Hogyan arassunk 6.

Hogyan ne veszítsd el az aratásodat avagy összefüggés a tized és az aratás között

(2012-08-26.)

 

 

„Egy olyan dolog jött most a szívemre, amit általában az alkalom vége felé szoktunk azoknak kérdésként feltenni,  akik először vannak itt, miszerint: hisztek-e abban, hogy Jézus feltámadt a halálból, a szívetek teljességéből? Akkor mindannyiotokat kérlek, hogy álljatok fel, tiszteljük meg az Urat és egy másik imádságot, hitmegvallást fogunk most megtenni, mert ez a perc a te életed legfontosabb pillanata és perce. Csukjátok be a szemeteket és kövessetek ebben az imádságban. Valljuk meg Jézust Urunknak az életünkben…! Hiszem, hogy Jézus Istennek fia. Hiszem, hogy Jézus meghalt az én bűneimért a Biblia tanítása szerint. Hiszem, hogy Jézus feltámadt a halálból az én megigazulásomért. Kérlek téged Jézus legyél az én életemnek az Ura, legyél az én megváltóm, legyél az én gyógyítóm. Én most hittel vallást teszek arról, hogy Jézus te vagy az én Uram, te vagy az én megváltóm és te vagy az én gyógyítóm. Ez az örök igazság, mert Isten Igéje igazság. Jézus Krisztus vére eltörölte minden bűnömet. Örök életet nyertem a Krisztusban. Ámen!

 

Nagy öröm, hogy itt vagytok ilyen sokan és mindig örvendezek, amikor Isten királyságába új emberek kerülnek. Neked is és mindannyiotoknak, akik itt vagytok tudnotok kell, hogy egy tanítás sorozatban vagyunk benne, amit a Szellem hozott elő pár hónappal ezelőtt és igen jól haladunk ebben a tanítás sorozatban. Nem sietünk, nem vagyunk lemaradva, pont a megfelelő időben vagyunk és a mai alkalommal, amikoris a Hogyan arassunk tanítás sorozat 6. részéhez érkeztünk, egy olyan témát fogok érinteni, amit az elmúlt években már érintettem. Meg fogod látni, hogy milyen nagy szerepe van ennek a dolognak abban, hogy hogyan is tudunk aratni. Mielőtt tovább lépnénk, ismételjük az elmúlt hetieket, hogy felelevenítsük mindazt, ami elhangzott. Bár én a hitemet kiárasztottam abban, hogy az alkalomra úgy jössz el, hogy legalább egyszer visszahallgattad azt, vagy legalább az Igéket a szívedben, elmédben kikerested és olvasgattad. Nem kötelező ez és nem akarok lelkiismeret furdalást okozni benned, hogy ezt te nem tetted meg, de akkor tudsz felépülni igazából nagyra, ha nem egy vallásos szokásként vagy itt jelen, hanem aktív részesévé válsz mindannak, ami elhangzik. Hidd el és tudd meg, hogy ezek nem az én tanításaim, ez Isten Igéje. A pásztor azért adatott a gyülekezetnek, hogy a te áldásodra és segítségedre legyen. Amit én mondok, az sokszor olyan, mintha Isten mondaná azt neked. És ezzel nem magamat akarom fényezni, nem magamat akarom felemelni, hanem az Úr szól hozzád. És ha nem hallod meg az én szavamat, akkor nem hallod meg Isten szavát. Ha nem elmélkedsz azon, amit mondok, akkor nem elmélkedsz, nem gondolkozol azon, amit Isten mondott neked. De ezt nem azért mondom, hogy lelkiismeret furdalásod legyen és hogy most azonnal neked minden nap neked ezzel kell foglalkoznod, egyszerűen csak vizsgáld meg magadat és nézz a szíved mélyére, mert ott, abban, a szíved állapotában van egy éhség az Ige után. Lehet, hogy az elmédben, a lelkedben és a körülményeidben ezek el vannak nyomva, ezek a kívánságok, hogy az Ige utáni éhséged csillapítsd, de fel kell gerjeszteni azt, ami ott van belül a Szellemedben. Ott pedig a Szellemed vágyakozik Isten után és Isten is vágyakozik te utánad. És ha ez a kettő nem találkozik, akkor én prédikálhatok neked akármit és akármilyen jól és szépen és jól szólhatom Isten Igéjét, ha egész héten nem foglalkozol vele, vagy legalább valamilyen mértékben az Igével, akkor a következő hétnek a tanítása úgy fog hatni, hogy az megint egy újszerű valami, amit kaptál. Pedig mindezeket, amiket elmondok, a szívedbe fel kell jöjjenek újra és újra, és azt kell mondanod minden egyes Ige után, hogy halleluja, dicsőség Istennek, amiért én ezt már tudom… és köszönöm Istenem neked az új kijelentéseket. Tehát azért ismételjük többek között át az elmúlt heteknek az anyagait, hogy kicsit bekapcsolódjanak mindazok, akik lemaradtak, nem voltak itt, vagy nem tudtak foglalkozni ezekkel a tanításokkal.

Ugye arról beszélünk, hogy hogyan arassunk és leginkább az elmúlt hetekben a pénzügyi dolgokat tekintettük át ezekkel kapcsolatban, mert nagy szükség ez minden keresztény hív számára, hogy be tudja tölteni az elhívását, hogy az anyagi javak bejöjjenek hozzá. Először is tudnod kell, hogy Isten akarata az, hogy te jómódban éljél és, hogy minden, ami eljön hozzád az a vetés-aratás szellemi törvénye szerint jön el hozzád, ahogy írja az I.Mózes 8:22. És beszéltünk a Példabeszédek 10:4-ről, amely azt mondja, hogy a lusta ember a szegénységre jut, a dolgos kezű meggazdagszik. És nagyon sokat beszéltünk a Prédikátor 11:4-ről, amely azt mondja, hogy aki a szelet nézi nem vet és aki a sűrű fellegre tekint, az pedig nem arat.  Beszéltünk erről nagyon sokat és azt hiszem, hogy megértést kaptatok erről, de nem vagyok bolond, hogy azt gondoljam, hogy mindenki mindent tisztán és világosan ért ezzel kapcsolatban. Úgyhogy ismételjük ezeket és újra és újra előhozzuk azért, hogy benned mindez érthetően és világosan kinyíljon. Hogy kinyíljanak az Igék előtted, hogy valódi szellemi megértést kapjál.

