Hogyan arassunk 5.

A halogatás az aratás ellensége

(2012.08.19.)

 

 

„..akár állat, akár növény, minden magból lett és mag által jött elő. És miből gondolod azt, hogy ez a földi, ez nem a szellemiből lett teremtve? Az emberek azt mondják, a világ az csak úgy a semmiből lett. Nem semmiből lett a világ, előtte is volt valami… Isten hit által teremtette a világot, belefektette hitét abba, amit mondott és így lett meg, ami lett…

Beszéltünk arról, hogy minden, akár, amit megettél a mai napon, az elmúlt héten, akár állat, vagy növény az, az mag által van itt a földön, és te is mag által vagy itt a földön. És abban a pici magban, amiből te is lettél, vagy amiből egy állat vagy egy növény előjött, abban a magban benne van a teljesség, és bele van táplálva mind genetikailag, és minden szempontból az, hogy mivé válhat. Sok példa van a Bibliában arról, hogy egy magból mi növekedhet ki, egy mustármagból egy hatalmas fa növekedhet olyannyira, hogy madaraknak raknak azon fészket.

 

Igazán a legjobb példa a magvetésre, amibe talán bele sem gondoltál, az maga Istennek a magvetése, amit elvetett a földre. Tanítja a Biblia azt, hogy Jézus a szent mag és Őt Isten elvetette, mint magot erre a földre. Nagyon jó, ha ezt megérted és meglátod, mert tudd meg, hogy minden az életedben ez alapján működik. Minden, ami vagy ma, mindaz, amit megélsz,  mindaz, amit megtapasztalsz életedben, az mind az elvetett magjaidnak az eredménye és gyümölcs. Mert minden szó, minden cselekedet, minden egyes tett, minden egyes dolog az egy elvetett mag és Isten nem csúfoltatik meg, mert amit az ember elvet, azt is fogja aratni. Aki testből vet, testből fog aratni, aki szellemből vet, szellemből fog aratni. Isten is learatta, és az ő aratása most is tart, amikor elvetette az ő fiát. És mondja az Írás azt, hogy addig, amíg a mag el nem hal, addig egymaga marad. De ha elvetésre kerül, az elvetett mag önmagában meghal, de belőle 30-60-100-szoros termés lesz. Mit tett Isten? Egy számára értékes magot elvetett. Mi volt ez? Az Ő egyszülött fia. Elvetette, mint magot, feláldozta és a szó szoros értelmében is a földbe került, szellemi értelemben is. És ismerjük az írásokat, és a tanítás igazából nem erről szól, de Isten a mai napig is arat, mert feláldozta a fiát, odaadta a fiát és ma mit nyer Isten ezáltal? Fiakat és lányokat az újjászületés által. Te is Istennek gyermekévé váltál, feláldozta számára a legfontosabbat és kétezer év óta emberek ezrei váltak Isten gyermekévé ennek következményeként az aratás miatt. Isten is alkalmazza tehát a vetés és aratás szellemi törvényét és a fiának feláldozásában mutatta meg ezt. Kell ezt látnod és értened kell.

 

Beszéltünk sokat az anyagi értelemben vett aratásról. És egyik fő motivációja ennek a prédikációnak részemről, hogy látom, hogy vannak akik hosszú évek óta megtanulták azt, hogyan kell magot vetni és adakozó életet élnek. Tizedfizetők és adakozók, mégsem látszik az életükön a gyarapodás és növekedés és áttörés és siker. Mégsem látszik az életükön az, hogy jómódban élnének, az amit Isten az Ő Igéjében akaratként megjelölt mindannyiunk számára, hogy jómódban, növekedve, gyarapodva éljünk. Ezért van szó most már az ötödik alkalommal erről, hogy hogyan arassunk, mert az aratás is egy munka, és az aratásnak vannak akadályai. Erről már tavaly is beszéltem, nem újkeletű ez a téma. Egyik kulcs Igénk volt az elmúlt hetekben a Prédikátor 11:4, amely azt mondja, hogy: „Aki a szelet nézi nem vet és aki a sűrű fellegre tekint, az nem arat.”  Erről az Igéről órákat beszéltem és megértésed lehetett arról, hogy mi is az a szél az életedben, amire tekintve nem fogsz eljutni az aratásig annak ellenére, hogy magot vetettél. Ha meg akarod igazán érteni a vetés és aratás szellemi törvényét, akkor azt kell tenned, amit Isten mond ezzel kapcsolatban, össze kell hasonlítanod a természetes vetés és aratás törvényével és ez nem bonyolult, nem nehéz, felfoghatatlan. Ez olyan egyértelmű a számodra, hogy bele sem gondolsz, hogy a magvetés által milyen csodát működtetsz akkor, amikor a természetes síkon, a fizikai világban magot vetsz.

Mindannyiotoknak van pici kis földecskéje (virágcserépben akár) és ha elvetsz egy búzamagot, akkor az onnan kinő, aztán megerősödik, kalászba érik, besárgul és le lehet aratni. És mindannyian tudjátok, hogy az aratás a földműves embernek nem automatikus és nem ér véget a munka azzal, hogy elmegy ki a földre, felszántja és elülteti a magot és hátradől és várja, hogy a csűrbe beguruljanak a búzaszemek. Tudjátok azt, hogy ha a földműves ember a szélre néz, az esőre néz, a teste állapotára, vagy arra néz, hogy milyen drága az üzemanyag, vagy hogy mennyi segítsége van, akkor nem fog kimenni aratni, hanem otthon fog ülni és lógatni fogja a lábát. Az aratás az egy munka. És rá kell jönnöd, hogy sokan azért nem arattatok, azért nem arattatok annak a teljességében, aszerint ami alapján vetettetek, mert nem jöttetek rá arra, hogy a szellem vezet titeket valamikor valamire, hogy na most ezt tedd meg és elmulasztottad azt és átaludtad az aratásodat.

