakinek van egy szép és jó házassága, mert csak úgy lett neki….
A legtöbb házasság nagyon jól indult. Az első egy-két év nagyon szépen indul, mézesheteknek szokták ezt mondani. Miért van ez? Azért, mert ebben az időszakban, amikor ez a túlfűtött szerelem van a másik irányába, ami egy nagyon jó dolog, akkor az ember nem tekinti a másiknak a hiányosságait, nem tekinti azt, hogy neki milyen bajai, problémái vannak, vagy milyen hiányosságai. És mindig a kedvében akar lenni a másiknak, mindig a másiknak a legszebbet akarja adni magából, de leginkább ez csak sokszor a házasság előtt van, amíg udvarol a fiú a lánynak. És a lány nagyon szépen felöltözik, szépen fésüli a haját és kifesti magát és illatos, hogy jó benyomást keltsen a fiúra és a fiú pedig ugyanezt megteszi a lány irányába és kedves szavakkal és ajándékokkal halmozza el, mindenféle széppel és jóval és kedves, becéző szavakkal. De mi van akkor, amikor eltelik 3-4-5-10 év a házasságban? Akkor már nem kell így viselkedni? De! Így kellene viselkedni akkor is! Amikor eltelik valamennyi idő, mondjuk két év, és ez a lángolás, ez az érzelmi megnyilvánulás eltűnik. És ha nincs ott az isteni fajta szeretet, akkor már észre fogod venni a másiknak a hibáit. És akkor már meg fogod mondani neki azt, hogy Neked milyen hiányosságaid vannak. És akkor követelőzni fogsz a másikon, hogy: Nekem vannak ám igényeim! És te most már nem úgy viselkedsz velem, mint ahogy viselkedtél az elején! És jönnek az önző kérések, kívánságok és az elvárások, hogy Neked mit kellene tenned Értem! Pedig amikor még az udvarlás állapotában volt a dolog, akkor nem volt ilyen. Akkor el volt fedve, hogy a másiknak milyen problémája van. Akkor a fiúk nagyon szép edzettnek, izmosnak akartak tűnni a lány előtt, hogy ők nagyon ápoltak és erősek és izmosak. Na de mi van, ötven évesen már nem akarsz erre odafigyelni, nyugodtan pocakot ereszthetsz? És mi van, amikor a nők teljesen szabadjára engedik magukat és nem akarnak már tetszeni a férjüknek és már nem igazítják úgy meg a hajukat és nem vigyáznak úgy az alakjukra és teljesen elengedik magukat.
Miért nem akarsz a férjednek tetszeni úgy, mint akkor, amikor tetszeni akartál neki, mikor még udvarolt neked? Mert akkor már nem kell úgy viselkedni, mert már együtt élünk 10 vagy 20 éve? Azért van ez így, mert az emberek nem tanulták meg azt, hogy a szeretet az mindig ad és sohasem követel a másiktól! A szeretet, az isteni fajta szeretet nem tekint arra, hogy ő mit kap. És az isteni fajta szeretetnek nincsenek elvárásai és nem várja el a másiktól, hogy az megtegyen értem bármit is. És ez az a pont, ami a legnagyobb hiányosság a keresztény életekben. Hogy azt gondolják, hogy: De hát én megérdemlem…, de hát nekem kellene az…., de hát én nem így viselkedtem vele…. És odaérünk talán még a mai napon, amikor valóban kinyílik mindenki előtt, hogy az isteni fajta szeretet az mindig ad és arra törekszik, hogy adjon, mert ilyenkor egy szellemi törvényt kezdesz el megcselekedni.
Milyenek lennének a házasságok ha a házaspárok, mindketten, a férfi és a nő is mindig csak adni akarna a másiknak és keresni a másiknak a kívánságát és nem pedig a sajátját keresné, hogy a másik mit tehetne érte, hogy Nekem milyen igényeim, szükségeim vannak, nekem milyen érzelmi kívánságaim vannak.
Tudod a legtöbb ember azért akar megnősülni, vagy férjhez menni, hogy az érzelmi hiányai be legyenek töltve. De ez egy nagyon rossz hozzáállás! Nagyon jó dolog az, hogy akarsz férjet, feleséget és gyermekeket, de a te forrásod mindenféle területen Isten kell, hogy legyen. És egy csodálatos dolog az, amikor Isten a te érzelmi szükségeidet a férjeden, vagy feleségeden keresztül tölti be. De mi van akkor, ha öt év házasság után a férjed nem tölti be az érzelmi szükségeidet? Te tönkremész? Nem kellene!
