Házasságról nem csak házasoknak 6.
(2012.01.01.)
„Áldunk téged Mindenható Teremtő Isten! Imádunk téged Drága Jézus, imádunk téged Drága Szent Szellem! Semmi sem ér fel a te jelenléteddel, mert nálad van a békesség, a gyógyulás, szent egészség és gyarapodás. Köszönjük neked, hogy kijelented a szíveinkbe mindazt, amit elterveztél a mai napon, hogy azt megjelentsd nekünk. Elfogadjuk, azt birtokba vesszük és hálát adunk azért, hogy itt lehetünk ezen a helyen, a Tőled elrendelt helyen. Áld Téged a szívünk a szánk örökkön örökké. Ámen!
Fordulj a melletted állóhoz és mondd neki, hogy: valami jó dolog fog történni veled ebben az évben minden napon. Dicsőség Istennek!
Kezdjük mindjárt az alkalom elején a megvallásunkkal:
Az vagyok, amit a Biblia mond rólam. Meg tudom tenni azt, amit mond, hogy megtegyem. A mai napon befogadom amit hallok. A szívem kész rá, az elmém tiszta és meg fogok változni az Ige szerint. Köszönöm Jézus a hatalmat a te nevednek használatára. Amit megkötök a földön, a mennyben is kötve lészen, amit megoldok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ezért a názáreti Úr Jézus Krisztus nevében megkötöm a fejedelemségeket, a hatalmasságokat, ez élet sötétségének világbíróit, megkötöm és levetem a gonoszság szellemeit, amelyek a magasságban vannak. Ártalmatlanná és hatástalanná teszem őket magam, családom és az egyház minden tagja ellen Jézus nevében! Eloldozom a Szent Szellem munkáit és nem hátráltatom őt. Elváró hittel állok itt Jézus nevében! Ámen!
Mielőtt belekezdenék a tanításba, amit az Úr készített a számotokra, elmondom, hogy a könyves pulton, a cd-k között van egy új zenei cd, amit megvásárolhattok a mai napon, ezek élő felvételek a Budapesten elhangzott szolgálatok anyagai vannak kiválogatva, amikor a szekszárdiak voltak szolgálni Budapesten. Élő felvételek ezek, tehát olyan dalok, amelyek nincsenek meg neked, mert a 11 db rendelkezésre álló cd albumunkon ezek nem mindegyike szerepel.
Nem biztos, hogy egy feddéssel kellene kezdenem az év első alkalmát, de csak azért is elmondom. Olyan sokszor beszéltünk már erről, olyan sokszor volt már erről szó. Hogy amikor istentiszteleten, vagy gyülekezeti alkalmon dicsőítés folyik, akkor nem egy színházi előadást néztek! Ez nem mindenkinek szól, pár embernek! Annak, akinek van füle hallja, akinek nem inge, ne vegye magára! Nem egy színházi előadás ez, ahol vannak zenészek, te meg nézed és hallgatod. Közre kell működni! Isten imádatáról van szó, nem nézelődésről és körbeforgolódásról! Én nem szoktam rátok nézni, direkt ezért nem, mert nem akarom azt látni, hogy hogyan imádod Istent. Én szellemben akarom érzékelni azt, ami itt jelen van. Nem akarok a láthatók alapján se látni és érzékelni és ezért nem nézek rátok. Száz esetből kilencvenkilencszer nem nézek rátok. Ennek meg van az oka. Mert nem szeretem nézni a „savanyú uborka” arcú embereket! Azt szeretem látni, amikor mosolyban, vagy örömben vagy, hálaadásban, dicsőítésben, imádatban vagy és ezt Szellemben akarom érezni. És tudod valamikor ezt lehet érezni, valamikor meg nem!
Az Adrienn nem először mondta a dicsőítés elején el azt amit elmondott és olyan sokszor beszéltem már erről. Egyszer fel kell ébredned arra, hogy itt, amikor az istentiszteletnek ebben a szakában, az elején imádó dalokat énekelünk, az nem éneklés csupán, nem csak zene csupán, hanem az Istennel való közösség és itt kaphatsz valamit! És ha ezt nem érted meg, nem tanulod meg, akkor nem jönnek el a dolgok az életedbe, nem fogod meglátni azt, hogy miért vannak úgy a dolgok, ahogy. Ezek szellemi dolgok. Ha Szellemben vagy, akkor meglátod és megérted a szellemi dolgokat, ha érzéki vagy, akkor soha nem fogod megérinteni Istennek a dolgait.
Az érzéki ember – írja a Korinthusi levél – nem foghatja meg, nem tudja megtapasztalni, nem érintheti Istennek a dolgait, mert Istennek a dolgai szellemiek. És ha teljesen érzéki vagy, teljesen a látható dolgok irányítanak a dicsőítés alatt is és arra figyelsz, hogy éppen ülök, vagy a fülemet vakarom, vagy a kulcscsomó a kezemben van éppen, vagy az Adrienn milyen szépen énekel, vagy mi van előtted…. Ha erre figyelsz, akkor a látható dolgokra figyelsz. Ezért hangzik el milliószor, hogy csukd be a szemed és Istenre figyelj, ne arra amit itt látsz. Nem baj, ha nyitva van a szemed és látod, hogy ki van itt és az se baj, ha most engem látsz (bár már lehet meg is untál „tizenpárév” alatt). Érted a lényeget ugye? Neked ennek a szellemi súlyát kell megtapasztalnod és Istennel közösségbe, itt a gyülekezeti formában így kerülhetsz, otthon nem. Otthon lehet Őt imádni, lehet hallgatni a zenei dicsőítéseket, lehet énekelni az autóban, de az sohasem ugyanaz, mint amikor a szentek közösségében vagy együtt.
Kicsit olyan ez (többen mondták már ezt és valóban így van ez), hogy meg lehet hallgatni a tanítást itt, amikor itt jelen vagy, és meg lehet hallgatni cd-ről és Internetről is. És ugyanazok a dolgok hangzanak el a cd-n és az Interneten is, de mégsem ugyanaz. Nem ugyanaz a megértés, kijelentés. Lehet, hogy jobb otthon és nem itt!? De ugye nem?!
De amikor itt vagy tehát (hiába vagy „nyolcvanakárhány” éves, vagy tizen- hoszonéves, akárhány éves, nem zavar a korod), akkor is megmondom neked őszintén és nem zavar az, hogy neked mi a véleményed erről, vagy mit gondolsz rólam, hogy miért mondom ezt el. Nem azért mondom ezt el, hogy én téged „böködjelek”, hogy te mindenképpen úgy csinálj mindent, mint ahogyan én szeretném és nem szeretném azt tényleg, hogy mi itt ilyen „egyenkeresztények” lennénk itt, hogy mindenki mindent ugyanúgy csinálna a gyülekezetben. Nem arról van szó, hogy neked ugyanúgy kell imádnod Istent, mint a melletted állónak, vagy az én elvárásaimnak kell megfelelned. Nem erről van szó! Arról van szó, hogy neked jó az, ha az egységhez hozzáidomulsz, neked jó, ha megérted mit jelent az, hogy Szellemben imádni – és nem nekem lesz jobb. Sőt továbblépek. Amit valószínűleg idáig soha fel nem fogtál, hogy én hogyan prédikálok itt, az nagyban függ tőled! A te szívedtől! Nem tudom, hogy tudtad-e ezt? Nehogy azt gondold, hogy a prédikálásom abból áll, hogy én mennyit készülök ezekre az alkalmakra, mennyire odaszánom magamat, mennyit olvasom a Bibliát, mennyire hallgatom a tanításokat (ez az én részem!), de hogy mi jön elő belőlem Szellemből, az a te szíveden múlik itt, ezen a mai napon is! Hogy te mennyire vagy éhes erre, mennyire kívánod ezt. Ha csak egy vallásos megszokásként vagy itt, akkor nehézkesen jönnek elő a dolgok. Ha viszont olyan elvárással, olyan áhítattal, mint pl. a múlt héten, a karácsonyi alkalmon (maga a dicsőítés is egészen már volt), mert mindenki valami ünnepélyesre, valami gyönyörűségesre, valami fenségesre, különlegesre számított és meg is kapta. Ha mindez egy ilyen szokásos vasárnapi alkalom, egy az ötvenkettő közül típusú alkalom, akkor bizony nehézkes lesz.