 

Beszéltünk Péter esetéről, aki magot vetett Jézus szolgálatában és odaadta neki a hajóját, hogy onnan prédikáljon. Pedig fáradt és álmos volt, mert egész éjjel dolgozott, és nem is fogott semmit. Aztán miután Jézus hosszasan prédikált azt mondta neki, hogy menj és vesd ki a hálódat újra. És Péter miután hallotta Jézust mondhatta volna, hogy jó volt Mester hallani amit beszélsz, én most már haza megyek, mert álmos és fáradt vagyok…. és jön mindjárt a következő éjszakás műszak, ne küldjél már engem ki a tóra…. Én halász ember vagyok és ne mondd már meg te, egy ács fia, hogy mit kell tennem, ahhoz, hogy halat fogjak…

Ami miatt ez benne van a Bibliában az az, amit ezután mondott. Azt mondta Péter, hogy ….de a te szavadra, azért mert te mondtad, kimegyek és kivetem a hálót. És ugye látjuk az Igéből, hogy ha valamit Isten szavára teszel, az nagy bőséggel jár. És ugye szó szerint Péter átaludhatta volna az aratását akkor, ha azt mondja, hogy nem megyek és hazamegyek aludni, mert fáradt vagyok. Péter aratása el volt készítve, össze voltak neki gyűjtve ott a halat. Az, hogy Isten ezt hogyan csinálta, azt nem tudni…Péter előző éjjel semmit nem fogott, pedig Péter profi volt ebben. A te profizmusod Istennél az egy vízcsepp, a semminél is kevesebb.

 

Az emberek azt hiszik, ha pénzről van szó, hogy: elvetettem egy adományt, adtam valakinek valamit, vagy Istennek adtam adományt, magot vetettem, akkor utána már minden Istentől függ. Azt gondolják, hogy nekem most már itt nincsen több részem, nincs más dolgom, Istentől függ hányszoros aratásom lesz, hogy mennyit, mikor fogok aratni. De ez nem igaz, nem Tőle függnek ezek a dolgok. Vannak idők, amikor is a magnak a növekedési idejét át kell élned és meg kell védelmezned a magot és esőt kell adni annak a magnak, hogy növekedjen. De nem Istentől függ az, hogy te mikor és mennyit aratsz. Hasonlítsd össze a természetes vetés és aratással ezt és akkor meg fogod ezt látni. Ez nem mind Istentől függ. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy Istentől függ, hogy üdvözülök, vagy sem. Ez igaz? Ez nem igaz. Nem Istenen múlik ez, azon múlik, hogy te elfogadod-e Őt, amit Krisztusban tett érted. És az is legalább ekkora bolondság, hogy: hát Istenen múlik, hogy meggyógyulok-e vagy nem. Mert ez nem igaz! Ez hazugság, nem Istenen múlik, hanem rajtad, hogy elfogadod-e azt, amit Krisztus megtett érted a golgotai keresztfán, mert a Biblia azt mondja, hogy te az Ő sebei által meggyógyultál. Nem Istenen múlik az, hogy te mikor meg hogyan gyógyulsz meg.

Ugyanígy az aratás sem Istenen múlik. Az emberek azt gondolják, hogy elvetettem a magomat és akkor hátra tehetem a kezemet és feltehetem a lábamat és akkor majd jön a nagy áldás. Tudod, sokan emiatt csalódtak Istenben. Mert ez benne van a Bibliában, hogy vessél magot és akkor megrázottat, megnyomottat adnak az emberek a te öledbe, de sokan azt gondolják és bizony ebben ludasak a prédikátorok is, mert nem jól, vagy egyáltalán nem prédikálták ezt, hogy az aratás az nem automatikus, az egy kemény munka. A földműves embernek a legkeményebb napjai, hetei azok, amikor aratni kell.

 

Tudjuk, hogy ha nincs elültetve mag, akkor nem lesz termés. Az emberek úgy szeretnének anyagi áttörést és növekedést, hogy siránkoznak és sopánkodnak és nyafognak és próbálják Istent valahogy meggyőzni, hogy: Istenem áldjál már meg, hát nem látod, hogy mekkora nagy szükségben vagyok? És azt gondolják, hogy Isten szociális alapon, mert rászoruló vagy, ezért majd ad neked egy kis anyagi javat. És majd bankjegyek fognak hullani a mennyből azért, mert te annyira rászoruló vagy. De Istennél ez nem így működik, ez nem Isten Igéje. Isten Igéje az valami egészen más és Isten tudod nem fogja megváltoztatni a saját szavait és Igéjét azért, mert te nem vagy hajlandó megérteni, és felfogni, hogy minden a vetés és aratás alapján működik ezen a földön. Ha szeretnél valamit a bankból kivenni, akkor előtte oda be kell raknod. Ha nem ezt teszed, akkor azt bankrablásnak hívják. És sokszor az emberek így akarnak Istentől bármit is elérni… De Istennek nincsenek pénznyomdái a mennyben. Isten nem pénzhamisító. Minden itt van a földön neked, amire szükséged van. És kell legyen bölcsességed és rálátásod arra, hogy a mag az ott van nálad, a te zsebedben, vagy ott van a konyhapultodon, vagy ott van a te autódban, vagy a te szívedben, az érzelmeidben, amit elvethetsz. Elvethetsz egy csokit, egy kg cukrot, vagy türelmet, kedvességet, hosszútűrést, egy mosolyt, egy kedves kézfogást, pénzt stb. Mit szeretnél aratni? Az alapján kezdjél el magot vetni. Mert minden mag a maga fajtája szerint fog teremni… Nem lesz olyan, hogy a paradicsom magból búzát fogsz aratni.

