A tized és az adakozás
(2019.11.03.)
(Marcella tanítása)
„A tizedről és az adakozásról szeretnék nektek beszélni. Ez a téma ritkán jön elő, mert az emberek kényes témának tartják, de beszélni kell róla, mivel az Ige és a Biblia tanít róla. Nekünk erről tudnunk kell és ezt helyezte az Úr szívemre, hogy szóljak róla. Már éjszaka is tanított az Úr és én elhatároztam, hogy erről szeretnék beszélni.
Keneth Hagin írja a könyvében, hogy ő sem tanított a tizedről és az adakozásról, ő is kényes témának tartotta, de az Úr megdorgálta. Azt mondta az Úr, hogy: megloptad a gyülekezetet! Hát a mi gyülekezetünkben ez nem történhet meg!
Az Ige azt mondja, hogy saját kezedben van a növekedés. Csodálatos az, ha valakinek elkezdesz beszélni a hitről, az adakozásról, a hitbeli bővölködésről, akkor azt mondja, hogy: majd hiszek ha megnyerem az ötöst a lottón… Csak az a baj, hogy az emberek még az Igét is megfordítják. Mert mit mond az Ige? Adj, hogy kaphass! És nem szabad nekünk az Igét megfordítani, hanem az Igét cselekednünk kell! Megmondja az Úr, hogy mit cselekedjünk ahhoz, hogy áldottak lehessünk. Először adj, hogy utána kaphass!
Malakiás 3.10:
„Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem – azt mondja a Seregeknek Ura – ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit és nem árasztok rátok áldást bőségesen. És megdorgálom értetek a kártevőt és nem veszti el a földetek a gyümölcsöt és nem lesz szőlőtök meddő a mezőn – azt mondja a Seregek Ura.
És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek, mert kívánatos földdé lesztek ti – azt mondja a Seregeknek Ura.”
Mielőtt bejött a törvény, előtte négyszáz éve, már Ábrahám is adott tizedet.
I.Mózes 14.18,20
„Melkisédek pedig, Sálem királya kenyeret és bort hoza, ő pedig a magasságos Istennek papja volt. És megáldá őt és mondja: Áldott legyen Ábrám, a magasságos Istentől, ég és föld Teremtőjétől. Áldott a magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet és Ábrám tizedet ada néki mindenből.”
Milyen csodálatos volt, hogy ő is a szívén érezte, hogy hálát kell adni Istennek. Érezte, hogy nem lehet elmenni a győzelmek mellett, amiket neki Isten adott hálaadás nélkül. Az Úr megadta neki, hogy az emberei nem vesztek el, visszaszerezte a rokonait, a vagyonát, mindent visszakapott… Senki nem mondta neki ezt, de a szívében ott volt Isten kijelentése és nem nyúlt a zsákmányhoz, ez volt a legcsodálatosabb.
Adta a tizedet a melkiséd papnak és utána odaadta mindenét az embereinek. Először Istennek köszönte meg a segítséget, hogy: Istenem, köszönöm, hogy megszabadítottad az unokatestvéremet, győzelmet arattunk a királyok felett, akik ellenünk jöttek. Utána azt monda, hogy: semmi nem kell nekem, csak az embereimnek. Először tehát odaadta Istennek, utána azt mondta, hogy: az embereimnek osszátok szét, akik velem voltak. Nem írja az Ige, hogy meghalt volna valaki, de biztos, hogy csodálatos győzelem volt, mert annyira szépen írja az Ige, hogy győzelmet aratott.
Példabeszédek 8.18
„Gazdagság és tisztesség van nálam, maradandó vagyon és igazság.”
Milyen csodálatos igazsága volt Ábrahámnak, hogy megmaradt a vagyona, a testvérének is. Megmaradt mindene, mert Isten megígéri – ahogyan a dalban is -, hogy hűséges hozzánk, nem hagyja el az Ő népét. Akármi nehézség jön az életünkbe, csak az Igét kell mondani, semmi mást, mert csak az Ige szabadít meg bennünket. És ez olyan csodálatos, amit én megtapasztaltam.
Példabeszédek 8.21
„Az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül és erszényeiket megtöltsem.”