Mindig az Úrra kellene figyelned és Tőle kellene elvárnod mindenféle betöltekezést érzelmi szinten is. A te érzelmeidet Isten tudja megelégíteni. Minden ember a földön a szívében kívánja, vágyakozik az után, hogy szeressék. Te is és én is, mindenki! Azzal semmi gond nincsen, ha te azt akarod és vágyakozol egy férfira, vagy egy nőre, hogy ő szeressen téged – ez teljesen rendben van! A férj szeresse a feleségét, a feleség pedig a férjét. Az Ige azt is leírja, hogy hogyan szeresse a férj a feleségét és hogyan szeresse a feleség a férjét. A férj úgy szeresse a feleségét, mint a saját tulajdon testét, az asszony ugyanúgy a férjét. Arról is fogunk beszélni, hogy a te tested, ha férjhez mentél akkor az nem a tiéd már többet, nem csupán te rendelkezel saját tested felett. És most nem csupán a szexre gondolok, hanem sok más dologra! És ezt Isten Igéje mondja. És ezzel kapcsolatban akkora tudatlanság van a keresztény körökben! Én is sokat tanulok abból, hogy készülök ezekre az alkalmakra.
Tehát a te forrásod Isten és nem csak a pénzügyeidben, hanem érzelmi területen is a forrásod Isten. És én imádkozom azért, hogy a te érzelmi szükségleteid be legyenek töltve egy férfin, vagy egy asszonyon keresztül, de tudd meg és lásd meg, hogy hogyan viselkedik az isteni fajta szeretet. Az isteni fajta szeretet az nem várja el és nem követeli azt a másiktól, hanem az mindig adni akarja azt a szeretetet és sohasem követeli. Miért mondom ezt? Mert Isten ilyen, mert Isten így viselkedik veled.
A legjobb példa a házasságra az, ahogy Krisztus foglalkozik a gyülekezettel. Az efezusi levélben van ez leírva, hogy: úgy szeressétek egymást és azt a példát adom elétek, mint ahogy Krisztus foglalkozik a gyülekezetével. Krisztus ugye a férj, mi pedig a feleség, vagyis Ő a vőlegény, mi pedig a menyasszony még jelen állapotunkban.
És vajon egyszer előfordult-e már az veled, hogy Krisztus, vagy az Atya vagy a Szellem bármit is követelt volna tőled? Hogy neked muszáj itt lenni vasárnap, neked muszáj bármit így, vagy úgy tenned. Hogy neked ezt, vagy azt, vagy így vagy úgy kell tenned? Soha! Sőt, ha valamit nem teszel meg Isten akkor is türelmesen vár és türelmes veled és szeret téged akkor is. Érted ezt? Szeret téged! Megérdemled ezt? Nem! De akkor is szeret téged! Eltévesztetted már valaha az életben, volt-e úgy, hogy hűtlen voltál Istenhez bármiféle módon, akár szavakkal, tettekkel? És mit tett Isten? Megvert téged bottal? (Ez egy nagy vallásos hazugság!) Nem vert meg téged bottal! Szeretett téged akkor is és türelmes volt veled, és hosszútűrő, kitartó és kedves volt veled és hite volt benned, hogy te majd visszatérsz őhozzá és vetette a magot beléd.
Tudod, amikor a házasok így élnek, hogy egymás életébe elvetnek jó dolgokat és nem várnak cserébe vissza semmit, mi az amit ilyenkor tesznek? Egy szellemi törvényt hoznak működésbe. Mi történik, ha magot vetsz? Aratni fogsz! És kiálts egy nagy halleluját! És mi a jobb, kikövetelni a másiktól, hogy adjál nekem, adjál nekem, szeressél már engem, tiszteljél már engem, mert én nem tisztellek addig, amíg te nem tisztelsz engem! Vagy pedig ezt az isteni fajta szeretetet működtetni és adni és adni és adni és akkor az a másik önként fog majd viszontszeretni téged. Ez a jobbik dolog, vagy az, amikor kiköveteled tőle azokat a dolgokat.
Pakolj már le az asztalról magad után, mosogass már el magad után, vesd be az ágyat magad után, vagy bármit kikövetelsz tőle és ő kínnal, akárhogy is de megteszi. Ez jó dolog? Nem! Lehet, hogy megteszi, de nem fog ez téged megelégíteni és őt sem. Mert benne is egy ellentét lesz, meg benne is. De az isteni fajta szeretet az magot vet és az befektet a házastársába. És akkor is befektet és akkor is magot vet el, amikor nem látja még az aratást. És ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor is ezt teszi? Miért? Mert Isten is ezt teszi. És ez az isteni út, és ezt kell neked is tenned!