Ugyanakkor hiszem azt, hogy ha a te szíved kész arra, hogy tanulni akarsz, akkor meghallod azt, ami itt elhangzik, sőt e felett is hallhatsz Istentől, mintsem ami megértésem nekem van, vagy ami kijelentésem nekem van, vagy amit én fizikailag kimondok a számmal, e fölött is kaphatsz megértést Istentől, a te szíved állapota miatt. És lehet egy üzenet akár ez a házasságról szóló tanítás-sorozat is egy olyan üzenet a számodra, ami téged megérint, ami téged szíven üt, ami arra sarkall, hogy megváltozz, ami téged arra buzdít és ösztönöz, hogy kiigazítsd magadat és változtatásokat hajts végre a házasságodban. Ugyanakkor lehet, hogy itt van valaki a gyülekezetben, aki ugyanazt a tanítást hallja, „ugyanén” prédikálok, ugyanúgy prédikálok és van, akit ez egyáltalán nem érint meg. Egyik fülén be, a másikon ki – úgymond, vagy csak odáig jut el, hogy juj de szép volt, de jó volt, voltak benne igazságok, meg szépen prédikált megint a pásztor.
Tehát van, aki ugyanazt a tanítást, ugyanazt az üzenetet hallva megértést nyer és megváltozik az élete, van aki pedig ugyanazt hallva semmi változás nincs az életében. Min múlik ez? Hogy barna vagy, vagy szőke? Nem, a szíveden, a szíved állapotán múlik ez, hogy te milyen szívvel hallgatod. Isten adjon nekünk megértést és Ő adjon nekünk kijelentést erről! Halleluja!
A múlt heti alkalom sajnos nincs meg felvételen, mert a felvétel nem sikerült, elveszett a felvétel. És nagyon sajnálom ezt, de nem kesergek a múlton és nem vagyok hajlandó emiatt depressziós lenni és senki bűnbakot nem vagyok hajlandó keresni, hogy miért nincs meg a felvétel. Aki itt volt, az hallotta. Kár, hogy nem hallgatható vissza, aki nem volt itt, az lemaradt valamiről. Minden alkalommal így van ez és hiszem, hogy a mai felvétel az visszahallgatható lesz és nem csak érettetek, hanem sok más ember hallgatja ezt.
Örülök én és boldog vagyok, hogy itt vagytok ti az év első napján, az első alkalmon és nem vagytok másnaposak. Minden alkalommal szoktam egy picit az elmúlt hét, vagy hetek tanításából ismételni. A mai napon is pár mondatban ismétlek és a Házasságról nem csak házasoknak c. sorozat 6. tanításához érkezünk. Nem tudom, hogy hol van ennek a sorozatnak a vége, lehet, hogy még heteket, hónapokat fogunk erről beszélni, de lehet, hogy a mai lesz az utolsó ebben a témában egyelőre. Isten tudja ezt! Sok minden mozgolódik a szívemben, sok minden van bennem. Új témák jönnek fel és keresem Istennek az utasítását, vezetését, hogy mit kell neked hallanod. Néha hallanod kell egy kis feddést, dorgálást is! Írja a Példabeszédek, hogy a bölcs ember szereti a dorgálást, odahajtja a füleit a dorgáló szájához, sőt keresi a dorgálást. A bolond ember az nem szereti a dorgálást, a bolond ember az elfut tőle, a bolond ember az megutálja azt és háborog.
Elhagyja tehát a férfi az ő atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez és ketten lesznek egy testté. Ez elhangzott a múlt héten is és múlt héten ezt eléggé jól kiveséztük, amikor is Isten ezt mondta Ádámnak és Évának a teremtéskor. Akkor, amikor még nem voltak nekik fizikai értelemben vett szüleik, nem voltak édesanyák és édesapák és nem voltak a földön családok. Isten már akkor kijelentette, hogy elhagyja azért az asszony és a férfiú is az ő szüleit. Hallod ezt? Elhagyja és ragaszkodik az ő feleségéhez. Az egész alkalom a múlt héten erről a ragaszkodásról szólt. Nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz az emberhez, akivel szövetségre léptünk. És a házasság az bizony egy szövetség és neked ebben a ragaszkodásban meg van a részed. És nem kell neked az elválást keresned, hanem azt kell keresned, hogy hogyan tudsz ebben a házasságban, szövetségben teljességre jutni. A mai napon is erről fogok beszélni és meg fogod látni azt, hogy hogyan tudsz visszakerülni ahhoz az első szeretethez, szerelemhez, ami volt benned akkor, amikor megismertétek egymást. Erről fog szólni a mai alkalom.
Beszéltünk arról továbbá a múlt héten, hogy mi a szerepe a férfinak és mi a szerepe a nőnek a házasságban. Mosolyogtok egy páran! Ugye a férfiember a háznak a szónoka, aki a szavaival felépíti az asszonyt! Nagy derültség volt az Igéket értelmezve, hogy amikor a férfi beszél, akkor az asszonynak az a dolga, hogy csöndben legyen. Két Igét hoztunk erre és nem is akarok erre ráhúzni mindent, hogy ez mindig így van és természetesen nem is kell az asszonynak mindig csendben lenni és „bólogató
jános”-ként bólogatni a férjének az utasításaira – nem erről van szó. Hanem azokról az Igékről beszéltünk, amelyek azt mondták el, hogy a férfiú az ő szájával felépíti az asszonyban az önbecsülést, a kedvességével, a szeretetével, a szavaival előhozza az asszonyból azokat a jó dolgokat, amelyek el vannak benne rejtve. Mint ahogy – és hoztuk az Igét az efezusi levélből – Krisztus is szerette az egyházat és felépítette azt az Ő szavaival. Vagy legalább öt fordítást felolvastam, ami azt mondja el, hogy Krisztus a gyülekezetét szereti és felépíti az Ő szavaival az Ő teljességére, hogy úgy állíthassa maga elé, mint egy szent és szeplőtelen, tiszta menyasszonyt.