Megtölti az erszényeinket! Sokszor megköszönöm Istennek, hogy van az erszényemben annyi pénz, amire szükségem van. Most is megköszöntem, hogy nem mikrofon van a kezemben. Imádkoztam, mert a múltkor a kezemben tartottam egy mikrofont és rossz volt a papírt nézni, meg a Bibliát is tartani… Imádság által most megkaptam, hogy fül mögé rögzíthető mikrofont kaptam és a fejemen van és nem kell fognom a mikrofont… Mindig Isten vezetését kérd mindenben, amit akarsz.
II.Korinthus 9.6
„Azt mondom pedig: Aki szűken vet, szűken is arat, aki bőven vet, bőven is arat.”
Milyen csodálatos! Isten mindig útmutatást ad nekünk. Megmutatja, hogyan cselekedjünk. Isten nem szereti a pénz szerelmét. Mert sokan a pénzbe szerelmesek…
János 17.23
„Én őbennük és Te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyetek és megismerje a világ, hogy Te küldtél engem és szereted őket, amiként Engem szerettél.”
Jézus nagyon szeret bennünket, szereti, hogy együtt vagyunk, ha Rá figyelünk. Isten nem egy zsugori Isten, Ő nekünk adott mindent és nekünk ezt el kell fogadni. Ő csodálatos Igéket ad nekünk és cselekedjük meg ezeket a csodálatos Igéket!
Ha siránkozol, hogy nincs pénzed, hogy neked valami bajod van, akkor azt tanácsolom, hogy ülj le és kezdj el imádkozni: Uram, kit áldjak meg? Ne magadért imádkozzál, hanem kérj bölcsességet, hogy kit áldjál meg. És Isten mindig megmutatja, hogy kit kell megáldani.
Van egy asszony, aki nagyon szereti a süteményt. Őt megáldom gyakran, ha sütök süteményt, mert ki is követeli tőlem… Átkiabál sokszor, hogy Marcella néni, van-e sütemény? Én mindig viszek neki. Meg is fenyegetett engem, hogy máskor is süssön ám nekem! Nevetnem kellett ezen! De nagyon beteg és szerencsétlen asszony, mindig kap tőlem süteményt.
-.-.-.-.
Jézus a templomban nézte az adakozást. Látta, hogy sok gazdag sokat adott, a szegény asszony pedig nagyon keveset. Odahívta az apostolokat, a tanítványait és mondta nekik: Láttátok ezt az asszonyt? Ő adta a legtöbbet! Mert ő mindenét odaadta.
Isten nem kéri el a vagyonunkat! De ha szükséget látunk, akkor azt igenis be kell tölteni!
Mikor Fehérváron piacra mentem, megsajnáltam egy szerencsétlen koldust, megszántam és adtam neki… Hát nem messze tőle egy jól öltözött, csinos férfi köszönte meg helyette, hogy megsegítettem… Ezen is jót nevettem…
Cselekszünk tehát olyanokat, amiért nem imádkozunk, de ha úgy hozza a helyzet akkor adakozz.
Mikor én megtértem, nem tudtam semmit az adakozásról, a tizedről pedig egyáltalán nem tudtam semmit. De a szívemben olyan hatalmas vágy volt, hogy adjak Istennek, hogy elmondani nem tudom. Buszos programokat szerveztem, és volt sokszor olyan, aki nem tudta az útköltséget kifizetni. Nekem nem okozott nehézséget, hogy kifizettem helyettük az útiköltséget. A lényeg az volt, hogy ott legyünk Pesten a konferencián. Nem számított, csak azt akartam, hogy jöjjenek, hogy ismerjék meg Istent. Hogy ismerjék meg azt, hogy milyen jó Istenünk van, hogy mennyire szeret bennünket.
Tudom, hogy Isten minden áldást előkészít. Nem tudjuk, hogy miért van ez így, de Isten mindent előkészített az én életemben.
Elmesélem nektek, hogy meghibásodott a gázcirkóm és minden hónapban a teljes nyugdíjamat be kellett fizetnem a szolgáltatónak, olyan nagy fogyasztást mért az gázóra.
Hat hónapon keresztül egy fillérem sem maradt emiatt. Nem tudtam a tizedet sem kifizetni.