Nem kell az ördögre fogni mindent, mert ő az aki miatt rosszul mennek a dolgaink a házasságban, vagy ő az, aki tönkretett bennünket. Az a helyzet, hogy az ördögnek annyi helye van az életedben, amennyi helyet te adtál neki, semmivel sem több. És az életed egyéb más területére is ugyanez az igazság vonatkozik. Annyira munkálkodik az ördög az életedben, amennyire te megengeded neki. Miért imádkozzuk a megvallásunkat az alkalom előtt? „Amit megkötsz a földön, a mennyben is kötve lészen!” Ha megkötözöd az ördög erejét az életedben, akkor Isten azt a mennyből megköti. És az ajtó be van csukva. Ugyanakkor mindig észnél kell lenned, és nem kell a testedet táplálnod a kívánságokra. Olvashatjuk ugye az I.Korinthus 3-ban, hogy Pál apostol a korinthusi gyülekezetnek elmondja azt, hogy: „Testvéreim, nem szólhattam néktek úgy, mint szellemieknek, hanem mint testieknek, mint kisdedeknek a Krisztusban. Tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem viselhettétek volna el, sőt még most sem viselhetitek el, mert még testiek vagytok.” Milyenek vagytok? Testiek, érzékiek! A test ural benneteket és ez ellentétje a szellemiségnek.
Az a helyzet, hogy ha az ember nem tanulja meg azt, hogy hogyan szeressen, akár házassága előtt, vagy a házassága idején, akkor sok-sok háborúsága lesz. Keresztül kell menni veszekedéseken, hideg-rideg érzelmi megnyilvánulásokon, olyan dolgokon, amelyeken igazából nem kellene keresztül menni. A legtöbb probléma attól megoldódna, ha szellemi érételemben felnövekednénk. Mindegy, hogy milyen szelleminek gondolja magát valaki, ha viszálykodásban és veszekedésben van, mert akkor az az ember testi. A szellemi felnövekedést nem lehet szétválasztani a szeretetben való felnövekedéstől. Ez igaz a gyermekeddel való kapcsolatodra, a főnököddel, tanároddal való kapcsolatodra, ahhoz, hogy hogyan viszonyulsz a politikusokhoz és az életed minden területére.
A Galate 5:13-as versétől olvasom az Igét:
„Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai, csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak.”
Mire lettél szabaddá téve? Nem arra, hogy azt tegyél, amit akarsz, hogy úgy beszélj, ahogy akarsz, hogy úgy viselkedj ahogyan akarsz, hanem arra lettél szabaddá téve, hogy szolgálj szabadságban (erről már beszéltünk a múlt alkalommal is). Nem vagy megkötve abban, hogy a másikat megáld.
Nézzük a 14-es verset: „Mert az egész törvény ez egy Igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.”
Ki a felebarátod? Az aki ott ül melletted, vagy előtted. Ha őt szeretned kell, akkor a házastársadat vajon nem kell?
Nézzük a 15-ös verset: „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek.”
Keresztény házasságok mennek tönkre abban (és a világi házasságok is), hogy felemésztik egymást a benne élők. Az állandó zsörtölődések, kifogáskeresések és leginkább az önzés.
Az Ige a 16-os verstől így folytatódik: „Mondom pedig, Szellem szerint járjatok és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a Szellem ellen törekedik, a Szellem pedig a test ellen. Ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.”
Na, figyelj csak ide egy picikét Testvérem! A Szellemed ott bent van, az a belső embered, az nem kézzel fogható. Szoktuk mondani azt a szív elrejtett emberének, nevezhetjük belső embernek, de mindenképpen az vagy te valójában! Isten szerelme onnan belülről fel akar törni a másik irányába. A test, ami kívül van, ami látszik, ami érzéki, az pedig mindig ez ellen akar tenni, mindig az ellen, ami ott bent van. Miért? Azért, hogy ne azt tedd, amit Te akarsz.
Az ember vágyakozik arra, hogy igazán harmonikus, szeretetteljes kapcsolatban éljen. Vagy olyan házasságot szeretnél, amikor örvendezel annak, hogy a férjed kéthetente jól elver? Nem szeretnél olyan kapcsolatot, hogy a feleséged állandóan megaláz, otthon is meg idegenek előtt is. De a test az ezt hozza ki belőled is és a másikból is! Hallod ezt? A test a szellem ellen törekszik! Mondom pedig, Szellem szerint járjatok, a testnek kívánságát véghez ne vigyétek, mert a test a Szellem ellen törekedik, a Szellem pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.