A Péter leveléből azt az Igét olvastuk ez után, hogy az asszony pedig ha nem is istenfélő a férje, vagy ha a férjében van valami amit nem szeret, akkor azt mondja az Ige, hogy: az asszony ne szavaival, hanem a cselekedeteivel mutassa meg a férjének az igaz istentiszteletet, így győzvén meg a férjét az igazságról. Ennek az Igének olvastam fel legalább öt fordítását. A lényeg tehát az volt, hogy a férj szól a házban, szólja az Igét és szólja azt, amit kell, ugyanakkor az asszony a cselekedeteivel mutatja ki a szeretetét a férje felé ezen két Ige alapján. Nem kell ezt mindig így tenni, természetesen az asszony is szólhatja a hit szavát és szólhat kedves szavakat a férjéhez és a férjnek is lehetnek, sőt kellenek jó cselekedetei a felesége felé. Ez oda vissza igaz, hiszen a vetés-aratás szellemi törvénye alapján működik jól minden a házasságban is, a párkapcsolatokban, a szolgálati kapcsokban, a munkahelyi kapcsolatokban is.
Sok témát említettünk a múlt héten és hát előttem vannak ezek a jegyzetek, de hát ezeket gyorsan átlapozom, nehogy kísértésbe essek, hogy újra elprédikáljam ezeket. De ugye azt mindenképpen szeretném, hogy az efezusi levélből ezeket az Igéket, ami az alapigénk volt a múlt héten, azt most is felolvassuk.
Lapozzatok az Efezus 5:21-33-as versére, olvasom Isten Igéjét, amely sokkal többről szól itt, mintsem egy férfi és egy nő kapcsolatáról:
„Vessétek alá magatokat egymásnak Isten félelmében. Ti asszonyok vessétek alá magatokat a saját férjeteknek, miként az Úrnak. Mert a férj feje a feleségnek, mint ahogy Krisztus is feje az egyháznak és Ő a megtartója a testnek. De amiképpen az egyház alá van vetve a Krisztusnak, az asszonyok is azonképpen a férjüknek mindenben. Ti férfiak szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által. Hogy majd önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle, hanem hogy legyen szent és fedhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti, mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte, hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez, de én a Krisztusról és az egyházról szólok. Ki-ki azért úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig félje a férjét.” Ámen!
Nagyon sok minden van itt! Az Igéket, ha otthon kikeresed, akkor sok megértést kaphatsz ebből, ahogy elmélkedsz rajta. Ha vannak otthon más Biblia fordításaid, akkor olvasd el, mert sok megértést kaphatunk abból csupán, hogy ugyanaz kicsit másképpen van elmondva.
A múlt héten beszéltünk arról is, hogy amikor úgymond kirepül otthonról a gyermek a családi fészekből, akkor egy új család jön létre és nem az új leányzó lesz a mi családunk része, vagy az új vőjelölt lesz a mi családunknak a része, hanem ők egy külön családot hoznak létre. És jó, ha tudják ezt a fiatalok is, hogy ők egy külön család és jó, ha tudják a szülők is! A bolond szülők mindig bele akarnak folyni a gyermekeik életébe oly módon, hogy megmondják nekik azt, hogy ők hogyan csinálják a dolgaikat. A bölcs szülők nem teszik, és nem is próbálják ezt megtenni. A bölcs szülő olyan szülő, hogy ott van mindig, ott áll, rendelkezésre áll és ha bármi kérdés van, vagy segítségre van szükség, akkor mindig elérhető legyen, hogy a fiatalok bármikor hozzá fordulhassanak segítségért. De a bölcs szülő tudatosan pici gyermekkortól úgy neveli a gyermekét, hogy azok önállóan meg tudjanak állni saját lábukon. Mert egy gyermek addig gyermek, amíg otthon él veled. Amikor már kirepül úgymond a családi fészekből, akkor már nem gyermek. Természetesen fizikai értelemben gyermeked marad mindörökre, de az a gyermek kifejezés, ami szerepel a Péter levelében, amikor is azt mondja az Ige, hogy: ti gyermekek engedelmeskedjetek a ti szüleiteknek – ez azokra a gyermekekre vonatkozik, akik egy háztartásban vannak a szüleikkel. Mert a szülők fizetik a rezsit, az étkeztetést, a ruháit, az iskolát. Ez azonban egyszer egy pontom megszakad. És a gyermeknek el kell mennie otthonról akár.
Jó dolog az, ha a fiatalok fizikai értelemben el tudnak költözni otthonról egy külön háztartásba. De nem csupán fizikai értelemben vett szakadásról, elkülönülésről van szó (mert elköltözhetsz a szomszéd lakásba is akár és ez adott esetben jó dolog is lehet), hanem el kell szakadnod anyagilag, érzelmileg. Nem szabad tehát a szüleidtől függened. Az önállóságra való nevelés a bibliai tanok egyik alapja. Ezt a szülőknek tudomásul kell venni és neked is tudomásul kell venni, ha vannak gyermekeid, hogy egyszer a gyerekek elmennek, és bizony ha elmennek, lehet, hogy te egy érzelmi űrként éled ezt át, mert addig hosszú éveken keresztül ott éltek veled, aztán most már nincsenek ott veled. De akkor lesz ez a számodra elviselhetetlen és fájdalmas, ha te erre nem készültél fel. Ha felkészült vagy, tudatosan készültél erre, mert bölcs voltál, akkor ezt úgy fogod megélni, hogy felemeled kezedet Istenhez és azt mondod, hogy Dicsőség Istennek! Ámen!
Ha nem vagy erre felkészülve, akkor fájdalmas lesz ez a dolog és féltékeny leszel arra a fiúra, aki úgymond elcsábította a te kislányodat, vagy fordítva, féltékeny leszel arra a leányzóra, aki elcsavarta a fiadnak a fejét. Úgy fogod érezni, hogy kiraboltak téged. Tudod te, hogy én miről beszélek? Bólogattok!
Ez tehát így nem helyes, fel kell készülnünk erre. Mondhatod, hogy könnyen beszélsz te, ő még picike. Igen, ő még picike, de tudod jól, hogy az idő az napi 24 órából áll és az nagyon gyorsan elmegy, mint egyik nap a másik után. És tudom az idősektől, hogy az élet pillanat alatt elrepül. Tehát ha a gyerekek megszületnek, óvodába mennek, iskolás évek pikk-pakk, és azt veszed észre, hogy leérettségiztek. Aztán örülsz és várod az unokákat.
Az élet gyorsan telik viszonylag, és ezt a gyors életet pedig jó, ha az ember örömmel és boldogságban éli, nem pedig állandó stresszben, félelmekben, keserűségben, nyavalyákban és lelki traumákban!
Egy apósnak nem kell feltétlenül megmondania az ő vőjének, hogy hogyan kell egy csavart behajtani, hogyan kell egy villanykörtét kicserélni. Mert tudod vannak olyan családok, ahol ilyen szinten megy ez a bolondság, hogy majd én megmutatom, hogy én vagyok az idősebb, meg én vagyok a bölcsebb és én azt jobban tudom mint te. Hát honnan tudhatnád te azt huszonpárévesen, mint amit én már tudok ötven évesen? Vedd már észre, hogy én vagyok a bölcsebb. És ezt nyomják és nyomják és erőltetik és mindenféleképpen a másik tudomására akarják hozni, hogy ők okosabbak és bölcsek. És ez valóban így van, sőt ez természetes is! De a bölcs szülő az hagyja és lehetőséget ad a gyermekeinek arra, hogy hibázzon. A bolond szülő meg állandóan retteg és fél. Ezt érted-e? Nem tudsz mindig ott állni a fiad, meg a lányod sarkában, sokkal jobb dolog hitben állni, sokkal jobb, ha felkelsz fél órával korábban minden nap és a hit imáját és Jézus vérét kiárasztod a gyermeked felett és békességben vagy, mintsem egész nap gyomorgörcsben idegeskedni, hogy vajon mi van vele, vajon mit csinál, vajon hogy hozza meg a döntéseit. Sokkal jobb Istenben bízni, mint emberekben reménykedni!