 

A mai alkalom többek között arról szól, hogy hasonlítsd össze a természetes vetés-aratás törvényével a szellemit. És meg fogod látni, hogy a szellemi pontosan ugyanúgy működik, mint a természetes világban. Jó ha tudod, hogy ha magot vetsz, akkor a föld meg fogja tenni az ő részét. De a termés az nem fog magától bejönni a te otthonodba és  nem fognak begurulni a krumplik a te istállódba, vagy a krumplifőzelékbe. Én nem sok ilyen láttam! Óhh Uram Isten tegyél csodát! Áldjál meg engem! Kemény munka az aratás! Mindenki tudja ezt a természetes világban is és senki sem olyan ostoba, hogy azt gondolná, hogy ez automatikus lenne. Mindenki tudja azt, hogy a gabonát le kell aratni, a kukorica csöveket le kell törni, a szőlőt le kell szüretelni, a krumplit fel kell ásni, a ribizlit, málnát, borsót le kell szedegetni… Szellemi értelemben is ugyanígy van ez, és ezt mindenkinek tudni kell! Aki ebbe a gyülekezetbe jár, aki engem hallgat, annak tudnia kell, hogy a szellemi világban ugyanígy működik ez. És beszéltünk arról, hogy a szellemet követve tudunk aratást behozni. Nem úgy nézünk erre és nem feltételezzük, hogy hát majd csak bejön majd valahogy hozzám. Majd csak bejön a 30-60-100-szoros, amiről Jézus beszélt a magvetés példázatában.

Én magot vetettem, ez volt az én részem, hátradőlök és várom, hogy valami legyen. Ki az, aki így éli a természetes világban az életét? Mi lesz annak a termésével? Még ha valamennyi terem is, fel fogja verni a gaz azt a veteményt. De még ha valamit terem is, az is ott fog elszáradni vagy megeszik a rovarok, vagy tönkre megy, ha nem mész ki és nem aratod le.

 

Nem véletlenül beszélek én most ilyen sokat, azt szeretném, hogy az elméd kattanjon egy kicsit abból a kerékvágásból, amiben benne volt. Ha valami nem úgy működik az életedben, ahogy te szeretnéd, és ahogy az Isten akaratában van, akkor meg kell vizsgálnod az útjaidat, hogy hogyan tetted idáig. Mert ha éveken, 5-10-15-20 éve ugyanazokat a problémákat nyüstölöd, akkor valamit meg kell változtatni. Mindenki abban a világosságban tud csak járni, amiben van. Én abban a világosságban tudok járni, ami nekem van. Tehát abban a megértésben, ami nekem adatott az Igéből. Amennyit megszereztem onnan, amennyit kutattam és amennyit kikapartam magamnak. És te nem tudsz az én világosságomban járni és én sem tudok a tiédben… Mindenki abban tud járni, amiben van. Ha nem látod, hát nem látod ezeket a dolgokat. Ha nem látod, hogy a vetés-aratás szerint történik minden, akkor nem látod, akkor én nem tudok veled mit tenni… Ha nem érted meg az elmúlt hetek tanításait, a lényeget, akkor ez évekre visszavethet téged, anyagi értelemben. Ez ma, ahogy készültem erre az alkalomra, feljött a szellememben, hogy el kell neked mondanom. Ennek a szellemi lényegét meg kell értened. Nem kell az öt alkalmat fejből visszamondanod, csak meg kell értened a lényegét. Egy pár mondatba össze lehetne foglalni a lényeget, de ezt a szellemedben, a szívedben kell tudnod.

Ha nem tudsz elfogadni, előbb-utóbb  nem lesz semmi, amit adjál, nem lesz semmi, amit vessél. Miért mondom ezt? Mert vannak emberek, akik úgy vannak mindennel ha valaki adni akar nekik valamit, hogy elhárítják… Nem én ezt nem fogadhatom el. Ha nehézségeid vannak abban, hogy elfogadjál emberektől, akkor nehézségeid lesznek abban, hogy elfogadjál Istentől… ha tetszik, ha nem ez így van, mert te ilyen vagy…

Ha nehéz emberektől elfogadni, Istentől is nehéz lesz elfogadni. És ne mondd azt, hogy te soha nem szembesültél még ezzel. Mert azt mondják emberek, hogy: hát ez túl drága nekem, ez túl sokba kerül, ezt én nem érdemlem meg, nem fogadhatom el ezt… ez túl értékes a számomra… És rosszul érzed magadat, mert nagy értékű valamit kaphattál volna, vagy kapnál… Voltatok már ilyen helyzetben?

Tudod mi ez? Ez egy nagy bolondság. És rosszul érzed magadat azért, mert nem dolgoztál meg érte. Te voltál már így, mert én voltam már. Ez azonban nem jó dolog. Az üdvösségedért sem kell megdolgoznod, nem is tudsz megdolgozni érte. Ha az üdvösségedért meg akarnál dolgozni, a pokolba kerülnél. Mert nem tudod kiérdemelni azt. Jézus az üdvösséget ajándékba adta nekünk. Az Ő vérét feláldozta neked ajándékba. Neked annyit kell tenned, hogy elfogadod ezt, elfogadod, amit Ő tett érted, nem tudsz dolgozni érte, nem tudsz megvallásokat tenni, nem tudsz érte cselekedni semmit sem, Ő ezt ajándékba adta. Ez egy ostoba dolog, hogy nem fogadok el. Persze van a másik véglet, azok az emberek, akik nem vetnek soha magot és mindig élősködni akarnak másokon és mindig elfogadni akarnak másoktól. Ez ilyen pióca hozzáállás, csak szívni a másikat és nem csinálni semmit és mások tartsanak el engem… Ez nem helyes.

Tudjuk jól az Igéből, a Példabeszédek 10:4-ből, hogy a lusta ember szegénységre jut, a szorgos kezű munkás pedig gazdagságra jut. Egyébként visszautasítani egy ajándékot, az tiszteletlenség. Tudod voltak olyan emberek, akik azt mondták, hogy nem érdemlem meg azt, hogy Isten szeressen engem, mert én rossz voltam, sok bűnt elkövettem…olyan rossz dolgokat tettem, hogy nem  érdemlem meg azt, hogy a mennybe kerüljek. Ez nagyfokú tiszteletlenség Istennel szemben. De a természetes síkon is ha valaki ajándékot kap, azt általában nem utasítjuk vissza, mert tiszteletlenség lenne. Mit akarsz te adni nekem, az vagy túl értékes, vagy túl értéktelen… Tehát nem tiszteljük meg a másikban azt a szándékot, amit ő adni akar.