Olvasom tovább: „Ha azonban a Szellem vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések, irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók.”
Tehát a sor nincs befejezve, nem csak ez a „tizenpár darab”, hanem minden ami ezekhez hasonló az mind a test cselekedete. És mit mond itt az Ige? „Melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekszenek, Isten országának örökösei nem lesznek.”
Borzasztó dolog, hogy vannak gyülekezetek, ahol azt tanítják erről, hogy azok nem kerülnek a mennyországba. De az Ige nem ezt mondja!
Amikor te újjászülettél, akkor Isten országába belekerültél. Írja a Kolosse 1:13 vers, hogy „Megszabadított minket a sötétség hatalmából és általvitt minket az Ő szerelmes fiának országába.”
Arról beszél itt az Ige, hogy akik testiek azok soha-soha nem fogják azt a teljességet, azt az örökséget élvezni, ami Krisztusban jog szerint már az övék. Miért is? Mert a testi emberek azok mind csecsemők és kisgyermekek. És egy csecsemő nem tudja még a szüleitől jövő örökséget birtokba venni. Érted ezt? Erről szól itt az Ige.
Akik testiek, azon nem fognak abban a teljességben, békességben, örömben, hálaadásban, gazdagságban, sikerben, győzelemben járni, amiben élhetnének akkor, ha szellemiek.
Az első Ige itt, ami a test cselekedeteit felsorolja mivel kezdődik? Házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás – ez mind-mind a házassággal kapcsolatos, ezzel indul. Ez a test cselekedeteinek a felsorolása. És tudod a Bibliában semmi sincs véletlenül. Mindennek oka és célja van. Bálványimádás varázslás, ellenségeskedések
– egyébként az összes testi cselekedet mind-mind jelen van egy rossz házasságban. Bálványimádás? Milyen bálványimádásról beszélsz? Arról beszélek, hogy amikor te valamit annyira nagyon szeretnél, és az Isten és közéd kerül, az a te számodra egy bálvány. Annyira szeretnél egy lakást, egy férjet, annyira szeretnéd, hogy a férjed betöltse a szükségeidet, hogy ez vagy az meglegyen neked. Mi ez? Ez a te számodra egy bálvány. Mert azt a dolgot jobban szereted, mint Istent magát. És amikor önző vagy, akkor saját magadat imádod. Ez ellenkezője az isteni fajta szeretetnek, ami mindig ad, mert az önzés az mindig kapni akar, mindig elvár, mindig a másikat szipolyozza és a másikra mutat, hogy Neked mit kell adnod Nekem! Hát vedd már észre, hogy nekem milyen igényeim vannak! Nézd már meg, hogy te hogyan viselkedsz, nézd már meg, hogy nekem mit kellene megadnod! Ez bálványimádás, mert önző vagy, magadra gondolsz és nem úgy viselkedsz, mint ahogyan Isten viselkedik veled. Nem azt a szerelmet, szeretetet árasztod ki a szívedből, ami benned van, hanem testi vagy. És azt mondhatod, hogy: …óhh, de hát szükségem van arra, hogy az érzelmeim be legyenek töltve! És valóban szükséged van erre! A te szeretettankodnak tele kell lennie. A szívedben bizonyosságnak kell lenni arról, hogy téged szeretnek. De ezt kitől várod el? Mit ír az ószövetség Igéje? „Ha anyám vagy apám elhagynának is, én soha el nem felejtkezem rólad.” – mondja az Úr.
Nagyon jó dolog az, ha anyu-apu mindig ott van és lehet rájuk számítani és dicsőség ezért az Istennek. De az Ige nem véletlenül hozza ezt a példát.
A te szükségeidet Isten tölti be és ebben használ embereket, akár a férjedet, feleségedet és ezért dicsőség Istennek. De nem kell nyomást gyakorolnod a másikra, hogy: …Te! Szeressél már engem! Hanem adnod és adnod és adnod kell neki! Magot kell vetni! Kívánom azt, hogy mindenki megértse ezt.
Olvasom tovább: „De a szellem gyümölcse szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hithűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették, indulataival és kívánságaival együtt. Ha Szellem szerint élünk, Szellem szerint is járjunk.”
És van még itt egy Ige: „Ne legyünk hiú dicsőségkívánók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.”