Saját magad bálvány vagy, ha azt gondolod, hogy csak te vagy az, aki meg tudja mutatni a gyereknek, hogy mit, hogyan merre. Csak te vagy az, aki őt irányba tudja állítani. A bölcs szülő tudja, hogy bizony a gyermek tud és képes hallani Istentől, meg tudja hallani a Szellem vezetését, ha pedig eltéveszti, akkor képes arra, hogy újrakezdje és felálljon.
Ragaszkodniuk kell tehát egymáshoz a házastársaknak, mert írja Isten Igéje, hogy amit Isten egybeszerkesztett, azt ember szét ne válassza. Tudni kell itt azt, hogy erre az Igére alapozva nagyon sok vallásos tévtanítás és kötés született az egyházban, mert azt gondolják az emberek, hogy ez azt jelenti, hogy a válás az tilos. Isten tökéletes akarata soha nem volt a válás, soha nem szeretné és nem akarja, hogy a férj a feleségtől elváljon. Hisz beszéltünk az elmúlt hetekben arról, hogy neked, mint keresztény embernek a házasságoddal is példát kellene mutatnod a világ számára. És beszéltünk arról, hogy Istennek mi a terve, célja a házassággal és mire teremtette Ő ezt (a gyermekek nevelésére, stb.). De mi van akkor, ha valami nem megváltoztatható a világban, mert elromlott annyira. Vannak dolgok, amik annyira tönkrementek, hogy megváltoztathatatlanok. Amikor súlyos fizikai bántalmazások, rendkívül súlyos lelki terror szerű bántalmazások, vagy bármiféle indokkal valaki elválik, akkor vagy így, vagy úgy, de sérülés keletkezik. És nem leszel már ugyanaz mint előtte. Ugyanakkor lehet gyönyörűséges életed egy válás után? Igen! Lehet gyönyörűséges élete egy asszonynak, ha elhagyja az agresszív férjét? Igen! Az Ige azonban azt írja, hogy neked ragaszkodnod kell a férjedhez és meg kell tenned mindent az Ige alapján, hogy együtt maradjatok és az életetek újra fellángoljon és újra győzedelmes legyen. Mit jelent ez, hogy amit Isten egybeszerkesztett, azt ember szét ne válassza?
Kezdem onnan, hogy mit nem jelent? Nagyon sok ember azt gondolja, hogy ha valaki házasságra lépett valakivel, akkor azt Isten szerkesztette egybe. Ez itt a gond! Mert attól, hogy összeházasodtál valakivel, az nem jelenti azt, hogy biztos, hogy titeket Isten szerkesztett egybe. Az Ige pedig azt mondja, hogy amit az Isten szerkesztett egybe, azt ne válassza szét senki.
Hozok egy példát. Van egy hívő fiú, vagy lány a gyülekezetbe, aki Istennek odaszánt életet él, Szellemmel teljes, de szerelembe esik egy hitetlen, világi fiúval, vagy egy buddhistával, vagy egy muzulmánnal, vagy bárkivel és összeházasodnak. Mit gondolsz? Isten szerkesztette őket egybe? Nem! És az Ige világosan mondja, hogy mi köze a hívőnek a hitetlenhez. És ha valaki felteszi nekem azt a kérdést, hogy választhat-e a világból házastársat, akkor azt fogom neki mondani, hogy azt csinálsz amit akarsz, de az Ige azt mondja, hogy nem!
Tehát amit Isten egybeszerkesztett ember szét ne válassza! Vannak párok, házasságok, amiket valóban Isten szerkesztett egybe. Úgy is, hogy a felek akkor még nem is voltak az Úrban előtte, de Isten már őket valamilyen úton-módon összehozta. Találkoztak és Isten összehozta, összekapcsolta őket, mielőtt még újjá nem születtek. Azt kell neked meglátnod, hogy a te párod, akivel együtt élsz, az Isten szerinti kapocs-e. És ha Isten összeszerkesztett vele, akkor azt ember szét ne válassza, akkor ne keress elválást. Mert az a helyzet, ami megromlott közöttetek, attól függetlenül, hogy Isten kapcsolt titeket össze, lehet hogy egy rossz házasság. Lehet, hogy rossz kapcsolatban vagy a házastársaddal annak ellenére, hogy Isten kapcsolt össze benneteket. Mert nem tanultátok meg a testeteket alávetni, nem tanultátok meg a szeretetnek a működését és nem tanultátok meg azt, hogy hogyan kell az Igét alkalmazni és a hústest cselekedeteit élve kudarcot vallottatok, de attól még Isten szerkesztett egybe benneteket.
Ne keress elválást – tanítja az Ige. Az ördög mindig próbál megosztást hozni, mindig el akar különíteni, hoz valamit ami távolságot hoz közöttetek, hogy olyan távol legyél a másiktól, hogy amikor egy szobában vagytok, de szinte csak szobatársak vagytok, nem pedig házastársak. Hogy ez az érzeted legyen, hogy nincs már semmi közös mondanivaló, közös érték, megegyezés, hanem van valami ék, ami közétek verődött és az csak egyre mélyebbre hatol és egyre nagyobb szakadékot, szétválasztást hoz közétek – ez az ördög munkája is. Lehet ezt érzékelni fizikailag, érzelmileg.
Hogyan kerül oda ez a távolság? A legtöbb fiatal nem úgy házasodik meg, hogy erre a távolságra nézne, vagy félne ettől. Mert lángol a szerelem és fel sem merül bennük, hogy ez valaha megváltozhat. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, én rengeteg világban élő házasságot láttam és beszéltem sok emberrel, akik azt mondták, hogy nem tudták volna elképzelni a házasságuk elején, hogy ők valaha is így lesznek egymással, mint ahogyan most, hogy ennyire meghidegülnek egymás iránt. Ennyire nem értékelik a másikat semmire, hogy így beszéljenek a másikkal. Őszintén beismerték azt, hogy rendkívüli módon szétmentek az érzelmeikben egymástól és sok ilyen házasságban csak a képmutatás van jelen és bizony csak azért nem válnak el, mert ott vannak a gyerekek, vagy mit szól a család, az ismerősök. Ez képmutatás és a világ felé mutatják, hogy milyen nagy az egység közöttük, de bizony az igazság az egy nagy színjáték. Sok kapcsolatra igaz ez. Van olyan, amikor ránézel egy kapcsolatra, akkor azt mondod, hogy ez egy „kutya-macska” kapcsolat és hogyan lehetnek ők együtt még mindig, miközben ők sokkal nagyobb békességben vannak egymással, mint adott esetben azok, akik kifelé azt mutatják, hogy mennyire egységesek, mennyire jól megvannak egymással. Igazság szerint ez egy nagy képmutatás.