De én is sokszor kapok áldást is és abból azonnal beadtam az Úrnak a tizedet. Én tudtam, hogy mennyi jár az Úrnak, nem tartottam meg, rögtön odaadtam Neki.
A hatodik hónapban, amikor már az utolsó részletet kellett volna befizetnem, észrevettem, hogy pontosan 100,- Ft-tal kevesebb pénzem van, mint amennyi a csekken fel volt tüntetve.
Már megszoktam, hogy teljesen lenullázódok minden hónapban, és tudtam, hogy egy fillérrel sincs több nálam… De képzeljétek el, amikor kinyitottam az erszényemet, pontosan 100,- Ft-ot találtam benne. És ekkor elkezdtem nevetni…
Tudnotok kell, hogy én nem siránkoztam ez alatt a fél év alatt. Senki nem tudott róla, hogy milyen kiadásom van. Egyedül a Kinga lányom tudta, hogy milyen helyzetben vagyok, egyetlen egyszer fogadtam el a segítségét.
Ahogy a 100,- Ft-ot hozzátettem az összeghez és elkezdtem nevetni, abban a pillanatban betöltött a Szent Szellem és én akkor tudtam, hogy vége van a nehézségnek. Tudtam azt, hogy Isten azt mondta, hogy állj meg sátán, el kell takarodnod!
Ezt az egész történetet az Úr arra fordította, hogy most merjek nektek erről szólni. Mert én nem akarok senkit olyan helyzetbe hozni, hogy most gyorsan fizesse a tizedet, mert ez kötelező… Nem! A tized fizetésének bölcsességét is ima által kapjátok meg. Én mindenért imádkozom! Ha egy rossz szót hallok a buszon, vagy ha valaki csúnyán beszél én rögtön imádkozom. Van, amikor nem is tudom kimondani, mert olyan helyzetben vagyok, de a szívemben, csendben imádkozom.
Az előző történethez még hozzá tartozik, hogy meg voltam próbálva az ennivalóval kapcsolatban is. De egyszer jött hozzám egy testvér egy szatyor „áldással”. Annyi minden finomság volt benne, amit én nagyon szeretek. Abban olyan nem volt, amit én nem szerettem… Májkrém, disznósajt, fokhagymás felvágott volt abban… Tudta a testvér a szellemében, hogy én mit szeretek és megpakolta az asztalomat.
Olyan hálás vagyok Istennek, hogy ezeket én megélhettem. Nem azt éltem meg, hogy nem volt, hogy szűkölködtem, hanem azt, hogy áldott vagyok és milyen hatalmas az Isten! Csodálatos Istenünk van!
Ne kérdezd az Urat, hogy mi miért van, mert Ő felkészít téged mindenre. Amikor történik valami, arra az Úr felkészít bennünket, ezért ne szomorkodjunk soha!
Én mindig örülök annak, hogy soha nem szomorkodtam egy kicsit sem. Mindennek oka van, és Isten tudja a miérteket.
-.-.-.-.-
Most azokhoz szólok, akiknek valami baj van az életükben. Isten ott van mellettük, Ő nem hagy el senkit sem, hogy tovább ne legyünk kísértve a próbáinkban. Figyelj Rá és kérd az Ő áldását! Figyelj Rá és ne kérd számon, hogy: Uram, miért van ez így? Mert Ő az áldását elküldte mindegyikőnknek. Ő tudja, hogy mivel kell minket megáldani.
Van egy ima, amit nagyon szeretek. Így szól: Bárcsak nagyon megáldanál és kiszélesítenéd határomat, velem lennél és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! Nagyon szeretem ezt a rövid imádságot, olyan csodálatos, mert ez mindenre kiterjed. Amióta én erre a versre rátaláltam azóta én minden reggel elimádkozom. Köszönöm az Úrnak, hogy ezt a csodálatos imát én megkaptam.
Merj kérni Istentől! Ő nem mondja neked, hogy menj innen, nem érek rá, ne szólj hozzám! Ő nem ember, Ő Isten és mindent oda akar adni. De imádkozzál!
Zsoltárok 92.12
„Az igaz virágzik mint a pálmafa, növekedik mint a cédrus a Libánonon.”