Hány kapcsolat ment már tönkre amiatt, hogy az emberek csak saját magukra gondoltak? Elmúlt a szerelem és az a szeretet, az az önzetlen isteni fajta szeretet, aminek már a kapcsolat legelején ott kellett volna lennie, az nem volt ott, amikor elment az a rózsaszín köd.
Mit is jelent Szellemben járni? Ha a Szent Szellemnek nyitod meg magadat, akkor a szeretetnek, az örömnek, békességnek, hosszútűrésnek, a hűségnek, kedvességnek, a jóságnak, szelídségnek, mértékletességnek nyitod meg magadat. Ha pedig a testnek nyitod meg magadat, akkor olvashatod a „listát” és az „ezekhez hasonlók”at.
Mi van akkor, ha az egyik ember hibázik, de a másik hosszútűrésben jár vele kapcsolatban? Mi van akkor, ha az egyik ember valami okból kifolyólag, mert nagyon rossz hete volt a munkahelyén és fáradt és valami olyasmit mond neked, házastársnak, amivel nagyon megbánt? És te azt nem érdemled meg, úgy gondolod? Akármennyire fárad, akármennyire is rosszul érintik őt dolgok a munkahelyén, nem kellene így beszélnie veled. Mi van akkor, ha te ebben a helyzet hosszútűrő és türelmes vagy és kedves vagy? És nem arra mutogatsz, hogy: de hát neked nem így kéne viselkedned velem, ráadásul ezt egy rossz hangnemben! Ha így tudsz tenni, akkor bizony Szellemben jársz. És magunkat el kell köteleznünk, hogy Szellemben fogunk járni.
Mondd hangosan: Én szeretetben járok, örömben járok, békességben járok, mert a Szellemet követem. És a testnek nem nyitom meg magam! Ámen!
És akkor térjünk rá arra a pontra, ami a legnagyobb ellensége egy házasságnak. Már említettem, hogy ez az önzés! Nem az ördög, nem a démonok, hanem az önzés. Azt mondják emberek (és valóban én is sokat hallottam már erről), hogy a kommunikáció az a probléma, hogy nem jól beszélnek egymással az emberek. Nagyon fontos, és erről is lesz szó, hogy az embereknek hogyan kell a másikhoz beszélni, mi a feladata a férfinek és nőnek ezen a téren a házasságban. De a legnagyobb probléma nem a kommunikációk a felek között. A kommunikáció az a beszélgetés és lehet, hogy tökéletesen kommunikálsz és tökéletesen elmondod, hogy mi van benned, mégis tönkreteszed a házasságodat. Mert megkérdezed a párodat, hogy: mondd meg igazán, hogy te mit érzel irántam? És ő elmondja, hogy: ki nem állhatlak! Megöregedtél, már nem vagyok rád kíváncsi! Nem tökéletes ez a kommunikáció, nem elmondják egymásnak, hogy mi van bennük? De! Mégis tönkreteszik ezzel a házasságukat! Nagyon fontos az egymással való beszédben fejlődni, de nem ez a legnagyobb probléma.
A legnagyobb probléma az önzés, ami egy másik kifejezése annak, hogy te testben vagy, testben jársz. Mert az a test természete, hogy önző. És felteszem megint az egymillió forintos kérdést: Mit kell tenned ahhoz, hogy önző legyél? Az a helyzet, hogy nem kell tenned semmit, csak annyit hogy reggel felkelsz és kinyitod a szemed és más önző is vagy. Mert ez a testnek a természete és ez mindig ott van! Mindig kéznél van az sajnos, hogy önző legyél. Azaz ezzel mindig foglalkoznod kell. A testeddel mindig foglalkoznod kell.
Felébredsz reggel és elkezded sajnálni magadat, hogy: jaj, nincs kedvem dolgozni menni, jaj nincs kedvem még az ágyat se bevetni, meg esik az eső is és fáradt vagyok, nem pihentem ki magam….! Mi ez? Sajnálod magadat, magadra gondolsz, ahelyett hogy arra gondolnál, hogy: De jó Uram, hogy ma is felébredhettem és hogy van levegő, amit beszívhatok a tüdőmbe és hogy valaki számára ma áldás lehetek és ma megölelhetem a férjemet vagy a feleségemet és megáldhatok ma valakit az időjárástól függetlenül! Érted a különbséget?