 

A múlt héten beszéltünk arról, és azt a címet adtam a tanításnak, hogy a Halogatás az aratás legnagyobb ellensége… és a tanításnak a vége felé, az utolsó 15-20 percben nyílt ez igazán jól ki és sajnálatos módon pont az Internetre feltöltött anyagnak a vége lemaradt, és ezt újra feltöltöttem. Azonban ezt most újra elmondom, mert ennek a közvetlen folytatása mindaz, ami ma el fog hangzani. És készülj fel, hogy egy órát itt kell ülnöd…

 

A múlt héten említettük ezt és beszéltünk sokat az alkalom elején, hogy ahhoz, hogy megértsük a szellemi vetés-aratás törvényét, ahhoz meg kell értenünk a fizikai, természetes síkon lévő vetés-aratásnak a törvényét. Amikor Isten a magvetés példázatáról beszélt, azt mondta maga Jézus, hogy ha ezt nem értitek meg, akkor semmi mást nem fogtok megérteni.

Lapozzunk az Aggeus próféta könyvére az 1-2-es versére, olvasom: „Dáriusz király második esztendejének hatodik hónapjában, a hónapnak első napján szóla az Úr Aggeus próféta által Zorobábelnek a Seltier fiának Júda fejedelmének és Jósuának, a Jehosadák fiának a főpapnak, mondván: így szól a Seregeknek Ura mondván: Ezt mondja e nép: Nem jött még el az idő az Úr házának építésére.”  A múlt héten elhangzott itt egy magyarázat, hogy mit is jelent ez. Ez azt jelenti, hogy a templom abban az időben a zsidó templom volt a zsidó szertartásoknak és a zsidó vallásnak a közepe. Minden véresáldozatot, sokféle törvényt a templomhoz kötve tudtak bemutatni, és megcselekedni a zsidók. És ebben az időben a jeruzsálemi nagytemplom le volt rombolva. És akkor azt mondja az Úr maga, hogy ez a nép, a zsidók, akiket én kiválasztottam magamnak, azt mondja, hogy még nem jött el az idő, hogy felépítsük újra ezt a templomot. Azt mondják, hogy mi felépítjük, de most nem jött még el az idő. Olvasom a 3-4-es verset: „Az Úr pedig így szólt Aggeus próféta által, mondván: Ideje-é néktek, hogy ti mennyezetes házakban lakjatok, holott ez a ház romokban áll.” Az Úr itt ezzel azt mondta, hogy az én házamra nem szántok időt, nem szántok energiát, pénzt, fáradtságot. Gyakorlatilag azt mondta az Úr (ugye a mai napon nem egy kőtemplom az, ami Isten számára a legfontosabb, mert mi magunk, a testünk vagyunk Istennek a temploma), hogy az én dolgaim a te számodra sokadlagosak és nektek ott (zsidóknak mondja) az én dolgaim sokadlagosak, nem én vagyok az első helyen. Nektek fontosabb az, hogy a ti házatok ki legyen festve, szép mennyezetes házban lakjatok, el legyen látva minden körülöttetek, jó családban éljetek, stb.

Olvasom az 5-6-os verset: „Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat. Sokat vetettetek, de keveset takartok, esztek, de meg nem elégszetek, isztok, de meg nem részegedtek, ruházkodtok, de meg nem melegedtek, a bérlő is lyukas zacskóra bérel.” Mit mond itt ezzel? Ugye a szellemi vetés-aratás törvényének a mélységébe megyünk bele és tudjuk mindannyian, hogy minden elvetett szó, cselekedet, fizikai adomány, forint egy elvetett mag. Minden cselekedeted, hozzáállásod, a szavaid a gondolataid, amik kézzel foghatóvá válnak, az mind-mind elvetett mag. És szeretsz ugye jó dolgokat elvetni és vetettél el jó dolgokat és magokat, és lehet, hogy sokat elvetettél (mint ahogyan a zsidók is itt) és nem arattad le annak a sokszorosát, mert a természetes világban is, ha elvetsz egy szem borsó magot, akkor mi lesz abból. Nem csupán tíz borsó, hanem egy bokor, ami tele van borsóhüvelyekkel és minden hüvelyben van 8-10 borsószem. Megsokszorozódik minden elvetett mag.

 

A te elvetett magoddal mit szeretnél, hogy tegyen Isten? Megsokszorozódást vársz vissza, ugye?  Vagy hogy bőségesen vetsz és utána meg mindegy mi lesz azzal? Ez ilyen kiszórom a pénzt az ablakon kategória sok embernek, akik úgy gondolkodnak a saját magvetésükről is, a saját adományaikról is, hogy ez egy veszteség a számomra és ebből nem lesz semmi. Így nem lehet aratni. De ha te tudod is azt, hogy amikor magot vetsz, akkor te azzal szellemi alapelvet működtetsz, ha te tudod, hogy neked hitmegvallásokat kell tenned és imádkoznod kell az elvetett magod felett, akkor sem biztos, hogy az neked aratást fog hozni, még akkor sem, ha jó földbe vetettél jó magot. Sokan eltévesztik és azt gondolják, hogy az aratás automatikus, pedig a természetes világban sem automatikus az, hogy a borsószemek azok kipattogtatják magukat, begurulnak a főzőedényedbe, kifőzik magukat és elteszik magukat télire a fagyasztóba. Vagy ez nálad így van? Nem! Sokat kell vele dolgozni. Szellemi értelemben is ugyanígy van ez.

És azt mondja itt az Úr a zsidóknak és nekünk is ezáltal, hogy sokat vetettetek, de keveset takartatok, azaz keveset arattatok, esztek, de meg nem elégesztek. Isztok, de meg nem részegedtek. Ruházkodtok, de meg nem melegedtek, a bérlő is lyukas zacskóra bérel. Mit jelent ez, hogy lyukas zacskóra bérel valaki? Azt, hogy gyűjtöd a pénzt egy zacskóba, ami lyukas és kipotyog belőle minden. Mintha a zsebed lyukas lenne és teszed bele a kétszázasokat, meg az ezreseket, meg a nagy pénzeket és elhagyod menet közben az úton, nem marad meg nálad, nem sokszorozódik meg. Mi ez? Kifizetnek, utána meg azon agyalsz, hogy hová tűnt el ez a pénz. Elfogyott és még két heted van vissza addig, hogy megjöjjön a következő fizetés. Voltatok-e már így, őszintén? Ez áldás? Nem! Isten akarata ez az életedben? Nem! Pedig vetettél és vetettél.