Az a helyzet, hogy nem volt mindig ez így, hogy ilyen nagy távolság van emberek között a házasságban. Hogyan fordulhatott ez rosszra és hogyan változhatott így meg? Sok emberben felmerül ez a kérdés. És én nem voltam még válóperes tárgyaláson és nem is akarok semmilyen módon ilyen helyen, de el tudom képzelni, hogy ott a bíró megpróbálja kibékíteni a feleket, valamilyen úton-módon közel hozni egymáshoz őket. És a legtöbb házasság papíron azért megy tönkre, mert azt mondják a felek, hogy kibékíthetetlen ellentétek merültek fel közöttük. Olyan ellentétek, amelyeket nem hajlandóak, vagy nem tudnak helyrehozni. De hogyan került ez oda? Visszafordítható ezt a dolog, helyreállítható ez a dolog, ami elromlott? Igen! Helyreállítható! Megváltozhat! Ami szétválaszt, megoszt, az az ellenségtől jön, de Isten az, aki összekapcsol és Ő az, aki megmutatja, hogy hogyan lehet újra teljes a házasság.
Hiszem, hogy a mai napon, mire a végére érünk, addigra megértésed lesz arról, hogy hogyan is lehet ezt újra előhozni. Tehát ahelyett, hogy elválnánk, ragaszkodnunk kell egymáshoz és bizony ez a ragaszkodás sokkal több és mindenre kihat, mintsem gondolnád. És az elválás is sokkal több mindenre kihat, mint gondolnád. Kihat a gyermekekre, a családtagokra. Ugyanakkor a gyermekeknek mindig ugyanabban a tudatban kellene felnőniük, hogy ők biztonságban vannak. Ha kell, akkor apa ott van, ha kell akkor anya ott van, rendelkezésre áll.
Semmi sem fogható egy jó házassághoz – én azt hiszem. És az is igaz, hogy semmi sem fogható egy rossz házassághoz. Nem lehet semmihez sem lehet hasonlítani egy pokolian rossz házasságot. És egy jó házassághoz sem lehet hasonlítani semmit, az egy nagyon jó dolog. Az embereknek olyan mentalitása van ebben a mai társadalomban, hogy ha valami nem működik, nem megy jól, akkor kidobom és veszek egy újat, egy másikat. De nekünk keresztényeknek parancsolatunk van az Úrtól, hogy el ne váljunk. Ragaszkodjunk ahhoz, amit Isten egybeszerkesztett, azt ne akarjuk mi szétválasztani. Küzdeni kell a házasságokért.
Van egy pont – tudom – amikor nincsen már érzelem, vonzalom és az emberek eljuthatnak ide és még odáig is, hogy arról álmodoznak, hogy bárcsak a házastárs már nem élne, mert úgy sok probléma megoldódna. Van ilyen! Én hallottam már ilyet a saját fülemmel! Mert ez megoldaná akkor a problémámat….- de ez az ördögnek a hangja, nem Istennek a szeretete és nem a szellemének a hangja.
Ha az Amos 3:3-ra lapoztok, akkor kiderül az, hogy tudnak-e ketten együtt járni, hogy ha nincsenek egyetértésben? A válasz az, hogy nem! A közösségnek az az alapja, hogy miben hasonlítunk, miben vagyunk azonos véleményen. Hogyan járhatnak ketten együtt, ha nem egyeznek meg előtte valamiben? Az teljesen mindegy, hogy te a mogyorós csokit szereted, a párod pedig a rizseset. Az teljesen mindegy, hogy te a vaníliafagyit szereted a párod meg a puncsosat – ez jelentéktelen dolog. Ha ebben nem egyeztek meg, ez nem válóok. De vannak dolgok, amiket feltétlenül meg kell beszélni a házasság előtt.
Felmerült már a kérdés pár héttel ezelőtt, egyikőtök mondta nekem, hogy a lánya megismerkedett egy más vallású, muzulmán fiúval és házasságot szeretnének kötni. Mondta nekem akkor az anyuka, hogy nem igazán érti ezt, mert a fiú azt mondta, hogy akkor veszi el feleségül a lányát, ha áttér az ő vallására. Ekkor megfogalmazódott meg bennem az, hogy ez nem a szeretet útja. Semmiféleképpen nem a szeretetnek az útja az, hogy én bármit is akarnék a másikra rákényszeríteni, vagy feltételhez kötni. Az a helyzet, hogy Isten szeretete a mi irányunkba feltétel nélküli. És Ő nem köti ki nekünk, hogy mi mit tegyünk azért és ahhoz, hogy Ő szeressen minket, vagy hogy elfogadjon minket.
Fontos dolog, hogy egy házasságban a felekben egyenlő elkötelezettség legyen az Úr felé. És bizony az a helyzet, hogy nagyon sok házasságban ez egy nagyon-nagyon nagy probléma. Hogy a férj oda szánt, de az asszony kevésbé és fordítva. Az egyik komolyam veszi Istent, a másik pedig nem veszi komolyan. De ha az Ige azt mondja nekünk, hogy ha valamelyik fél hitetlen és nem veszi komolyan Istent, de szeret téged, akkor te maradj vele. Maradjatok együtt és harcoljatok egymásért, és bizony helyrehozható minden. Halleluja!
Egy felhívás felétek, amit most mondok. Az, hogy ha van kérdésetek a házassággal kapcsolatban, akkor írjátok azt le és dobjátok be az adományos dobozba. Én azokat megválaszolom. Minden kérdésre tudok válaszolni és ezt ki merem jelenteni. Mert az is egy válasz, hogy nem tudom, hogy mit kell ebben a helyzetben tenni.
Lehet, hogy sok mindenre nem tudok válaszolni, mert nem vagyok annyira nagyon öreg még az Úrban, de ami megértésem van és kijelentésem a kérdéseddel kapcsolatban, azt el fogom mondani itt a gyülekezet előtt, persze nem név szerint.
Lapozzatok Titusz 2:3-as versére, olvasom Isten Igéjét:
„Hasonlóképpen az öreg asszonyok szentekhez illő magaviseletűek legyenek, nem patvarkodók, sem sok borivás rabjai, a szépre tanítsanak. Hogy józanságra neveljék az ifjú asszonyokat, hogy férjüket és gyermekeiket szeressék. Legyenek mértékletesek, tiszták, háziasak, jók, férjüknek engedelmesek, hogy az Isten Igéje ne káromoltassék.”
Tudod nagyon sok gyülekezetben Isten Igéje káromoltatik, és nem is a gyülekezetben, hanem a világban is. Mert a világi emberek, ha tudják rólad, hogy gyülekezetbe jársz, vagy tudják rólad, hogy hívő vagy, akkor figyelnek téged, ha tudod ezt, ha nem, ha észrevetted, ha nem. Ha tudja a gyermeked, hogy te idejársz a gyülekezetbe, akkor ő figyel téged, hogy te hogyan viselkedsz és bizony Istent ítéli meg az alapján, hogy te hogyan viselkedsz. És sok helyzetben sajnos Isten neve káromoltatik, mert a keresztények nem úgy viselkednek, ahogyan kellene. Itt az Ige azt mondja, hogy legyenek mértékletesek, tiszták, háziasak, jók, férjüknek engedelmesek, hogy az Isten Igéje ne káromoltassék. Nem elég, hogy prédikálunk, hogy bizonyságot teszünk, nem elég, hogy gyülekezetbe járunk, fontos dolog az, hogy hogyan élünk a hitetlen emberek előtt. És bizony száz százalékig osztom azt a véleményt, amely azt mondja, hogy a legjobb evangélizáció az az életvitel, amit te élsz. Ennél jobb bizonyság nem lehet a hitetlen ember számára, mint az az életvitel, amit te élsz Krisztusban. Ahogy te megéled a hétköznapokat, ahogy megéled a hitedet, azt, hogy hogyan jutsz keresztül megpróbáltatásokon, ahogy megéled, hogy hogyan győzöd le a nehézségeket, ahogy megéled a házasságodat, a gyermekednek a nevelését. A példamutatás a legjobb evangelizáció! Ennél jobb nincs.