Mondd utánam: Én egy magvető vagyok, én egy jó magvető vagyok és én egy jó elfogadó vagyok! Jó elfogadó vagyok az aratásban!

 

Lapozzatok a Prédikátor 11:4-re, ahol azt olvassuk, hogy: „Aki a szelet nézi nem vet, és aki a sűrű fellegre néz, nem arat.” Egy másik fordítás szerint ez így hangzik: bárki, aki a szelet nézi, soha nem fog vetni, és bárki, aki a felhőkre néz, soha nem fog aratni. Megint egy másik angol fordítás szerint: aki a felhőkre tekint, az soha nem fogja behozni a magot. Lehetséges-e az, hogy elnapolod a magvetést, mert a rossz dolgokra tekintesz? Hogy van lehetőséged szeretetet, kedvességet adni, kitartást, hosszútűrést adni, egy kg. mézet vagy cukrot, adományt, pénzt adni és vezet a szellem ebben, érzed a szívedben a késztetést, de te mégsem teszed meg… Ezzel tudod mit tettél, kitoltad időben az aratásodat! Amennyire vagy halogató és amennyire halogatod mindazt, amire a Szellem vezet, annál később fog beteljesedni mindaz, amit a Szellem szeretne bevégezni a te életedben. És az emberek szétteszik a kezüket: Hát Isten miért nem áld már meg engem? Miért nincs már anyagi áttörésem, miért nem jöttem még mindig ki a gödörből? Miért nem jöttem ki az adósságból? Isten meg azt kérdezi, hogy mikor kezdesz el már végre magot vetni? Halleluja!

 

Lehetséges-e, hogy elnapolod a magvetést, mert a rossz dolgokra tekintesz? Igen! És ha te ennek ajtót és teret engedsz, biztos lehetsz benne, hogy fog még jönni számtalan eset, hogy így kitolod a vetést. Döbbenet az, hogy milyen apróságok ki tudják ütni az embereket, hogy ne  menjenek el pl. a gyülekezetbe. Az, hogy gyülekezetbe jársz, az is egy magvetés! Mert elveted az idődet, akaratodat, szándékodat…és éhes vagy az Igére, és növekedni és épülni akarsz. Döbbenet, hogy az embereket milyen apróságok kiütik ebből a legegyszerűbb dologból. Az, hogy gyülekezetbe jársz, az nem a fullteljessége a keresztény életnek, ez a legalapabb, egyértelműbb, legtermészetesebb dolog és a gyermekedet erre kellene nevelned… De az emberek büszkék, hogy: óhh, én havonta elmegyek a gyülekezetbe. Nem mentem el, mert beteg lett a kutyám, megfájdult a kisujjam, mert belerúgtam a széknek a lábába, meg nem megyek el, mert ötszáz forintba kerül a benzin, míg odaérek… Meg túl messze van a buszmegálló és nem fogok annyit gyalogolni… Meg pont akkor megy a barátnőm busza haza, amikor az alkalom ideje tart. Ezek apróságok testvéreim, amelyek kiütnek téged arról a helyről, amely helyen arathatnál. Az igeolvasásban, imádkozásban, magvetésben, az adakozásban pont ilyen ostoba kifogások akadályozzák meg az embereket. És figyeld meg, ha teret engedsz ezeknek az ostoba kifogásoknak, mindig lesz ott valami, ami akadályozni akar és akadályozni fog téged abban, hogy megtedd azt, amit Isten mondott neked. És természetesen nem arról van szó, hogy nem mehetsz el szabadságra, vagy vasárnap délután vendégségbe, vagy nyaralni és nem lehet más dolgot. Hát itt nincs jelenléti ív, és nincsenek strigulák… Nem erről van szó, hogy most párszor nem vagy itt. Hanem arról a rendszerről, amiben élsz. Aminek odaszánod magadat, ami alapján éled az életedet, ami alapján gondolkozol… És hetek hónapok, és évek telnek el, te pedig halogatsz, hogy elmegyek majd a következő héten, áh, majd az azt követő héten… Biztos lehetsz benne, hogy a következő héten megint jön majd valami, ami miatt halogathatod. Ez megakadályoz téged a magvetésben is, az odaszántságban is, a szolgálatnak a betöltésében is és gyülekezetbe való eljárásban is. Te pedig halogatsz és ez pont elegendő az ellenségnek. Sátánnak ennyi pont elég! Pedig szereted az Urat, igazából meg is akarod tenni, igazából el is akarsz jönni a gyülekezetbe, igazából te engedelmeskedni akarsz és oda is akarod adni azt, amit mondott, hogy add oda. Igazából te magot is akarsz vetni és pénzt is akarsz adni valakinek… De azt mondod, hogy nem ma! Majd a következő alkalommal! És a Sátán tökéletesen elégedett ezzel, nem is kell neki több. És rá tud téged venni arra, hogy majd holnap.

És ugye tudjuk tolni a porszívózást, a mosogatást egy kicsit tovább és ki lehet tolni a munkában is mindent így. De nem kell azt mondanod, hogy én ezt nem fogom megtenni, elég pontosan csak annyit mondani, hogy nem most. A magvetésnek az elmulasztásához elég annyi, hogy azt mondod, hogy nem most. És azt fogod mondani, hogy hát nekem csekkjeim vannak, nekem iskolakezdés van, ez és az van… Mit mondott Péter? Mester, a te szavadra megteszem! Akkor és ott és most.