 

Ha a dolgok az életedben nem úgy alakulnak, ahogy szeretnéd, és ahogy tudod, hogy az Úrnak akarata az a te életed felett, akkor itt az ideje, hogy megvizsgáld az útjaidat, hogy mit teszel te? Hogy te hogyan teszed a dolgaidat. Lehet, hogy változásra van szükség. Olvasom a 7-8-as verset: „Ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útjaitokat. Menjetek fel a hegyre és hordjatok fát és építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne és dicsőíttessem – azt mondja az Úr.”  Mit is mond itt az Úr? Hogy tegyél engem az első helyre, menjetek fel a hegyre és kezdjétek el építeni az én házamat. Velem foglalkozzatok először! Azt tedd, amit én kérek tőled, engedelmeskedj nekem először. És azt mondja az Úr itt, hogy: én nem akarom, hogy te jó és szép mennyezetes házakban lakjál!? Nem ezt mondja! Azt mondja, hogy menj fel a hegyre, építsél nekem egy házat, hogy én gyönyörködjek abban és én dicsőíttessem – ezt kéri Isten .

Olvasom a 9-10-es verset: „Sokat vártatok, de ímé kevés lett. Haza is hordtátok, de én ráfuvallok arra. Mi okért? – azt mondja a Seregeknek Ura. Az én házamért, amely ím romokban áll, ti pedig siettek mindenki a maga házához. Azért vonták meg tőletek az egek a harmatot, vonta meg a föld az ő termését.” Hatalmas kijelentés van ebben az Igében, hogy miért nincs eső. Azért vonta meg tőletek az ég a harmatot – ez az esőre utal. Azért nincs eső, mert nem az én dolgaim voltak az első helyen az életetekben. És íme az én dolgaim meg romokban állnak, ti pedig siettek, mindenki a maga házához. Elég keményen tud beszélni Isten az övéihez, ugye?

 

Ha nincs eső, nincs gyümölcs, termés. Láthatod ezt ma is, 2012. nyarának a végén, hogy hogyan működik ez a természetes világban. Tudod minden  szellemi eredetű és ez nem azért van, mert klímaváltozás, vagy globális felmelegedés van. Ez után tudod mi jön? Jim prédikálta a héten: jön az eső és nem akar elállni és esni, és esni fog. És ez egy határozata Istennek e fölött az ország felett. Mert a sok bolond, buta embert megszavazták a magyarok. És kimennek és piros-fehér zászlóval magyarkodnak és azt gondolják, hogy ezzel milyen jót tesznek Istennek a nevében. És a korrupció olyan magas már, hogy nem is lehet tőle semmit sem látni.

Tudod az antiszemitizmus gyökere jelen van ebben az országban. És a Biblia Igéje igazság. Aki áldja Izraelt áldott lesz, aki pedig átkozza Izraelt, átkozott lesz. És ha ma megnézed a híradásokat, meg kicsit nyitott szemmel jársz a világban és nincs a fejed a homokba dugva, akkor láthatod, hogy ez a zsidózás nem normális ami ebben az országban folyik. Ez több, mint az átlagos régi kis kocsmai beszélgetések… Ez sokkal magasabb szinten van, és ez nem normális. És mindennek következménye van. Láthatod az Igéket beteljesülni és láthatod az árvizeket ezután. Beszéltem nektek a nagy szárazságról télen – emlékeztek? Ezt is Jimtől hallottam… De tudtam, hogy ez igaz és nem is imádkoztam esőért, mert tudtam, hogy nem tudok ellene tenni, mert ez egy határozat, amit Isten elrendelt és ezzel ki fogja irtani az antiszemitizmust ebből az országból – hiszem.

 

Tehát a 9-10-es versben azt olvassuk, hogy ha nincs eső, akkor nincs gyümölcs, nincs termés. És látod-e itt, hogy miért van ez így itt? Nem azért, mert az emberek nem szerették az Urat és nem azért, mert nem akartak neki házat építeni, mert nem akartak nagy dolgokat tenni neki, hanem azért, mert azt mondták, hogy majd egyszer, majd valamikor megteszem és halogattak… És kitolták az időt: … mert most iskola van, most nem tudok az Úr dolgaival foglalkozni, mert most beteg a testvérem, mert itt van nálam a barátnőm, vendégeim vannak, ki kell festeni a lakást, főznöm kell, most sokat kell dolgoznom, mert adósságom van, meg kapálni kell a szőlőt, ki kell takarítani az autómat… de majd, ha ezeknek a dolgoknak a végére érek, akkor majd megteszem. De nem, akkor sem fogod megtenni, mert ha mindent kitolsz a jövőbe, akkor ez pont elég az ördögnek és nem is kell neki több. Mert a jövőben nem tudsz te cselekedni, mindig a mostban, a mában lehetséges az. És ha valamit szeretnél Istentől és szeretnéd az anyagi áttöréseket, akkor a kulcs és a legfontosabb dolog, amit tenned kell: helyezd első helyre Istent. És nem egy törvény ez, ami kívüled van és fel van írva egy papírra, vagy felírtad az ajtódra, hogy neked ezt kell tenned… Hanem ez a törvény belül van, a szívedben. Akkor jó, ha ezt onnan belülről teszed, mert ha csak kívülről akarsz valaminek megfelelni, akkor az egy kényszer lesz neked és nincs benne a szíved és az nem jó, sohasem volt az kedves az Isten előtt.

 

Az a helyzet, hogy az emberek megszegik az első számú szabályát a gyarapodásnak, ez pedig az, hogy Őt tegyék az első helyre. Jézus mondta a Máté 6:33-ban, amikor beszél a ruházkodásról, az ételről, italról és mindenféle szükséges dologról, hogy: „Keressétek először Isten országát, és mindezek megadatnak nektek.” Ehelyett az emberek mit tesznek? Pont a fordítottját! (Ti nem, sokan itt vagytok ma!)