Az emberek annyira, de annyira szeretik sajnálni magukat! Ha megnyitod magadat annak, amit érzel, akkor önző leszel. És ha megnyitod magadat az önzőségnek, akkor az sokba fog neked kerülni. Milyen boldogok vagytok, hogy ezt halljátok ma! Annyira látom rajtatok!
Két típusú emberi hozzáállás van igazából. Azok, akik követelnek és elveszik maguknak azt, ami kell nekik és azok, akik adnak. És el kell tökélned magadat a házasságodban és majd a jövendőbeli házasságodban, hogy te olyan leszel, aki mindig adni akar a másiknak. Kevés fiatal ember van erre megtanítva.
Beszélünk majd arról, hogy az anyukáknak meg kell tanítani a lányukat, hogy hogyan viszonyuljanak a férjükhöz. Az idősebb asszonyoknak példát kell mutatniuk ebben. Hogyan? Úgy, hogy hogyan beszélnek az apával, sőt még tanítaniuk is kell erről. A férfiak pedig ugyanúgy példát kell mutassanak a gyermekeknek, hogy hogyan bánjanak a feleségükkel azáltal, hogy helyesen beszélnek a fiúnak az édesanyjával, a feleségükkel.
El kell tökélned magadat, hogy te sikeres leszel a házasságodban. Ez úgy lehet, hogy nem követelsz magadnak, nem kérsz, hanem adsz. És amiről nagyon nehéz lemondani, az pedig az, hogy ne magadra tekintsél állandóan. Amikor magadra tekintesz, akkor önző vagy. Az emberek ezt nem értik és azt mondják, hogy: hú, ez annyira fájdalmas, annyira nehéz. Mindig a másikat tekintsem előbbre? Mindig őt szeressem, mindig kedves legyek vele? Mindig türelmes legyek vele? Azzal az emberrel? Vannak dolgok, amik szellemi törvényként működnek és ez pedig a magvetés alapján jut el hozzád.
Az a helyzet, hogy rossz mentalitás az, ha egy házasságot úgy szeretnél helyrehozni, hogy leülsz a pároddal és elmondod neki azt, hogy neked milyen igényeid és szükségeid vannak. És nagyon rossz mentalitás és tanács az, ha valakinek ilyet mondasz, hogy üljetek le, beszéljétek meg és írjátok le, hogy ki mit vár a másiktól. Így a világ gondolkozik. És erre kapásból a keresztények zöme rábólintanak, hogy ez egy jó dolog. Írjátok le egymásnak, hogy mi kell a másiktól és akkor azt meg kell tenni. De nem és nem!
Neked nem magadra kell tekintened, hogy Te mit kaphatsz a másiktól, hanem arra, hogy mit adhatsz a másiknak. Ha mindkét ember a másiktól követel és vár el, az egyik sem ad! Érted ezt? Ha mindig a másiktól követelsz, akkor nem adsz! És ettől szörnyen fogod érezni magadat és ez nem Isten szeretete. És nem kell hosszú listát írni, hogy milyen elvárásaid vannak a házastársaddal kapcsolatban.
Írj listát arról, hogy mit adhatsz a férjednek, vagy a feleségednek. Keresd és kutasd az ő igényeit. És majd eljutunk a tanítás-sorozatban oda, amikor beszélünk öt szeretetnyelvről, amivel ki tudod elégíteni a házastársadnak a szívének tankját, fel tudod őt tölteni és ez mindenkinél más. De alapjába véve öt dolog az, amire oda kell figyelned.
Tehát nem minden nőnek az a szíve „netovábbja”, hogy minden nap virágot kapjon. Nem mindenkinek az a szívének leghőbb kívánsága, hogy megölelje a férje és puszit adjon neki minden egyes percben. Viszont van, akinek ez! Neked ki kell derítened azt, hogy a te párodnak mi az amivel be tudod tölteni az ő érzelmi szükségleteit. És úgy kell beszélj vele, ahogy azt ő szeretné hallani (de ez egy külön alkalom lesz, amikor ideérünk).