 

Az a helyzet, hogy nem tudsz a holnapban cselekedni. Egyetlen dolog amivel kapcsolatban lépni tudsz, az ma van. Mindig amivel kapcsolatban valamit tenni tudsz és cselekedni tudsz, az mindig ma van. Nem tudsz holnap cselekedni, ma tudsz, most tudsz cselekedni. Mert amikor holnap lesz, akkor az a holnap lesz neked a ma és abban a mában tudsz cselekedni. Sátán pedig arra próbál rávenni, hogy halogass, majd amikor jobban mennek a dolgaid, majd amikor megerősödtél, majd amikor mások lesznek a körülmények… Mi ez? Prédikátor 11:4: aki a szelet nézi, nem vet. Áh most rossz idő van, most eső van, most sár van, most ez a gond, az a gond, én nem megyek ki a szántóföldre magot vetni! Mi lesz az aratása annak a földművesnek, aki nem vet magot a megfelelő időben? Mit fog aratni? Semmit! Aki nem vet, az a semmit fogja learatni.

 

Az a helyzet, hogy Istennél ez így működik, hogy elveted a magot és Ő azt megsokszorozza. Ha egy magot vetsz, akkor azt fogja, ha kettőt, akkor azt fogja megsokszorozni, ha sok magot vetsz, akkor a sokat fog megsokszorozni. Ha nullát vetsz, akkor azt fogja megsokszorozni, és mi a nullának a sokszorosa? Sok-sok nulla, ugye?

Soha semmi nem lett elvégezve a holnapban! Bármi, ami el lett végezve, az mindig a mai napban történt. Mert nem lehet a holnapban és a tegnapban sem cselekedni.
Érted-e ennek a fényében a Prédikátor 11:4-et? Hogy aki a szelet nézi, az nem vet. Akkor kell magot vetni, amikor ott van arra az idő. És ahogy a bővített fordítás szerint olvassuk a Galata 6:9-et és a 6-7-8-at, ott volt egy mondat, ami így hangzott, hogy: meg van a vetésre elrendelt isteni idő. Ugyanígy az aratásra is meg van az Istentől elrendelt idő. A természetes világban is meg van a vetésnek az ideje és meg van az aratásnak is az ideje. Hasonlítsd össze a szellemi dolgokkal ezt!

Van-e nagy előnyünk szellemi értelemben. Addig amíg a búzamagot csak tavasszal és ősszel lehet elvetni, nem lehet télen a hóba, meg júliusban, addig szellemi értelemben bármikor vethetsz magot, amikor a Szellem azt mondja neked, hogy most ezt tedd meg. Ha rossz dolgokra tekintesz, nem fogsz vetni és ha rossz dolgokra tekintesz, akkor nem fogsz aratni. De még ha időben magot is vetettél – és ezen buknak el
sokan – akkor is kudarcot vallhatsz az aratásban, mert aki a sűrű fellegre néz, az nem arat.

Lapozzatok a III. Mózes 26:3-4-es versére, ez a törvény alatt volt a zsidóknak, de tanulhatunk ebből. Nem élünk a törvény alatt, ami ilyen jellegű törvény lenne, mint amiben ők éltek. „Ha az én rendeléseim szerint jártok és az én parancsolataimat megtartjátok és azokat megcselekszitek, esőt adok néktek idejében és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.” Mi ez, ha nem aratás? Nézzük az 5-ös verset: „És a ti cséplésetek ott éri a szüretet és a szüret ott éri a vetést és elégségig ehetitek kenyereteket és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.” Halleluja! Egy másik fordítás szerint: biztonságban lakhattok a ti földeteken. Úgy szeretem ezt az Igeverset, hogy felolvasom még egyszer.

Most olvasom a 10-es verset: „A réginél régebbet ehettek és az új elől is a régit ki kell hordanotok.” Tudod-e mit jelent ez? Ez az áldást jelenti, a gyarapodást, növekedést jelenti, a gazdagságot jelenti. Nem kell milliárdosnak lenned ahhoz, hogy gazdag lehess. Lehet sok pénzed úgy, hogy belül a szívedben szegény ember vagy, a gazdagság nem csupán a pénzről szól. Ezt mindenki jól tudja. Ugyanakkor viszont, ha te azt hajtogatod, hogy én gazdag vagyok Istenben…gazdag vagyok Krisztusban, gazdag vagyok Őbenne, de nem tudod kifizetni a számláidat, akkor mégsem vagy elég gazdag, mert a saját számláid is problémát okoznak neked. És ez az Igevers a több mint elegendőről szólt, hogy több van neked, mint elegendő. Több van neked, mint amire szükséged van, mert gazdagnak lenni Krisztusban az befolyásolja az egész életedet. Az, hogy te gazdag vagy Krisztusban, az azt jelenti, hogy életed minden területére kihat ez, még a számláidnak a könnyű kifizetéseire is. És el tudsz menni nyaralni, meg be tudsz fizetni még valaki mást is… És el tudsz vinni embereket étterembe és fel tudod újítani a lakást, és ha kinőtted akkor tudsz venni nagyobbat… - ezt jelenti a gazdagság.

 

Nézzük a II. Korinthus 9:8-as verset, olvasom, ahol Pál apostol azt mondja a korinthusi gyülekezetnek, hogy: „Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén minden jó téteményre bőségben legyetek.” Bolondság azt mondani, hogy hát ez csak egy szellemi dolog, hát én a szegénységemmel alázatban tartom magam…

Ha az elmúlt hetek tanításait meghallgatod és visszahallgatod, akkor láthatod a példákat, és azt hogy mennyire nem igaz ez. Mert Ábrahámnak a kecskéi, meg a juhai és a barmai, meg az arany és az ezüst, ami a rendelkezésre állt, az nem szellemi volt, hanem eléggé fizikai és kézzelfogható. És ma is, ha van valakinek ötszáz kecskéje meg hatszáz marhája, meg ezer birkája az egy vagyonos ember. Vagy az egy szegény kis csóró? És a Bibliában végigvonul ez, hogy akik Istennek engedelmesek voltak, alávetették magukat és megcselekedték az Ő akaratát, mind gazdagok lettek. Jóbtól kezdve Ábrahám, Izsák, Dávid, Salamonon keresztül… és Jézus sem volt szegény. Vallásos tévtanítás az, hogy Ő szegény volt. Úgy festik le vallásos emberek Jézust, mintha rongyos ruhákba öltözött koldus lett volna, pedig ez nem igaz. Olyannyira sok pénze volt Jézusnak, hogy a kis csapatában, a tizenkét tanítvány közül egyik pénztáros volt, és ő volt Júdás, aki kezelte a pénzt. Ha egy csóró „bagázs” lett volna Jézus körül, akkor szükség lett volna arra, hogy valakit kinevezzen arra, hogy kezelje a pénzügyeket? Na de ez egy másik téma.