Azonban meg kell vizsgálni magunkat, hogy a hét többi napján is ezt tesszük-e. Vagy fontosabb a hiteled, autód, vagy a biztosításod, a csekkek, a tankönyvek, a rokonok, a gyerekek. Ugye a gyerekek a legfontosabbak, sok családapa és anya ezt így gondolja… Valóban, a gyerekek nagyon fontosak, ők képviselik a jövőt és boldog vagyok, hogy vannak gyerekek a gyülekezetben. Mert ha itt leszünk valamikor az elkövetkező 50-60 évben még, akkor lehet, hogy te már nem leszel itt – és ezen ne sértődj meg. Gondolkodj, száz év múlva már biztosan nem leszel itt és én sem… De a gyerekeknek itt kell majd lenni, tehát a jövőre gondolni kell. De ugye azt is tudjuk, hogy csak első  hely létezik. Óh, igen a családom az első! Ha a családod az első, akkor nem az Úr az első. És tudom, hogy fájdalmas dolog ezt egyes embereknek hallani és ne vádoljatok engem azzal, hogy: jaj, te nem szereted a családodat? De, szeretem, azért helyezem az Urat az első helyre. És ebben nem lesz változás és tudja a feleségem is, és ő is így van ezzel és ezzel gyakorlatilag a gyermekem érdekét nézem. Mert ha a gyermekem áll az első helyen, akkor nem gondoskodok azzal az ő jövőjéről. Akkor a saját életemet, a saját utamat járom, nem pedig Istenét. Ha Isten útját járom, akkor Ő áldást bocsát az én gyermekemre is. Ezt lásd meg. Gondoskodni kell tehát a gyermekedről, családodról, ha ezt nem teszed meg, rosszabb vagy a hitetlennél – mondja ezt Péter apostol.

Tehát nem arról van szó, hogy el kell hanyagolni, hanem az, hogy van egy magas sorrend. A legmagasabb helyen van Isten és ott a legmagasabb hely alatt van a család és lehetne sok mindent sorolni: szolgálat….stb.

De az emberek nagyon sok mindent az Úr háza elé, a dolgai elé helyeznek. Egyik ilyen lehet akár a család is, vagy akár maga a szolgálat is. Az Úr első helyre tétele és a szolgálat első helyre tétele nem ugyanaz. Az Úr áll az első helyen mindenkor. És bizony ha ez nem így van, az akadálya lehet az aratásnak. És így ha nem az Úr van az első helyen, nem minősülsz az aratásra. Mert az aratás első számú szabályát szegted meg.

Hatodik hete beszélek arról, hogy hogyan kell aratni, hogyan tudsz bőségesen aratni. Ezt meg kell itt értened. Beszéltünk arról, hogy a Szellemet követni kell a vetés idejében is, az aratásnak az idejében is a megfelelő helyen kell lenned – ez is rendkívül fontos. De tudd meg, hogy nem én írtam a Bibliát és ahogy egy prédikátor fogalmazott, rám is igaz ez. Ezek az Igék, amiket felolvasok, ezek sokkal itt voltak, mint ahogyan én és utánam is itt lesznek és nem változnak meg. Ez az Ige örökké való. És ezt hirdetjük. És ha azt gondolod, hogy én rólad beszélek és kiprédikállak, hanem én csak az Igét hirdetem ami esetenként illik rád.

 

Tehát a leglényegesebb alapelv a gyarapodással kapcsolatban az, hogy keressétek először Isten országát és minden megadatik nektek. Szaván lehet fogni Istent! Amit tenned kell: át kell gondolnod az útjaidat. Hogy minden utadban Isten van az első helyen? Mikor reggel felkelsz, Isten van az első helyen, vagy az, hogy kávét főzzél? A legapróbb részletekig gondolj bele ebbe! Amikor megkapod a fizetésed, mi az első gondolatod azzal kapcsolatban?

Én megtanultam már 17 éve és élem és gyakorlom ezt, hogy amikor fizetést kapok, az a legelső, minden szükségeim előtt való, hogy leveszem róla a tizedet és adományt és azt félreteszem és áldott vagyok és gyarapodom és ami marad, abból oldom meg az összes többit… Mindent abból oldok meg, ami megmarad. Ahogy továbblépünk ma, ezt is meg fogod érteni.

 

Itt az Aggeus próféta könyvében a 2 fejezettel folytatjuk a mai napon, a 6-os verset olvasom: „Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés idő van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt és megindítok minden népet és eljön, akit minden népek óhajtanak és megtöltöm e házat dicsőséggel. Azt mondja a Seregeknek Ura: Enyém az ezüst és enyém az arany. Nagyobb lészen e második háznak dicsősége az elsőnél – azt mondja a Seregeknek Ura. És e helyen adok békességet és bőséget – azt mondja a Seregeknek Ura.” Miről beszél itt az Úr? Az Ő templomáról, az Ő házáról, ahol a Szent Szellem, a jelenléte lakott az ószövetségben. Ugye az ószövetség keretein belül vagyunk ma, nem borulunk le és nem imádunk házakat és templomokat, meg bálványokat, mert a Szent Szellem kitöltetett és mindannyiunk szívében van. De akkor, abban az időben a kézzel épített templom igen fontos volt Istennek. És Ő azt mondta itt, amikor még semmi reakció nem volt a zsidóktól, hogy meg fog épülni az új templom és én megtöltöm azt dicsőséggel és nagyobb lesz ennek az újnak a dicsősége, mint a régi. Isten ekkor ezt kijelentette. De ekkor az Úr háza még romokban állt.