Teljes önzés, amikor az emberek egymással szemben dobálóznak szavakkal, hogy ezt azért nem teszem meg, mert te nem tisztelsz engem, nem szeretsz engem, így, vagy úgy viselkedsz velem. Amíg te nem viselkedsz úgy velem, addig én sem viselkedem úgy veled! Majd, ha te azt megteszed értem, akkor én is megteszem teérted! Mi ez? Ez önzés, elvárás! De az isteni fajta szeretet az nem ilyen, mert az ad és ad és ad…
Bírálattal, nyomással nem tudsz a másikra olyan befolyást gyakorolni, hogy ő önzetlenül, szívesen, örömmel töltse be a te szükségeidet. Hogy neked ezt, vagy azt kéne tenned, neked így vagy úgy kellene viselkedni… - ezzel nem fog előrébb jutni a házasságotok. Úgy is mondhatnám, hogy ne figyelj arra, hogy helyesen bánik-e veled a másik, vagy hogy tisztel-e téged. Ez felkavar, ugye? Ne figyelj arra, hogy a másik helyesen bánik-e veled, vagy sem. Mert az öli meg a házasságokat, hogy az emberek megnyitják magukat az önsajnálatnak és azon gondolkoznak, hogy a másik mit tehetne értem, hogy… a másik már megint milyen mocskot hagyott maga után, hogy a másik már megint ezt nem tette meg értem…, a másik már hogyan beszélt velem, vagy hogyan nem beszélt velem… Ahelyett, hogy arra gondolnának, hogy Isten Igéje igazság és nekem magot kell vetnem és akkor úgyis aratás lesz! És mondom neked, hogy nem egy kútba való pénzdobálás az, amikor a másik életébe befektetsz és jót teszel neki, mert amikor adsz, akkor elkerülhetetlen az, hogy arassál. Érted, hogy Istentől várod el, hogy betöltse a szükségeidet? De az emberek arra gondolnak, arra várnak, hogy: én majd kikövetelem magamnak, ami nekem jár. Mert ez jár nekem, mert én megérdemlem!
Az a helyzet, hogy odaül az ördögnek egy démona a válladra és egész éjszaka hazugságot suttog a fejedbe és nem alszol rendesen és forgolódsz és könnyeket ejtesz, hogy a másik mit gondol, meg mit csinál. Mert én nem érdemlem meg, mert nem így viselkedtem én vele, ez nem korrekt! Én jobban érdemlek!
Az a helyzet, hogy az Úr sohasem mondott neked ilyet. Az, hogy te jobbat érdemelsz, az egyenesen a pokolból jött. És nem is biztos, hogy akarod hallani a teljességet, hogy te mit érdemelnél, hogy mit gondolok erről, bár nagyon szeretlek téged. Elmondok pár mondatot és lehet, hogy ettől is a szék alá hullasz. Tudod mit érdemelnél te saját magad? Hogy problémákból problémákba essél, fájdalmakból fájdalmakba, szegénységből szegénységbe és idő előtt meghaljál – ezt érdemelnéd, mert vétkeztél és bűnöztél. Elég nagy lett a csend! Én is és minden ember ezt érdemelné! De Isten mit adott nekünk Krisztusban? Odaadta a legtöbbet, amit adhatott, felemelt minket, az Ő kegyelme, irgalma megmenekített minket és mit kaptunk Krisztusban? Gyógyulást és szabadulást és gazdagságot és teljességet és erre kiálts egy hallelúját! És megérdemeltük? Nem! Úgyhogy ne gondold azt, hogy te annyira nagyon megérdemelsz bármit is.
Isten szeret téged és minden, amit kapsz kegyelemből kapod, irgalomból, mert ő szeret téged. Előbb szereted téged, minthogy te viszontszerethetnéd őt. Ne verd a mellkasodat, hogy: én megérdemlem, én mennyi minden tettem. Ha te valóban tettél jó dolgokat, akkor ne legyél annyira büszke és kevély, hanem alázatosan várd meg, míg learatod annak gyümölcseit. Mert amikor erőlteted, hogy: hát de én megérdemlem, akkor te akarod azt magadhoz bevonzani és nem Istenre tekintesz, hogy majd Ő megáld téged és betölti a szükségeidet.
Nincs az emberekben annyi alázat és tudás, hogy elismerjék, hogy ők okozzák a saját problémáikat. Saját maguk a forrásaik a problémáiknak, az érzelmi viharoknak, a fájdalmaknak, keserűségeknek, álmatlan éjszakáknak és a könnycseppeknek saját maguk okozói. Isten semmiképpen! És az a helyzet, hogy az ördög pedig arra vezeti az embereket, hogy a testben éljenek, a testben cselekedjenek, a test szerint gondolkodjanak. Mert ha test szerint vetsz el magokat, akkor mit fogsz venni? Test szerint fogsz aratni! Attól, hogy elhordod a házastársadat mindenféle gonosznak, meg rossznak, meg linknek, mocskosnak, meg házasságtörőnek… mit teszel ilyenkor? A szeretetet öntöd ki rá? Nem! A fizikai dolgokat mondod, a test szerint jársz, látásban jársz. Hallod ezt?