Lapozzunk vissza a III. Mózes 26:10-es versre: „A réginél régebbit ehettek és az új elől is a régit ki kell hordanotok.” Mi ez? Tehát ők már aratnak, hogy elfogyott volna az előző aratásuk. Ez azt jelenti, hogy bejön a következő aratás, de a régiből még mindig van. Látod ezt? Azt jelenti ez, hogy nem fogy el a pénzed, mielőtt újra fizetést kapsz. Mindig van még pénzed, mikor megjön már a következő fizetés… És van ennek a túlcsorduló változata, amikor a garázsból ki kell állni a kétéves autóval, mert megjött a 0 km-es autó, pedig a réginek még semmi baja nincsen, lehet azt még használni… És az új elől a régit ki kell hordanotok… Hogy teljesen fel van szerelve a lakásod mindenféle jó cuccal és bútorokkal, de azt a három éves bútort, amin még egy karcolás sincs, ki kell vinni a garázsba, vagy oda kell adni valakinek, mert van egy még jobb, egy modernebb… Csak engem izgat ennyire ez a prédikáció?! Ébresztő!

 

Vannak új dolgaid úgy, hogy a régiek nincsenek elavulva és leharcolva. Ki kell állni a 2008-as autóval, hogy be tudj állni a 2012-essel. Ámen! Erről szól ez az Igevers! Nem én írtam a Bibliát és nem én találtam ki. És te választhatsz, hogy te ezt hiszed, vagy pedig a saját fejed saját elméje után mész.

Olvasom ugyanitt a 15-ös verset (ez a történetnek a másik oldala, amit senki nem szeretne és hangsúlyozom, hogy itt a törvény a zsidóknak szól): „És ha megvetitek rendeléseimet és ha az én végzéseimet megutálja a ti lelkeitek azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet…” Valami tönkreteheti a te életedet, valami tönkreteheti mindazt amiről te úgy gondolod, hogy felépítettél magadnak kétkezi munkával. Ez az önfejűség, makacsság és a kemény nyakúság. Amikor azt gondolod, hogy neked nincsen szükséged Istenre, mert te gazdag vagy, vagy neked jól mennek a dolgaid, jó munkahelyed van, meg egészséges vagy. És elfelejtkezel arról, hogy Isten mit mondott, hogy mit tegyél. Ez tönkretehet téged. És most olvasom a
16-os verset: „…Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok rátok, a száraz betegséget és a forró lázt, amelyek szemeket égetnek és életeket epesztenek és a ti magotok hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.” Ennek az Igének az utolsó részét felolvasom még egyszer. És a ti magotok hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt. Olvasom most a 20-as verset: „És hiába fogy a ti erőtök, mert földetek nem adja meg az ő termését és a föld fája sem adja meg az ő gyümölcsét.”  Ezt nem akartad hallani ma!? De ez itt van a Bibliában, és ezt sem én írtam. Ha ezt az egészet elolvasod, láthatod, hogy a zsidók vetettek magot, de mégsem aratták le a termést. Hozott termést egy része annak az elvetett magnak, de más aratta le a termést. Itt is van egy példa arra, hogy vethetsz magot úgy, hogy nem aratsz, hogy vethetsz magot és más eszi annak gyümölcsét. Az aratás nem automatikus, Isten áldása kell hozzá. Az kell hozzá, hogy figyelj arra, hogy Isten mit mond. És ha a legfontosabb dolgot, mondatot kellene elmondani azzal kapcsolatban, ami az egész tanítás-sorozatot illeti, akkor az erről szól. Azt tedd, amit Isten mond neked! Tanuld meg az  Ő Szellemének a vezetését.

 

Lapozzatok az V.Mózes 11:13-14-es versre, olvasom: „Lészen azért, hogy ha valaki valóban engedelmeskedik az én parancsolataimnak, amelyeket ma én parancsolok néktek úgy, hogy az Urat, a ti Isteneteket szeretitek és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből, esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben,  korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat.” Lehet, hogy fel sem tűnt eddig, de Isten nagyon sokszor beszél a vetésről és aratásról – mint ebben a versben is. Azt mondja, hogy ha te engedelmes vagy, akkor én esőt adok neked alkalmas időben, korai és kései esőt és be fogod majd takarítani az aratásodat. A korai eső kell a természetes világban ahhoz, hogy a mag elinduljon a növekedésben és kell egy késői eső is és közben is lehetnek még esők, ami ahhoz kell, hogy beérjen az. Ez az áldás, ha van korai eső és kései is. Látod-e azt, hogy ma a földeken Magyarországon, 2012-ben milyen sok ember átok alatt van, mert nincs eső? Vajon van-e valami összefüggés e között az Igevers és aközött, hogy sok ember milyen rossz dolgokat arat most a természetes síkon? Nehogy azt gondoljátok, hogy minden ötven évben van egy ilyen év… Az eső az áldás a magnak és neked is. Ugyanitt olvasom a 15-ös verset: „Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak, te pedig eszel és megelégszel.” Mi Isten akarata? Az, hogy még azt sem tudtad elkölteni, amid van és már jön be az új dolog, az új aratás! Még azt a pénzt sem tudtad elkölteni, amit az előző aratásodból kaptál és már itt a következő… Legyen hited ebben!

Tudod mit csinál a hittel teljes földműves ember? Elveti a magot, utána pedig épít egy nagy tárházat, hogy tudjon hova betakarni az aratáskor. Akkor gondolkozz el ezen! Szellemi értelemben neked mit kell tenned?