Mi növekszünk, mert egyszerűen nem tudunk mást tenni.
Zsoltárok 20
„Meghallgat téged az Úr szükség idején, megoltalmaz téged Jákob Istenének neve. Segítséget küld néked a szent helyről és támogat téged a Sionból. Megemlékezik minden ételáldozatodról és elfogadja égő áldozataidat.
Szíved szerint cselekszik veled és beteljesíti minden tanácsodat.”
Örvendezünk a Te üdvösségedben és a mi Istenünknek nevében szászlót lobogtatunk. Az Úr beteljesíti minden kérésedet. Most tudom, hogy az Úr megsegíti felkentjét, meghallgatja őt szent egeiből jobbjának segítő erejével.
Ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak, mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevéről emlékezünk meg.
Azok meghanyatlanak és elesnek, mi pedig felkelünk és megállunk. Uram segíts meg, hallgasson meg minket a király ha hozzá kiáltunk!”
Ez egy olyan csodálatos Ige, gyakran olvasgatom... Az adakozással vetsz, de a száddal aratsz. Ez az igazság! Odamegyünk az Úrhoz, talán le is térdelsz: szükségem van erre, arra, amarra… Jön a szomszédasszony, és arról beszéltek, hogy: Nincsen semmim! Nem tudok miből főzni… És az imát, amit elmondtál és az Isten a szívedre helyezett, hatástalanítod ezzel a beszéddel.
Az Úr mondja, hogy a szánkat be kell fogni – ami nem mindig sikerül -, de próbálkozni kell. Én is próbálkozom, hogy ne járjon a szám.
-.-.-.-.
Rothschild Amerika leggazdagabb embere volt. Nagyon beteg lett és azt mondták az orvosok, hogy rendezze el a dolgait, mert meg fog halni, nem fog felépülni. Egyszer kapott egy gondolatot – biztos Isten adta neki. Azt mondta Rothschild, hogy: én még senkinek nem adtam semmit, csak gyűjtöttem és gyűjtöttem. Elkezdett adakozni
20-50%-ot a vagyonából, gondolta, ha meghalok, úgysem számít… Árvaházakat, gyerekeket, szegényeket kezdett megsegíteni és egyszer azt vette észre, hogy kicsit jobban van. Meglepődött ezen. Rothschild meggyógyult…
Ezt a történetet azért mondom el nektek, hogy nehogy azt higgyétek, hogy azért kapta meg Istentől a gyógyulást, mert pénzt adott.
Tudjátok miért gyógyult meg Rothschild? Azért, mert a szíve elkezdett az emberek felé megnyílni! És elkezdte látni a nyomorúságot, a fájdalmat, azt, hogy egyes emberek milyen nagy szükségben vannak. És ahogy megnyílt a szíve az emberek felé, Isten elkezdte őt gyógyítani!
Képzeljétek el, hogy mikor megnézték a könyvelők, egy fillér nem hiányzott a vagyonából! Képzeljétek ezt el, hogy Isten feltöltötte újra a számláját, mert vetett és vetett és nem kellett semmit tennie, csak jött az áldás…
Kérjed Istent, hogy mutassa meg a tized fontosságát, mert az az alapja a növekedésnek!
Lányom most itthon volt Amerikából és mondta nekem, hogy: anyu, ne haragudj, nagyon sokat dolgoztam, nem tudtam neked se cipőt, se ruház hozni… Lányom el szokott engem látni mindenféle dologgal, cipővel, ruhával, amit én mindig el is szoktam ajándékozni.
Azt mondta lányom, hogy anyu, szólj a gázszerelőnek… Képzeljétek el, hogy
500.000,- Ft volt a kazánom. Lányom ezt megvásárolta, a szerelő beszerelte és nagyon jó meleg lett a lakásban! Csodálatos kazánom lett, csodálatos meleg van a lakásban! Hálát adok ezért Istennek!
Lányom benézett a konyhába is és meglátta az öreg kávéfőzőmet, ami még működik, de nagyon kopott és öreg már. Este lányom egy új kávéfőzővel jött haza.