Mit mond ma az Úr? Azt, hogy amikor te még nem helyezed Őt az első helyre, amikor még nem Ő van az első helyen, amikor még fontosabb a család, meg a barátnő… ő kijelenti feletted, hogy: én megáldva megáldalak téged… és megsokasítalak téged és felemellek téged és a dicsőségemet árasztom rád és jól lesz a te dolgod, a te sorod. Ámen! De az Úr mielőtt felépült volna a templom, kijelentette ezt, hogy ez meg fog történni, hogy nagyobb lesz, dicsőségesebb lesz, szebb lesz és behozok mindent, hogy ezt ti meg tudjátok tenni… És ugye az Úr azt mondta az előbb a zsidóknak, hogy sokat vetettetek, de keveset arattatok… Lyukas zacskóba gyűjtöttetek, kevés maradt meg nektek, ötvenet kellett volna aratnod, de csak tizet arattál… Negyven üveg lekvárt kellett volna befőzni, de csak nyolc lett a végére – gyakorlatilag ezt mondja itt. Ez ugye nem a túláradás, éppen a szükséges minimum ez. Csak egy szeletecskét arattatok a teljes helyett. És lehet, hogy te is úgy érzed ma és úgy gondolod magadról, hogy nem arattad még le az elvetett magjaidnak a sokszorosát. És legyél őszinte, mert tudom, hogy sokan így vagytok ezzel! Nem kell ezt szégyellni! Sokan nem arattátok le a 30-40-100-szorosát azoknak a magoknak, amit elvetettetek. És nem szeretnéd azt a jövőben, hogy a teljesség helyett csak 1/3, vagy ¼-ed részt arassál, ugye? Nem szeretnéd, hogy mínuszban legyél, vagy egyik hónapról a másikra élni és adósságban élni, és hogy mínusz hatvan százalék legyen az aratásod és nem szeretnél veszteségeket… Mert mi valami pozitívabban hiszünk, a harminc, hatvan és százszorosban. De te látod-e, hogy ezek a negatív dolgok megtörténnek. Megtörténtek   akkor és megtörténnek ma is. Ezek az emberek vetettek, de nem arattak, vetettek, de nem aratták le a felét sem annak a teljességnek amit learathattak volna. És tudod-e, hogy miért? Azért, mert a saját dolgaikat helyezték az első helyre, nem pedig az Úr dolgait. És ha kellett volna az elmúlt hetekben egy listát összeírni, hogy mik az aratásnak az akadályai, akkor ez ne is tudom hányadik számú  mondat lett volna… Hogy ezért nem arattak abban az időben sem és ezért nem aratnak ma sem sokan, legalábbis azt a teljességet nem aratják le, amit lehetne, mert nem az Úr dolgai vannak az első helyen.

 

Ugyanitt az Aggeus 2:17-ben olvasom az Igét: „Megvertelek titeket üszöggel, ragyával és kezetek minden munkáját kőesővel és mégsem hajlottatok hozzám – azt mondja az Úr.” Óhh! Halleluja, hogy minket nem ver Isten semmivel sem. Azt mondod, hogy Isten gonosz, egy szőrös szívű szörnyeteg hogy veri az övéit, meg bünteti az övéig? Nem, Isten jó, Isten szereti őket. Akkor is szerette őket és ma is szereti őket és téged is. Miért történ mindez meg? Saját magukra hozták ők ezt. Nekik törvény írta elő azt, hogy mi az első és mi a második és a harmadik helyen, aminek ott kell lenni. Mi nem élünk a törvény alatt, mi ezt a szívünkben tudjuk, nekünk nem egy lista, egy tízparancsolat mondja meg azt, hogy mit kell tennünk, nekünk a szívünk kőtábláira van az írva, hogy mi a fontos és mi az első. Fel kell ezt ismerned! Ezek az emberek mégsem hajlottak őhozzá, azt mondja az Úr. A zsidók még mindig ugyanazt a buta dolgot tették tovább. Az Úr már megmondta nekik, hogy sokat vetetettetek, keveset arattatok, kijelentette a hitét, hogy fel fog épülni a templom és ennek a dicsősége nagyobb lesz, mint az előzőé. Úgy is mondhatni a mai nyelven, hogy eljön az időd, mikor sokkal több pénzed lesz, mint most.-  mondja  ezt az Úr neked. Sokkal nagyobb jómódban fogsz élni, sokkal többet tudsz adakozni a rászorulóknak, a szükségben lévőknek az én munkáimra – mondja az Úr – feletted.

 

A 18-as verset olvasom: „Jól gondoljátok hát meg e naptól fogva az elmúltakat is! A kilencedik hónap huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, amelyen letettétek az Úr hajlékának alapját – jól meggondoljátok.” Még nem lett felépítve a templom, csak el lett kezdve az Ő háza. A kilencedik hónap huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, amelyen letétetett az Úr hajlékának alapja. Éppen, hogy csak egy kis földmunkát végeztek a templomon, éppen, hogy csak egy kapavágás volt az építkezésen. Az Úr azt mondja, hogy írjátok fel a dátumot. És itt dátumod mond. Azt mondja: hónap és nap. Írd fel és ettől a naptól fogva áldást parancsolok rád. Attól a naptól fogva, hogy el kezdted végre azt tenni, amit én mondtam, ettől a naptól fogva… Az Úr nem azt mondja, hogy majd ha felépül a templom, majd ha meg lesz minden berendezés benne, ha ott engem imádtok és tiszteltek… Nem! Ezt mondja: az első kapavágástól. Vagyis, amikor az első dolgot megteszed az Úrnak való engedelmességben, attól a naptól fogva áldást parancsolok feléd. Nem halogattok tovább, nem késlekedtek tovább, abbahagyták, hogy a saját dolgaikat tegyék az első helyre és az Úr dolgát tették az első helyre, éppen, hogy csak elkezdték a földmunkát, az alapozást és az Úr azt mondta, hogy: írd fel ezt a napot.

Nézzük a 19-es verset: „Van-é még mag a csűrben és bizony a szőlő, a füge, a gránátalma és az olajfa sem termett, e naptól fogva megáldalak.” Nem lesz több ilyen, hogy sokat vetsz és keveset aratsz – ezt mondja itt az Úr. Hogy sokat vetsz és csak egyharmadot aratsz… E naptól fogva, hogy engem helyeztél az első helyre, megáldalak.