Mert tudod nagyon fals dolog az, hogy prédikálsz a gyógyulásról, meg a békességről, meg a szeretetről, kedvességről, meg a hosszútűrésről, ugyanakkor az illető látja rajtad, hogy neked mindenféle bajod van, és hamar ingerült vagy és viszálykodsz és nagyon csúnyán viselkedsz. Ez egy kettősség, amit ők látnak. És mi az ami rájuk nagyobb hatást fog gyakorolni? Az amit te prédikálsz, vagy az, amit látnak benned, hogy te megcselekszed? Sok ember ezért nem mer prédikálni, mert nem mer bizonyságot tenni.
Mit tegyenek tehát az idősebb asszonyok (láthatod az Igéből)? Tanítsák a fiatalabb asszonyokat, többek között arra, hogy hogyan szeressék a férjüket, a gyermekeiket. Nem az a dolga az anyukának, hogy a vőjében minden hibát megtaláljon és felhívja erre a figyelmét a lánykájának és fordítva. Nem az a dolga az idősebb szülőnek, hogy kioktassa a leányzót, hogy mit hogyan tegyen másképpen a házasságában, hanem az a dolga, hogy megtanítsa őt az ő házastársát szeretni. Ezt az Ige mondja, nem az én kitalációm. Nézd meg a saját gyermekeddel való kapcsolatodat és mélyedj ebbe el. És ha legközelebb valami ítélkező szavad próbálna lenni a gyermeked felé, akkor tedd a szádra a kezedet! És inkább arról beszélj, hogy a gyermeked hogyan szeresse még jobban a házastársát, hogyan tudnak ők még jobban elmélyülni az egymással való kapcsolatukban és a hiányosságokat sorold, hogy milye nincs az én menyemnek, vagy az én vőmnek.
Nagyon sokan azt gondolják, hogy a házasság, a szeretet, a szerelem az automatikusan működik. Ha meg van neked a szerelem, akkor egész életedben boldog leszel. Boldogan élsz, míg meg nem halsz, mint a mesében! Elnyerte a királyfi a királylány kezét, megkapta a fél országot és boldogan éltek, amíg meg nem haltak. De az a helyzet, hogy ez egy tündérmese. Mert itt a mesében nincs szó arról, hogy a királyfinak, vagy annak a királylánynak is van hústeste, ami bizony ha elmúlik a szerelem, akkor a felszínre akar törni és a saját igazát bizonygatni és érvényre juttatni. Mert még a legelején, amikor a daliás királyfi gyorsan felpattan a lovára, addig minden oké, de amikor valami baja van a királyfinak és nem tud már olyan szépen lovagolni, akkor már az a másik herceg az szimpatikusabb. Vagy amikor három gyermek szülése után a királykisasszony plusz 20 kilogrammal rendelkezik, akkor a másik hercegkisasszony a szimpatikusabb. És ez megmosolyogtató és vicces, de erről van szó. A mesében nincs ilyenről szó, csak arról, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak. És egy olyan ideát festenek az emberek elé, hogy azt gondolják az emberek, hogy ha ez meg van, akkor házasságra lépek, meg van a társam és mostantól fogva semmi dolgom semmivel, az automatikusan így fog tovább működni. De nem fog tovább működni automatikusan! Automatikusan működik addig, amíg tart a szalmaláng, az első egy-két hónapban, évben. Utána neked erőfeszítéseket kell tenned!
Minden évben minden gyülekezetben mennek tönkre sajnos házasságok, mert a kapcsolatok éhen halnak, mert kiéheztetik őket. Éhen halnak a házasságok, mert teljesen elhanyagolják azokat. Ahhoz, hogy valami működjön, virágozzon, gyümölcsöt hozzon, ahhoz azt táplálni kell. Ezen a bolygón Isten ezt így teremtette. Amikor egy magot elültetsz a földbe, akkor ugye benne van a magban, bele van programozva az, hogy önmagának elhal és belőle jön elő az új élet. De hogyan fog megerősödni a mag, hogyan fog szárba szökkenni, hogyan fog gyümölcsöt hozni? Úgy, hogy folyamatosan táplálva van! Ha nincs táplálás, nincs gyümölcsözés. És sokan ezt szeretnék a házasságukban, hogy gyümölcsözőek legyenek, olyanok, mint amilyenek voltak a legelején, de táplálás nélkül, kedvesség, szeretet nélkül. Foglalkozni kell vele és törődni kell vele. Minden egyes dologra így áll ez. Ha valamit kiéheztetsz és nem foglalkozol vele, az el fog halványodni és kitikkad és meg fog halni. Ezért van szó többek között ezekről a házasságról kapcsolatos témákról itt, hogy ezt felismerjük, hogy folyamatosan táplálni kell valamit ahhoz, hogy az jól működjön.
Az elmúlt hetekben beszéltünk arról, hogy mi a szerepe a férfinek és a nőnek a házasságban, hogy mit kell tenni a házasságban ahhoz, hogy ez a táplálás megtörténjen. És ezt rendszeresen ellenőrizni kell, hogy ezt megtesszük-e külön-külön egymással.
Lapozzatok a Jelenések könyvére a 2 fejezet 4-es versére, olvasom:
„De az a mondásom ellened, hogy az első szeretetet elhagytad.”
Tudjuk a jelenések könyvével kapcsolatban, hogy miről szól ez és tudjuk, hogy az első három fejezetben Jézus az angyaloknak, a gyülekezet pásztorainak üzen. És hét gyülekezet van itt felsorolva, akik képviselik a világban lévő gyülekezet fajtákat és azokat az embertípusokat, amelyek mi vagyunk. De itt ez az Ige – tudom, hogy az efezusi gyülekezetnek íródott - azt mondja, hogy: az a mondásom ellened, hogy az első szeretetet elhagytad. Tehát elhagytad az első szeretetet.
Nézzük az 5-ös verset:
„Emlékezzél meg azért, honnét estél ki és térj meg. És az előbbi cselekedetet cselekedd, ha pedig nem, hamar eljövök ellened és a te gyertyatartódat kimozdítom a helyéből, ha meg nem térsz.”
Ugye az egész gyülekezetnek ír itt az Ige és ez mindannyiunkra vonatkozik, és én most ezt a házasságra szeretném vonatkoztatni.
Gyakran az emberek azt mondják, hogy a kapcsolatuk, házasságuk az nem olyan, mint amilyen az elején volt. Hány házas ember mondhatja el azt tíz évnyi után, hogy a kapcsolat nem olyan mint az elején? Nagyon sokan vannak. És nem úgy kell ezt érteni, hogy azért nem olyan a házasság, mint volt, mert sokkal jobb lett – ilyennel nem nagyon találkozni. Legtöbben azt mondják sajnos, hogy elmúlt a jó a kapcsolatból, nincs az a tűz, az a lángolás, elmúlt. Régen szenvedélyes, csodálatos volt. Kezdetben nagy tűzzel indult, kialudt és nem olyan mint régen. Bizony ezért van, hogy az emberek házasságról, házasságra, kapcsolatról kapcsolatra járnak, hogy az emberek repülnek, mint a pillangó egyik virágról a másikra.