Volt egy rossz tévém is és a lányom azt mondta nekem, hogy: anyu, átutaltam az Attila számlájára a pénzt, lesz tévéd!
Képzeljétek, hogy lett kazánom, lett kávéfőzőm, lett tévém… és annyi mindenem lett, hogy el sem tudom mondani.
Amikor volt a kétéves jubileum, akkor még a hűtőm is elromlott. Nem tudtam lehűteni az üdítőket az ünnepségre. Jövünk vasárnap ide istentiszteletre, és még mondtam itt a testvéreknek, hogy úgy sajnálom, hogy nem tudtam lehűteni az üdítőket… Este csörgött a telefon, egy testvér hívott, és kérdezte, hogy milyen hűtőt szeretnék. Milyen hűtőt? Először nem is jöttem rá hirtelen… Azt válaszoltam, hogy a legolcsóbbat. Képzeljétek el, hogy egy napra rá, hétfőn reggel egy gyönyörű hűtőt kaptam, nem ám ócskát, nem a legolcsóbbat! Mert a jótállási papíron rajta volt minden…
Képzeljétek, hogy még ezt is megkaptam az Úrtól, mindenem lett, amit húsz éve már ki kellett volna cserélni, de nem volt rá módom és alkalmam. Lett hűtőm, tévém, kávéfőzőm, meleg lakásom, amit csak el tudtok képzelni, mindent megadott az Úr!
Ha elgondolkodunk, szerintetek érdemes volt nekem az Úrnak adni? Igen! Érdemes volt!
De ezt ne úgy csináljátok, hogy most belelkesedtek és azt mondjátok, hogy én fizetem a tizedet, hogy áldást kapjak… Nem! Ez nem így működik! Én nem tudtam mi az a tized, mi az adakozás, de a szívem volt olyan, hogy egyszerűen adni akartam.
Szerveztem a telepen az embereknek, hogy jöjjenek és menjünk Pestre alkalomra. Én nem vártam ezért fizetséget, csak azt vártam, hogy térjenek meg. Ez csodálatos! És ha az Úr elkezdi az áldást, akkor minden szükséget betölt!
És én hiszem, hogy betöltötte az Úr minden szükségemet! Nekem nem kellett senkinek szólnom, senkivel nem kellett beszélnem, hanem az Úr tette mindezt. A lányom csak ránézett a kávéfőzőre és meglátta, hogy milyen „ramaty”. De nagyon jó kávéfőző az, még működik és odaadtam az egyik ismerősömnek, aki nagyon örült neki… A cirkót azért nem ajándékoztam el, mert a szerelő mondta, hogy nem lehet, az már csak alkatrésznek jó.
Bíztatlak benneteket, hogy minden nap imádkozzatok, térjetek meg az Úrhoz! Annyi mindent csinálunk, teszünk-veszünk és elfelejtjük, hogy ima is van. Erre is oda kell figyelni, hogy addig ne menj sehova, ha lehetséges, ülj le már reggel és imádkozz és dicsérd az Úrat. Kérdezd meg ahogyan én is teszem, hogy Uram kit áldjak meg, kinek van szüksége – sajnos sokaknak.
Van aki bőven adakozik és annál inkább gazdagodik és van aki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. A mással jót tevő ember gyarapodik és aki mást felüdít, maga is felüdül (Pb.11.)
Felüdítjük az embereket, ha szükséget látunk és adunk a szükségben lévőknek. Nekünk ez nem probléma, mert Mözsön nagyon sok embernek van szüksége. Te is add meg a szükséget annak, akinek kell! Itt nem milliókról van szó, de bizony egy kilogramm kenyér, felvágott, vaj az kell és azt oda szoktam adni… Pénzt már nem adok, ebben már odaadta nekem bölcsességet az Úr. És ezért ha szükséget látok, akkor megyek a boltba és megveszem az élelmet, akinek kell. Kenyér, tej, felvágott, ahol gyerek van, ott kell! Ezt a szívemben elhatároztam, hogy ezt mindig megadom annak, aki szükségben van.
Köszönöm, hogy meghallgattatok és hiszem, hogy még többet imádkoztok és hiszem, hogy az Úr nem hiába adta a szívünkbe a tizedet és az adakozást!”