 

Hiszem, hogy ki kell hordanunk az „ó”-t mielőtt behozzuk az újat, hogy mindannyiunk életében eljön az az idő, amikor túláradásban leszünk, amikor a szobából ki kell raknunk bútorokat, olyanokat, amik még jók. Kirakni azért, hogy be tudjuk rakni az újat, hogy a garázsból ki kell állni az autóval, aminek még semmi baja nincsen, mert csak pár éves és kevés kilométer van benne, de ki kell rakni, el kell ajándékozni, mert itt van már az új, olyan áldottak vagyunk – ezt mondja itt az Úr. Az áttörés akkor jön el, amikor őt helyezed  az első helyre. És nem azon gondolkodsz, hogy a te szükségeid hogyan lesznek betöltve, hanem azon, hogy az Úr szükségei hogyan  lesznek betöltve. A naptól fogva…- melyik naptól fogva? Attól a naptól fogva, amikor elkezdték az ő dolgait az első helyre tenni. Attól a naptól fogva áldást parancsolok rád, bőséges áldást.

Párat kell csak lapoznod a Malakiás könyvére a 3:8-as verset olvasom: „Avagy az ember csalhatja-é Istent? Ti mégis csaltok engem és azt mondjátok: Mivel csalunk téged?” Gondolkozz el ezen egy picikét! Mit mond az Ige? Avagy az ember csalhatja-é az Istent? Egy másik fordítás szerint így hangzik ez a mondat: vajon az ember kirabolhatja-e Istent? Azt gondolod, hogy nem, pedig az Ige mást mond. Ti mégis csaltok engem, azaz ti mégis kiraboltok engem és azt mondjátok: mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldoznivalóval. Ez az Ige előbb itt volt, mint hogy én itt lennék… Ezt a Biblia tanítja!

Olvasom a 9-es verset: „Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem, e nép egészében.” Azoknak a zsidóknak szól itt ez a kemény mondat Isten részéről, akinek a törvényben meg volt adva, hogy tizedet kell fizessenek mindenből a szolgálat munkájára. Tudod-e, hogy mi nem vagyunk a törvény alatt? Halleluja! Én mégis tizedfizető vagyok és hiszem, hogy te is felébredsz arra, hogy neked is ezt meg kell tenned, ha szeretnél anyagi áttörést. És ezt most kifogjuk jól bontani.

Avagy az ember csalhatja-é Istent? Ti mégis csaltok engem és azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval. Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem ez a nép egészében. Rosszul megy a sorotok, nem arattok, sokat vetettetek, de keveset arattok és nem mentek egyről a kettőre és nem vagytok sikeresek és nyűglődtök és kínlódtok és hétről hétre, hónapról hónapra éltek éppen hogy és mégsem adjátok meg azt, ami nekem jár – mondja az Úr. Amikor magot vetsz, a vihar elpusztítja, amikor elveted a magodat, letarolja a jég, elveted a magodat és a fagy teszi  tönkre, elveted a magodat és a fagy teszi tönkre és a kártevők megeszik és felemésztik… És nincs aratásod – ez nem áldás! Ahelyett, hogy gyarapodnál és sikered lenne, valaki más teszi el a neked megígért vagyont.

 

Nézzük a 10-es vers első részét: „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban. Ezzel próbáljatok meg engem – azt mondja a Seregeknek Ura.” Egy másik fordítás azt mondja, hogy legyen teljes ellátás az Ő dolgaira. Azt mondja Isten, hogy próbálj meg, tesztelj le engem. Szinte ez Istenkísértésnek hangzik, nem? Olyan ez, mikor Sátán kísértette Jézust a pusztában. Valóban ezt mondja Isten? Akkor ugorj le a szikláról és majd nem lesz semmi bajod, mert meg van írva, hogy az angyalok majd vigyáznak rád… És mondja Jézus, hogy nem kísértem én az Urat, meg van írva, hogy ez nem így van. De itt maga Isten mondja ezt, hogy tegyél engem próbára, tesztelj engem le. És mivel? Azt mondja Isten, hogy ha te behozod a tizedet, akkor figyeld meg, hogy én mit fogok tenni veled.

Olvasom a második részét a 10-es versnek: „Ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit és ha nem árasztok rátok áldást bőségesen.”

 

A tizedfizetők örvendeznek ennek az Igének! Bármit mondhatsz, bármit mondhatnak a teológusok, bármit mondhatnak a vallásosak, a kritikusok – én hiszem ezt az Igét és cselekszem is és én ezért áldott vagyok. Isten megnyitja az egek csatornáit – mi ez? Ez az eső. Kinyitja a mennynek az ablakait és esőt ad le ránk és rád árasztok áldást bőségesen. Isten ennyire jó és hatalmas? Igen! El mered ezt hinni róla, hogy ezt megteszi veled, érted? A tizedfizetés nem elvesz tőled valamit! Nagyon jó, ha látod és érzed ezt, hogy nem elvesz tőled valamit, nem kevesebb leszel azzal a tíz százalékkal. Hiszem, hogy az alkalom végére megérti mindenki, hogy miért van ez így. Az a maradék kilencven százalék az sokkal több, mint az a száz százalék, amit meghagysz magadnak. Tudod miért? Mert az a kilencven százalék az áldott lesz, míg az az száz százalék átok alatt van.

 

Tudod hány ember mondja azt, hogy szereti Istent, de hát én ezt sajnos nem engedhetem meg magamnak, nem tehetem meg, mert olyan költségeim vannak, meg kis fizetésem, meg kis nyugdíjam van, meg nem támogat senki… Tudom én milyen az, mert megtapasztaltam én is, hogy milyen az, amikor el vagy maradva csekkekkel, amikor nem tudod kifizetni a számláidat, amikor semmi pénzed nincs, amivel tudnál bármit is kezdeni. Tudom, hogy semmi extra plusz pénzed nincs, hogy milyen érzés ez… És úgy tűnhet, hogy ebben a helyzetben a tized olyan terület, amelyet egy picit elnapolhatunk, mert ez nem olyan fontos, az Úr megérti ezt. Az Úr szeret engem és nem követel tőlem, megérti Ő, hogy nekem kötelességeim vannak, meg mindenféle számláim, meg a gyermeket is rendesen kell etetni… És lehetne sorolni azt, hogy az Úr tudja és meglátja ezt, meg hát a pásztor eddig sem szólt meg érte, ezután sem fog, úgysem tud róla – és valóban nem is tudok róla, hogy ki a tizedfizető, ki nem. Vannak sejtéseim, de nem tartozik rám, hogy tizedfizető vagy-e vagy nem, nem az én dolgom. És ahogyan eddig sem nyaggattalak emiatt, ezután sem foglak nyaggatni emiatt, ugye tudod ezt? De itt van egy nagy kérdés. Tudod, hogy mi a tized. Az valaminek az egytized része, valaminek a tíz százaléka. És ez a tized az Úrhoz tartozik, és ha valami az Úrhoz tartozik, akkor nem hozzád tartozik. Ha nem is érted ezt az Igét, hogy hozd be a tizedet, akkor meg kell értened egy másikat, amely arról szól, hogy a tized nem hozzád tartozik, az Úrhoz tartozik. És lehet ezen vitatkozni, meg lehet ezt nem szeretni, de ez akkor is Isten Igéje. És tudom jól, vannak prédikátorok, gyülekezetek, közösségek, ahol nagyon rossz gonosz módon visszaélnek ezekkel az Igékkel, mert követelik a gyülekezet tagjaitól a tizedet és elkérik a fizetési bérszámfejtést, a nyugdíjat és kötelező beadni a tizedet. Itt ez soha nem volt és soha nem is lesz! Mert nem rám tartozik hanem terád! Ez a te személyes dolgod!