Egyszerű példát hozok: nyiss egy bankszámlát! Áhh hát nekem erre nincs szükségem! Nincs szükséged az aratásra, ami jönni fog? Kezdd el látni azt a termést, lásd azt, hogy felújítod az egész lakást, az egész házat, hogy jön az aratás és abból letérkövezed az udvart. Készítsd fel magadat az aratásra. Vagy ilyen szegénységes jövőképed van, hogy ’hát nem lehet tudni, hogy mi lesz… Az emberek így gondolkoznak és így elmulasztják az aratásukat. Halleluja!

Isten jó és Istennek valóban az az akarata, hogy növekedjünk és győzelemben legyünk. Ha pedig Isten azt akarja, hogy győzelemben éljünk, akkor a szegénység nem az ő akarata. A kilátástalanság nem az ő akarata, a hiány nem az ő akarata és a kétségbeesés sem. Mi mind kevesebbet tapasztaltunk meg abból, mint ami az ő tökéletes akarata… De ez ne hátráltasson minket, menj előre és ne arra nézz, hogy eddig mit sikerült megcselekedni, vagy mit mulasztottál, menj előre, kövesd a Szellemet. Hajlandó vagy megtenni a te részedet?

Olvasom a 16-os verset: „Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék és el ne térjetek és ne tiszteljetek idegen Isteneket és ne boruljatok le lőttük.”  „Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok és bezárja az eget, hogy eső ne legyen és a föld az ő gyümölcseit meg ne teremje és hamarsággal elvesztek a földről, amelyet az Úr ád néktek.” Azt mondja itt az írás, hogy  az engedetlenség azt hozza, hogy nem lesz eső…  ez nem az aratás, ugye? Az, hogy nincs termés, az egy kudarc. Ha van egy kis magod, egy kis bölcsességed, akkor elveted azt a magot és akkor az egy jó indulás az életedben, de ez nem minden. Mert szükséged van esőre és védelemre abban az időben, amíg az a mag az elvetéstől az aratásig növekszik. Ezt hívjuk növekedési időnek, a természetes világban is így van ez… Hogy az elvetett mag nem csak úgy magára van hagyva, hanem vigyáznak rá. Ha nincs eső, akkor öntözik, valamilyen módon próbálják védelmezni azt az elültetett magot és kiszedik mellőle a gazt, hogy ne szívja el a táplálékot és megteszik a saját részüket. Megfelelő időben kell eső és meg kell védelmezned a termésedet a kártevőktől, madaraktól, a rovaroktól, mert ezek tönkretehetik az aratást. Szellemi értelemben akkor ez vajon így van? Igen!

Sokan azért nem aratnak, mert ez nem teszik meg. Ma már könnyebb a természetes oldalon védekezni a kártevők ellen, de ma is meg kell tenni ezt a védekezést.

Át kell vészelned a növekedés időszakát és ehhez van, hogy hetek, hónapok évek kellenek. A természetes síkon is így van ez. Van úgy, hogy pár hét alatt meg van a termés (pl. egy szamócapalántánál van, hogy hónapok kellenek, vagy hogy évek kellenek az aratásig ha nézzük pl. a gyümölcsfák példáját). Szellemi értelemben ugyanígy védelmezned kell az elvetett magodat. Időközben megfelelő feltételek kellenek. Vagy egy csomó magot el akarsz vetni, utána meg hallani sem akarsz róla? Nem, ugye? Azt a magot te szeretnéd sokszorosan viszontlátni. Szeretnéd a megtérülést, a sokszorozódást. Hogyan lehet eltéveszteni? Ezekről szólnak ezek az alkalmak. Ebben nyitja fel a szemedet ez a tanítássorozat, hogy hogyan kell neked ehhez hozzáállnod.

 

Lapozzatok az Aggeus próféta könyvére lapozzatok, az 1:1-2-es verésre, olvasom: „Darius király második esztendejének hatodik hónapjában, a hónapnak első napján szóla az Úr Aggeus próféta által Zorobábelnek, a Seálteér fiának, Júda fejedelmének és Josuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak mondván: így szól a Seregeknek Ura mondván: ezt mondja e nép, nem jött még el az idő az Úr háza építésének ideje! Tudnod kell, hogy ebben az időben a zsidó templom le volt rombolva. Most sem áll Jeruzsálemben a zsidó nagytemplom, mert Jézus után pár évvel Titusz leromboltatta isz.70-ben. Ha picit ismered az ószövetséget, akkor tudhatod azt, hogy a zsidó szertartások, az áldozatok bemutatásai és mindenféle rendtartás és szertartás szinte minden a templom létéhez volt kötve. Ha nincsen templom, akkor nem lehetne elvégezni ezeket a szertartásokat. Ebben az időben a templom le volt rombolva. És azt mondja itt a nép, hogy nem jött még el az idő az Úr háza építésének ideje! Azt mondták ők ezzel, hogy mi nem építjük fel a templomot? Isten számára ez nagyon fontos volt.

Ma egy kézzel épült templom nem olyan fontos, mint az ószövetségben, mert ma nem a templomban lakik Isten, hanem a szívünkben. De akkor más volt a helyzet. Azt mondják itt, hogy: mi nem fogjuk felépíteni a templomot? Nem, nem ezt mondják, hanem azt mondják, hogy most nem. Halogatnak valamit a zsidók. Azt mondják, hogy nincs még itt az ideje, nem most van az ideje, nem jött még el az idő az Úr háza építésének az ideje.

Figyeljük meg a 3-4-es verset: „Az Úr pedig így szól Aggeus próféta által mondván: Ideje néktek, hogy ti mennyezetes házakban lakozzatok, holott ez a ház romokban áll.” Az én házamra nem szántok időt, nem szántok energiát, nem szántok pénzt, fáradtságot, de a ti házaitokat kifestitek és mennyezetes szép házban lakoztok? És az én Szellemem meg hol lakik? Látod-e itt ezt, hogy ezt tették a zsidók. Nem mondták, hogy nem teszik meg, hogy Isten mi nem szeretünk téged! Ők szerették Istent és szándékukban állt megtenni, de mit tettek helytelenül? Azt mondták, hogy nem most. Mert fontosabb az, hogy nekem, a családomnak, a házamnak szép környezete legyen és, hogy minden rendben legyen nálam – ezt mondták itt.