Az a probléma, hogy az emberek nem tudnak vadonatújak maradni tíz év után már. Mert amíg valami új a te számodra, addig érdekes, de tíz-húsz év után a házastárs már nem olyan új, mint amikor megismerted őt, amikor még zsenge volt. Összeházasodnak az emberek és nem számít, hogy a legcsodálatosabb, leggyönyörűbb, legszellemibb, legokosabb, legkifejletteb, legszimpatikusabb partnered van, bizony tíz-húsz év után már ő sem lesz új a te számodra. Mi a helyzet ezzel a „régiséggel”?
A Példabeszédek 6:24-ben úgy figyelmeztet az Ige, hogy az idegen asszonnyal kapcsolatban őrizkedjen. És bizony az idegen asszony-t nem feltétlenül csak asszonynak kell érteni, hanem mint újat, mint új valamit. Ez az a dolog, amit az ellenség próbál használni, mert ha olyasvalaki, akit nem ismersz, aki új a te számodra, akkor az beindítja a fantáziádat és azt gondolod, hogy elképzelve dolgokat, vele egészen másképp működhet, mint azzal a régivel. De az a helyzet, hogy az az új is egy öt vagy tíz év után régi lesz. És elmehetsz megint egy újhoz és átrepülhetsz egy másik virágra, de az a virág is régi lesz egy idő után. Fantáziálnak az emberek ilyen dolgokról, és itt esnek bajba sokan, mert bejön ez a valóságba, mert bizony amit az ember az elméjében forgat és gondol, azt előbb-utóbb meg fogja tenni. Ezért nagyon fontos, hogy gondolati szinten ezeket már koordináljuk. Nekünk, Isten gyermekeinek fel kell ismernünk, hogy szövetségre léptünk valakivel, a házastársunkkal és ezt mi nem tehetjük meg.
Na de hát akkor mit kezdjek én a „régivel”, ha ő már nem olyan tüzes és szenvedélyes, mint amikor volt a kezdetek kezdetén. Emlékeztessük magunkat arra, hogy össze vagyunk kötve, össze vagyunk kapcsolva és ez egy szövetség. Az a helyzet, hogy néhányan úgy érzik, hogy össze vannak kényszerítve egymással. Pedig nem kényszernek kellene lennie, és nem csak elviselni kellene a házasságot, hanem élvezni azt! Van egy jó hírem a számotokra! Minden meg tud változni gyorsan! És mondhatod, hogy: ez nem olyan már mint régen volt, nincs az a tűz, vonzalom, békesség. Már máshogy beszélünk egymással, már nincs az a kedvesség.
Visszajöhet minden! Ne akard, hogy ugyanolyan legyen mint régen, hanem azt akard, hogy jobb legyen!
Térjünk vissza az Igéhez (Jelenések könyvére a 2 fejezet 4-es), mely ugye azt mondja, hogy elhagytátok az első szeretetet. Elhagytad, és nem azt mondja, hogy az hagyott el téged, hanem te hagytad el! Ez az igevers alapjába véve alapesetben az Istennel való kapcsolatra utal. Amikor valaki újjászületik és bekerül a gyülekezetbe, akkor hirtelen nagy szerelembe esik Istennel és nagy lángolás van és tűz ég Isten felé, mert meggyógyult a teste, mert az érzelmei helyreálltak és ez egy szerelem Isten felé. És sok ember megtapasztalta ezt valóságosan a csecsemő éveiben, mikor elkezdett gyülekezetbe járni.
De sok keresztény életébe láttam már én sok évi szolgálatom alatt, hogy ez az első szerelem Isten felé, ez a lángolás alábbmaradt,. És már nem olyan hűségesek a gyülekezetbe járáshoz, nem olyan hűségesek az Ige hallgatásához, nem olyan hűségesek a bibliaolvasáshoz, imádkozáshoz és elmaradoznak. Mit mond az Ige? Isten elhagyta őket? Nem! azt mondja, hogy ők hagyták el ezt az első szeretetet, szerelmet Isten felé! Ugyanakkor sok ember, keresztény várja az áldásokat Istentől, ugyanúgy mint a kezdetek kezdetén. Várja a nagy áttöréseket az anyagi áldásokat. Isten sokszor hatalmas erő-megnyilvánulásokkal bebizonyítja a frissen újjászületett kereszténynek az Ő Istenségét. És nagyon sok ember meggyógyul az első alkalmon, amikor eljön és természetfeletti adósság eltörlések jönnek létre egy-két hónapon belül. És bizony tapasztaltuk mi is, hogy ez a tűz alábbhagy.
Mi a következő vers, amit az Ige mond? „Emlékezzél meg azért, honnan estél ki és térj meg és az előbbi cselekedeteket cselekedd!” Mi van akkor, ha elveszítetted az első szereteted, azt a vágyat. Ha elveszítetted Isten felé, az egy nagyon rossz dolog, ha elveszítetted a házastársad felé az is rossz dolog. Mi van ilyenkor, mit kell tenned? Ezt megmondja az 5-ös vers: „Emlékezz arra, honnan estél ki!” Ha szeretnél az első lángolást és szerelmet újra megtapasztalni, akkor az első dolog amit tenned kell, hogy emlékezz, aztán térj meg (nem azt jelenti, hogy sírsz, zokogsz és rosszul érzed magad, hanem valami változás jön az életedben), fordulj el valamitől és valami máshoz fordulj oda, vagyis változz meg, térj meg!
Tehát, ha szeretnéd az első szerelmet, az első lángolást újra a házastársaddal kapcsolatban, akkor az az első, hogy vissza kell emlékezned a kezdeti állapotra, hogy milyen volt, amikor megismertétek egymást. Milyen volt a házasságotok előtt, közben és utána az első egy-két hónap. Emlékezz erre vissza! A következő az, hogy térj meg, azaz változz meg, változtass meg valamit, amit idáig tettél az elmúlt 10-20-30 évben! Emlékezz és térj meg! Utána cselekedj!
Ha elveszítetted az első szeretetet, akkor cselekedj. Miért, mert abbahagytak az első cselekedeteket, abbahagytad, amit annak idején csináltál de mégis ugyanazt az eredményt akarod. Mit csináltál, amikor udvaroltál a feleségednek? Ha szeretnéd ezt az első szeretetet, szerelmet újra visszaállítani, akkor kezdd el újra megtenni ezeket a dolgokat. Mit csináltál, amikor annyira szerettél volna imponálni annak a fiatalembernek, mikor ifjú voltál? Kezdd el újra azokat megtenni! Ha szeretnéd ezt az első lángolást, ezt a tüzet, ezt a szerelmet újra, akkor emlékezzél, valamit változtass meg és kezdd el azokat megcselekedni. Ez így működik!
Az a helyzet, hogy sok jó magot elvetnek a fiatalok egymás életébe akkor, amikor összeházasodnak egy darabig. De aztán ez az egymás életébe való vetés, ez a kedvesség, a másiknak nem rovom fel a hiányosságait, ez abbamarad és nem vetnek el jó magokat tovább már, de ugyanúgy szeretnének aratni. Ugyanúgy szeretnék azt, hogy a párom kedves legyen velem, szeretnék azt, hogy ő úgy viselkedjék velem, ahogy annak idején, a legelején, de én nem akarom megadni neki azt, amit én tettem vele akkor, annak idején. Érted ugye? Elvárom azt, hogy ő úgy viselkedjen velem, mint egy szívtipró szerelmes fiatalember, de én nem vagyok hajlandó megtenni azt, amit megtettem akkor, amikor még udvarolt nekem. Ha abbahagyod a vetést, akkor bizony az aratásod is abbamarad. Ez így működik.