 

Vannak olyanok, ahol valóban ez megtörtént, nem kell messzire menni. És sajnos emiatt rossz hírét keltik sok gyülekezetnek és emiatt, mivel tévesen tanítanak és manipulatív módszerekkel kiszedik az emberek pénzét a gyülekezet tagjaiból bizonyos prédikátorok, ezért az emberek nem szeretnek hallani erről, pedig ez Isten Igéje és ha ezt megérted, akkor ebben örvendezel és nem pedig arról gondolkozol, hogy jaj ez a pásztor ki akar valamit szedni tőlem. Amúgy sem a te pénzedből élek, bár megtehetném, hogy saját dolgaimra fordítom az adományokat, de mióta prédikálok, azóta dolgozom is és van más bevételem. Egyik oda ennek az, hogy ne legyek a te terhedre, másik oka és örülök ennek, hogy senki ne tudjon megvádolni, hogy én belőletek élek. Mert minden egyes adomány forintod, minden egyes tized forintod a gyülekezetnél marad. Semmit nem költök saját magamra belőle. A szolgálatokkal kapcsolatos dolgokra igen, mert tankolom az autót, mikor szolgálni megyünk, de nem ebből veszek kenyeret, tejet, meg ruhát. De ha így lenne, akkor sem lenne vele semmi baj. Mert van Ige, nem is egy, ami alátámasztja azt, hogy aki az evangéliumot hirdeti, az evangéliumból éljen, tehát vállalnám ezt. De most így szabadságban prédikálhatok erről és köszönöm ezt Istennek. Halleluja, hogy ez így van!

 

A tized az Úrhoz tartozik és vannak keresztények, akik háborúkat folytatnak ezzel kapcsolatban és talán ezeket te nem is tudod és boldog vagy bizonyos értelemben, hogy mik folynak keresztény körökben. Jó dolog néhány dologgal kapcsolatban tudatlannak lenni. Isten Igéjével jó tisztában lenni, az, hogy milyen bolond emberek vannak, azzal meg jó tudatlanságban lenni. De tény és tudom, hogy a keresztények nagy többsége nem fizet tizedet. Mi lenne, ha minden elkötelezett hívő, aki szereti az Urat, megértené ezeket az Igéket és tizedfizető lenne? Lenne-e bármi szükség a gyülekezetekben? És most nem csupán erre a gyülekezetre gondolok, mert ez itt egy különleges gyülekezet! Halleluja!

De sok helyen vannak úgy szolgálók és gyülekezetek, hogy kínlódnak és éppen , hogy a teremköltséget alig bírják kigazdálkodni, nem hogy még a pásztornak az üzemanyagköltségét, hogy elmenjen prédikálni. Nekünk van pénzünk, ki tudunk fizetni mindent, nincs elmaradásunk, de tudom azt, hogy sokkal előrébb leszünk, amikor sokak megértést kapnak erről. Én szeretném látni, hogy mindenki aki itt van, az meg van védelmezve és meg  van őrizve és áldott és gyarapodik, én szeretném ezt látni mindannyiotok életében, hogy gyarapodóak vagytok, egészségesek vagytok, gyógyultak vagytok és semmi nem veszi el tőletek azt, ami a tiétek. Szeretném látni azt, hogy te arassál, teljes aratást, az alapján amit elvetettél, 30-60-100-szorosat arassál, vagy még afelett is. És szeretném ezt látni az életedben, hogy az életedben nagyobb helyre, egy magasabb helyre jussál, hogy egy jobb helyre jussál, mint ahogyan valaha is voltál, vagy álmodtál! Te is szeretnéd ezt? akkor ne dugd be a füledet most és ne zárd be a szívedet arra, amit most prédikálok. Én tudom, hogy ez a teljesség, az, hogy learassad a 30-60-100-szorosat, vagy afölöttit, ez soha nem fog eljönni az életedben ha nem vagy tizedfizető, ezt tudom. Ez a teljesség, amiről hetek óta beszélek, ez az áttörés, ez az anyagi függetlenség, ez a bőség, amiről Isten Igéje beszél, ez soha nem fog eljönni azoknak az embereknek az életében, akik nem tizedfizetők. Lehetetlenség, hogy Istennek ez a teljes gazdag áldása rajta legyen egy ellenszegülőn. Ezért én ezt bátran ki merem így jelenteni…

 

Az aratás sokkal több mindennel áll kapcsolatban, mint a magvetés, sokkal több mindennel áll kapcsolatban, mint a megvallások, vagy az imádságok, mert az aratáshoz, hogy tudjál aratni, át kell vészelned a magvetés után a növekedésnek az időszakát, míg a magod növekszik és szükséged van esőre. Mit mondott a 10-es vers? Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamban, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem – azt mondja a Seregeknek Ura. Ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit és nem árasztok rátok áldást bőségesen. Itt az esőről van szó. Az fog jönni neked, amikor te tizedfizető vagy. Az eső a Bibliában végig mindenhol szinonimája az áldásnak és ugye az áldás hozza a növekedést, nem a te okos, magas képzettséget, a te erős fizikai munkád. Az áldás az, ami gazdagságot hoz neked fáradtságos munka nélkül akár. A Példabeszédek 10:22 mondja azt, hogy az Úr áldása az gazdagít meg és Ő nem ad hozzá fáradtságos munkát. Szükséged van-e áldásra? Akkor nyitott füllel hallgasd mindezt!