Nézzük az 5-6-os verset: „Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat. Sokat vetetettek, de keveset takartok, esztek, de meg nem elégszetek, isztok, de meg nem részegedtek, ruházkodtok, de meg nem melegedtek, a bérlő is lyukas zacskóra bérel.” Mi ez?

A mai, XXI. századi ember számára lefordítva, mi ez? Hogy sokat vetettetek, de keveset arattok, esztek, de nem laktok jól. Az, hogy megkapod a fizetésedet, utána meg azt kérdezed három nap múlva, hogy hová tűnt ez a pénz? Elfogyott és még két hét, mire az új fizetést megkapod. Pedig vetettél és vetettél… és gyülekezetbe jársz és szereted az Urat.

Ha a dolgok az életedben nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnéd, és ahogy tudod, hogy hogyan akarja az Úr, itt az idő hogy megvizsgáld az útjaidat. Hogy mit teszel te. Lehet, hogy változásra van szükség? És felteszem a kérdést, hogy vajon van szükség a változásra? Olvasom a 7-8-as verset: „Ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat, menjetek fel a hegyre és hordjatok fát és építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne és dicsőíttessem – azt mondja az Úr.” Miről szólnak itt a versek? Arról, hogy az Úr dolgai előrébb valók mindig mindenkor, mint a saját dolgaink. És itt nem arról van szó, hogy addig ne költözz új lakásba, míg nincs a gyülekezetnek saját épülete. Mert ma egy épület egészen mást jelent, mint az ószövetségben. És sokkal fontosabb dolgokról van szó. Itt arról van szó, hogy az Urat az első helyre kell tenni mindenben, mert az aratásodnak akadálya lesz az, ha az Úr a második, harmadik, stb. helyen áll. Nem fogod megtapasztalni ekkor, amit szeretnél. Mert írja az Ige itt, hogy vethetsz magot, sőt azt mondja a zsidóknak, hogy sokat vetettél, de keveset arattál. Itt a bibliai bizonyíték arra, hogy lehet sok magot elvetni úgy, hogy az ember keveset arat. És olvastuk a múlt héten Izsáknak a példáját, hogy lehet elvetni úgy magot, hogy az ember százszorosat arat.  Mit teszel te?

Olvasom a 9-10-es verset: „Sokat vártatok, de ímé kevés lett. Haza is hordtátok, de én ráfuvallok arra. Mi okért – azt mondja a Seregeknek Ura. Az én házamért, amely ím romokban áll, ti pedig siettek, mindenki a maga házához. Azért vonták meg tőletek az egek a harmatot, vonta meg a föld az ő termését.” Itt a
vetés-aratásról van szó és egy okról, hogy az emberek miért nem aratnak. Az ég harmatja az eső, ha nincs eső, akkor gyümölcs sincs. Látod-e itt, hogy miért van ez itt? Nem azért, mert az emberek nem szerették az Urat, mert nem akartak neki nagy dolgokat tenni, mert nem voltak hajlandóak megcselekedni, amit az Úr mond, hanem azért mert azt mondták, hogy majd valamikor megteszem, majd egy másik nap. Ezért nem arattak… Látod-e itt ezt? Örvendezel, hogy hallod ugye?

Mert most iskola van, mert ez van, mert vendégek jöttek, látogatóba megyek, itt a barátnőm, mert főznöm kell, ki kell festeni a lakást otthon… De majd, ha összeszedtem magam, majd ha úgy állok anyagilag, ha lesz hozzá időm, meg nem leszek fáradt, akkor majd megteszem. Látod-e azt, hogy ez volt az akadálya az ő aratásuknak? És ez nem az én Igém, ez Istené!

Itt a zsidók megszegték az első számú szabályát a gyarapodásnak, ez pedig az, hogy őt tedd az első helyre, ne pedig magadat. Hallod ezt? Ha lehetne pontokat felállítani, hogy mi a legfontosabb szabály, akkor ez lenne az első, hogy tedd Őt az első helyre.

A Máté 6:33-ban mondja Jézus azt, hogy: „Hanem keressétek először Istennek országát és mindezek megadatnak nektek.” És nézz magadba őszintén, hogy te valóban megteszed ezt? Vagy fontosabb a hiteled, az autód, a biztosítás, meg a csekkek, meg a rokonok, meg a veteményesed, meg a gyermeked… Hát persze a gyermekek az elsők, ők a legfontosabbak. De ugye csak egy első hely létezik?! És ha a gyermeked az első, akkor nem az Úr áll az első helyen. Ha a hobbid az első, akkor nem az Úr van az első helyen… És mindez azt hozza magával, hogy lefelé fogsz menni és nem fogsz aratni, miközben, ha az Urat teszed az első helyre, akkor minden megadatik neked. Az emberek félnek és nem merik rábízni magukat Istenre! De hát mi lesz akkor, ha… Mi lesz akkor, ha nem teszed meg?

 

Az emberek így nagyon sok mindent az Úr háza elé helyeznek, természetesen nem a fizikai értelemben vett házról, vagy templomról van szó, hanem arról van szó, ami az Úrnak fontos. Az Úrnak fontos, hogy azt az illetőt, akit ő szeret, akit szeretne megáldani, azt rajtad keresztül megáldja. Mert azt mondja neked, hogy fogd a pénztárcádat, vegyél ki belőle x összeget és add oda neki. Ez az Úrnak fontos, hogy azt tedd meg és áldd meg azt az embert. De neked az a fontos, hogy új ruhát vegyél magadnak, vagy a csekkjeidre gondolsz… Én is eltévesztettem ezt és ne gondold, hogy én ebben tökéletes vagyok.

De ha az Úr dolgai fontosak neked, akkor megteszed és engedelmes vagy. És ez mit fog hozni? Ha megfelelő időben magot vetsz, akkor megfelelő időben aratni fogsz! Ámen!”