A keresztény emberek életében ugyanígy van ez. Abbahagyják az emberek Istennel való közösséget, az imádkozást, hogy elcsendesedjenek, de ugyanúgy várnak útmutatást Istentől. Ugyanúgy elvárják azt, hogy minden jól működjön, de nem táplálkoznak az Igével, de mindig erősek akarnak lenni a hitben. És azt gondolják, hogy: hát én már járok három, négy, tíz éve gyülekezetbe, én már nem vagyok olyan fiatal, nekem ezt már tudnom kell alapjáraton! De az a helyzet, hogy (emlékezz vissza arra, amit tíz perccel ezelőtt mondtam) amit nem táplálsz, az el fog sorvadni. A hited ugyanígy. Ha nem táplálod a hitedet, nem tudsz megélni a tegnap dicsőségéből, a tegnap kijelentéseiből. Nem tudsz erős maradni azért, mert tavaly táplálkoztál. Az ami karácsonykor itt jelen volt kenet és kenet-áradás és mindenki boldog volt és szép és jó volt, az nekünk ma már kevés! Mire megyünk azzal? Hét nappal ezelőtt volt, mire megyünk azzal. Emlékezünk, hogy: …jaj, azok a régi szép idők! Jaj azok a régi szép idők, amikor olyan sokan eljöttek a gyülekezetbe! Jaj azok a régi szép idők, amikor valaki meggyógyult közöttünk! Én nem akarok így hátrafelé tekintgetni! Ma már egy új idő van és ez is szép idő, és előttünk egy csodálatos év van! Halleluja!
Sokan abbahagyják ezeket a cselekedeteket, amelyek ezt a szenvedélyt, ezt a parázst szították, de ennek ellenére a következő öt évben is ugyanolyan szenvedélyesek akarnak lenn, legalábbis ezt elvárják a másiktól. Ez egy hazugság és egy megtévesztés és azon a feltételezésre alapul, hogy a jó házasság az automatikusan jön. De a legtöbb házasságnak ez a baja és problémája, hogy úgymond a „fiatalok” a mézeshetek után elfelejtenek egymás felé kedvesek, meg jók lenni, mert azt gondolják ez automatikus és mindig így lesz. Van aki azt mondja, hogy: hát eltelt két hét, két hónap, vagy két év és már nem ugyanaz, elmúlt a szenvedély. Miért?! Mert elhagytad az első szeretetet! Nem ő hagyott el téged, ez nem egy kikutathatatlan valami misztikus dolog, hogy: jaj, szerelmes voltam és sutty, elsuhant valahogy az életemből! Ennek meg van az oka!
Mit kell tehát tenned? Táplálnod kell a házasságodat! Ha nem figyelsz rá, nem táplálod, egyre gyengébb és gyengébb lesz, míg végül meghal. Nem azért, mert a kapcsolat az kitolt veled, mert ha te engeded ellaposodni, akkor te engeded, hogy az első szeretet abbamaradjon.
Meg kell változnod! És ebben van a nehézség! Mert azt mondhatod, hogy: … de hát én már 30-40 éve ugyanúgy csinálok mindent, most már túl késő, hogy megváltozzunk! Azt mondom én neked, hogy akkor maradj ugyanígy ilyen unalmas, mint ahogy vagy így ebben az állapotodban! Ha nem akarsz megváltozni, akkor ugyanolyan lapos maradsz, mint amilyen vagy most. Senki nem tud neked segíteni, ez az őszinte igazság! …De hát én már 30-40-50 éve házas vagyok és már az elmúlt 45 évben mindent ugyanúgy csinálunk, már túl késő ahhoz, hogy változtassunk! Nem! Nem túl késő! Nem túl késő! Hallottad! Soha sincs későn! Tedd meg azt, amit régebben tettél! Emlékezzetek az első alkalomra, amikor szemet vetettetek egymásra! Emlékezzetek arra, amikor megláttátok egymást először. Emlékszel-e erre?
Emlékszel-e arra, amikor először voltál gyülekezetben? Bennem él a kép…! Hogy milyen volt az, amikor először mentem gyülekezetbe. Legtöbb esetben ez egy nagyon kellemes emlék. Az a Kinga, aki szült és itt állt mögöttem az elmúlt hónapokban, ő akkor, ott az első alkalmon énekelt – erre emlékszem. Az ő testvére meg csörgőzött és ott volt Jim Sanders, és ott volt annak a gyülekezetnek a pásztora és ott voltunk abban a nagyon-nagyon meleg sportcsarnokban és izzadtam és nagyon nagy kánikula volt és emlékszem arra, hogy Isten engem ott megérintett. És az, amit belém oltott Ő, az meg van most is. És bizony emlékszem azokra a napokra-hetekre-hónapokra, amikor ez a tűz, ez a lángolás nem élt bennem úgy, mint ahogy az elején élt, vagy mint ahogy él most is bennem! Mert ezt táplálni kell, erre oda kell figyelni, ezzel foglalkozni kell!
Páran emlékeztek rám abból az időből!? 1995. Szép év volt! Halleluja!
Nem tudom, hogy mennyit prédikáltam, mert lemerült a falióránk. És menet közben nem akartam a karórámat nézni, nehogy félreértsétek. Nehogy azt gondoljátok, hogy én már nagyon unom.
Lehet, hogy a mai napi alkalom egy kicsit száraz volt és nem olyan volt, mint az elmúlt hetekben. És hiszem, hogy ez most majd visszahallgatható lesz és hogy egy gyönyörű év áll előttünk és hiszem és a megvallásom az, hogy egy Szellemben erős gyülekezet vagyunk, egy dinamikusan növekvő gyülekezet vagyunk, ahol a kijelentések és Isten Igéje uralmat vesz a gyülekezetbe járó emberek szívében és a te életedben és ez az év a változások éve. Amikor nagy hirtelen jönnek a változások az életedbe! Köszönjük ezt Istennek!
Tudod, ha hitben állsz, akkor egyik pillanatról a másikra jöhet nagy változás az életedben! És prédikáltam erről tavaly valamikor az év közepén, hogy József, amikor Egyiptomba került, hosszú éveket töltött börtönben és hitben állt azzal kapcsolatban, amit Isten mondott neki, amit megjelentetett neki álomban. És egyik reggel arra ébredt a patkányokkal teli nyirkos börtönben, hogy a ruha foszlik róla, de aznap délutánra ő volt Egyiptom második embere. Megmosdatva, gyűrű az ujján, saru a lábán, illatosítva, megfürdetve és szolgák lesték a kívánságait. Nem telt el 24 óra, de szerintem még 12 óra sem! Úgyhogy tavaly is történt velük sok minden dolog, ami nagy hirtelen jó értelemben jött hozzánk az év különböző szakaszaiban. Hiszem, hogy ebben az évben is ez így lesz, mert magot vetettünk és az aratás eljön. Tartsál ki!
Az angyalok munkálkodnak, Isten munkálkodik a háttérben. A szemeiddel nem látod, de Isten munkálkodik. A mag el van vetve és az a mag ott már dolgozik. Ámen!”