...Az én férjem egy akkora nagy alkoholista! – és sorolják az emberek vég nélkül a másikról a rossz véleményt. Mit tesznek? Rossz magokat vetnek el! Miközben az asszonynak és a férfinak csak olyanokat kellene mondani a férjéről, hogy: …Az én házastársam a legcsodálatosabb a világon! Az én feleségem főztje a legjobb a világon! Az én feleségem a legcsinosabb a világon, soha nem fogok elválni. Az én házasságom a legtökéletesebb, ami csak lehet mert a feleségem bölcs és szeret engem és a férjem az kedves és türelmes és még el is mosogat.
Így kellene beszélned akkor is, ha nem így van a láthatóban, akkor is, ha nem így érzed? Igen! Akkor is!
Ne arról beszéljünk, hogy mit érdemlünk meg, hanem beszéljünk inkább a kegyelemről és az irgalomról. Ne arról, hogy mi az, ami jár nekünk, mert az nem jó dolog. Nem jár nekünk, nem érdemeljük meg, mégis a megigazulást kaptuk Istentől. Ennek semmi köze a te cselekedeteidhez és a te érdemeidhez. Mert az érdemeid alapján mennél le a pokolba. Had mondjam el neked, hogy míg nem születtél újjá úton voltál a pokolba. És nem te hoztad ki magadat a pokolba vezető útról, hanem az Ő nagy irgalma és kegyelme. És következő tanítás-sorozat valószínűleg ez után a kegyelemről fog szólni. Arról, amiről Jim is tanít már a negyedik hete.
Talán elég lesz nektek mára ennyi. Van még nagyon sok minden itt. Látnod kell, hogy az első számú gyilkosa a házasságnak az önzés. Fogok beszélni egy alkalommal arról, hogy aki mindig csak elvárással van a másik felé, mert nekem ez jár, mert megérdemlem…, az pontosan úgy viselkedik, mint egy pióca. Valaki egyszer úgy fogalmazott (voltunk egy alkalmon ahol nagyon sokan voltak, és a legtöbben azért jöttek, hogy valamit kapjanak), hogy az energiavámpírok azok az emberek, akik szívják és szívják és leszívják a másikat, nem akarnak semmit sem adni. Meg kell értened, hogy Isten nem ilyen! És én is szeretni akarlak benneteket és szeretlek is. Lehet, hogy nem tökéletesen teszem ezt meg, de javulok ebben. Én is sokat tanulok, most kezdem kapizsgálni, hogyan kell isteni fajta szeretetben járni.
Tizenhat éve hallgatom ezeket a tanításokat és mégis úgy érzem, hogy ezek olyan alapdolgok, amiket még én sem biztos, hogy teljesen jól tudok. Az embereknek nincs igazi, pontos elképzelésük arról, hogy mit jelent szeretetben járni. Jézus azt mondta, hogy úgy szeressétek egymás, mint ahogyan én szerettelek benneteket. És Jézus nem hozott hosszú listát, hogy: na, Péter, János, Jakab, Lukács, Máté ezt és ezt és ezt meg kell tenned értem, mert ha nem, akkor aztán ne is álmodozzál semmiféle szépről, vagy jóról. Halleluja!
Hiszem, hogy semmit nem értettél félre. Az ördög nagy csapdája, hogy valami mást akar meghallatni veled, mint amit te valóban hallasz. Mert hallod az Igét, a prédikációt, de valójában nem azt hallod meg, ami elhangzik, nem azt a szellemet, hanem valami mást. Mert ott van az ördög a válladon és súgja a buta gondolatot a fejedbe, hogy: de hát azért csak mégis jár azért neked valami. Mégis csak jól kéne neked érezni magadat, mégis örömben és boldogságban kellene élned…! És kiforgatja Isten Igéjét.
Az az igazság, hogy Isten mindezt akarja a te életedben, jobban akarja, mint te, hogy te boldog legyél, hogy a te szeretettankot az fel legyen töltve. Na de milyen az út, ahogy eljut ez hozzád? És ugye Sátán mindig így jön, így hátulról. Hozza a buta gondolatot és ezt lehetne nevezni akármilyen világi módon, lehetne nevezni női logikának, vagy férfiúi büszkeségnek, mindegyikben van valami. De a helyzet az, hogy legtöbb esetben egyszerűen a testről van szó. A test gondolkozásmódja, a test mentalitása és ennek következménye egy magatartásforma. Mi megtanulunk szeretetben járni! Ámen!”