 

Vannak-e előnyei a tizedfizetőknek? Igen, az első, hogy te esőt kapsz és a te vetésed áldott lesz. Az első, hogy a te magvetésed áldott lesz. Ebből láthatod azt, hogy a tized az nem magvetés. Mert azt mondja itt maga Isten, hogy a tizeddel öntözöd meg a magvetésedet. Egy évvel ezelőtt prédikáltam már erről így, az volt a tanítás címe, hogy A tized, mint eső. Keresd vissza! Akkor is elmondtam, hogy a tized az nem magvetés. Összeköttetésben áll a magvetéssel, de ha te szeretnéd, hogy a magvetésed áldott legyen, hogy a magvetésed meg legyen védelmezve, akkor tizedet kell fizetned. Nem nekem, nem a gyülekezetnek, nem a Krisztus Szeretete Egyháznak, hanem az Úrnak. Látod-e és érzed-e a különbséget, hogy amikor tizedet adsz, fizetsz, akkor nem nekem adod. Nem a gyülekezeté az, nem a pásztoré, az Úré az. Vannak, akik úgy adják hogy a fogukat összeszorítják és ez egy veszteség… És Jim szokta ezt prédikálni, olyan mintha a maffiának adnánk védelmi pénzt, és félelemmel teljesek vagyunk, hogy ha ezt nem teszem meg, akkor jön rám valami szörnyűséges átok és ezért ezt nekem kötelező megtennem. Ha így gondolod, akkor téged a félelem motivál, nem pedig a hit és az Isten iránt való szeretet és az ebből fakadó engedelmesség.

 

Lehetőséged van arra, hogy elveted a magodat és csak vetsz és vetsz és imádkozol és imádkozol, és megvallásokat teszel és mégsincs aratásod, mert nincs eső, mert szárazság van. Volt-e már a fizikai világban olyan termés, olyan gyümölcs, amit az emberek elveszítettek? Volt bizony! Nem kell messzire menni, nézd meg a kukorica földeket ma, vagy a napraforgó földeket. Sok helyen a tenyerem kétszer akkora, mint a napraforgó tányér. Ez nem a bőséges aratás. Elvetettek magot, de csak a töredékét aratják le. És kukoricában a szárrészben egy-két cső van itt-ott. Ahelyett, hogy kettő és három lenne… Miért van ez? Az eső hiánya miatt. Vagy lehet, hogy a kártevőknek a problémája miatt is ez, hogy nem aratnak az emberek.

Felolvasom még egyszer a 10-es verset, immár sokadszor: „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban. Ezzel próbáljatok meg engem – azt mondja a Seregeknek Ura.” „Ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit és ha nem árasztok rátok áldást bőségesen.”  Egy olyan pontig jut el a növekedésed, amire nem gondoltál. Gondolkodsz-e így magadról, hogy Isten meg akar téged így áldani. Ennek az Igének a második részén gondolkozz már el egy picikét. Legyen egy jó jövőképed ez alapján, hogy Isten annyira meg akar téged áldani, hogy több legyen neked, mint elegendő… Hogy te egymagad tudjál venni egy gyülekezeti épületet. Óh hát nem lehetséges ez, én kisnyugdíjas vagyok, nekem gyári fizetésem van… Miért mondod ezt? Azért mondod ezt, mert a felhőre tekintesz, nem pedig az Úrra. A problémáidra, körülményekre és lehetőségedre tekintesz, nem pedig az Úrra és nem arra, amit Ő mond. Te egymagad képes vagy arra, aki ott ülsz az Internet világában és hallgatsz minket, hogy vegyél a gyülekezetednek egy épületet…

 

Tudod a gondolkozásmódodat meg kell újítani ehhez, hogy ez beleférjen az elmédbe. Voltak időszakok és most is újra elő fogom ezeket hozni, amikor olyan számok felett imádkoztam és vallottam meg, ami nem fér bele az elmédbe. Valaki nyelt egy nagyot, hallottam!

 

Nézzük a 11-es verset: „És megdorgálom érettetek a kártevőt és nem veszti el földetek gyümölcsét és nem lesz szőlőtök meddő a mezőn – azt mondja a Seregeknek Ura.” Halleluja! Nem lesz a földetek meddő és nem lesz olyan, hogy nem arattok bőségesen és megdorgálom érettetek a kártevőt. Szeretnél-e kártevő mentes lenni? Hogy ne rágja le semmi a szamócádat, a barackfádat, a fizikai értelemben vett vetéseidet? Szeretnél-e szellemi értelemben kártevő mentes lenni, hogy ne más vigye el előled a jó üzleti lehetőségeket, hogy ne legyen olyan, hogy átvernek, hogy meglopnak, hogy kihasználnak, hogy becsapnak. Mert ezek a kártevők kirabolnak az áldásodból. Szeretnéd-e? Ez a tizedfizetőknek az áldása. Egy másik fordítás így adja ezt vissza: meg fogom akadályozni, hogy a kártevők tönkretegyék a termésedet. Halleluja!

Nézzük a 12-es verset: „És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek, mert kívánatos földdé lesztek ti – azt mondja a Seregeknek Ura.” Dicsérd Istent ezért! És tudod kik örülnek igazán ezeknek az Igeverseknek? A tizedfizetők! Te nem vagy izgatott? Legyél izgatott!

 

Tudom sokan bőségesen adakoztok és azért van erről szó a mai napon, hogy lássad, hogy az aratásodnak egy nagy akadálya az, ha nincs megöntözve a vetésed. És gondolkozol és látom egyes embereknek az agyát, hogy: de ház a tíz százalék olyan sok nekem és az csak az eső, de hát még magot sem vetetettem, akkor mit fog Isten megsokszorozni? Amit a tized felett vetsz el, az a magvetés  hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, hogy tisztán lássad az a magvetés. Keneth Hagin úgy fogalmazott évekkel ezelőtt (és akkor nem tudtam még ennyit mint most de egyetértettem vele, csak nem értettem teljesen) azt mondta, hogy a tized az a minimum, a „legminimumabb”, amit a keresztény ember ad. Nem mondom azt, hogy én hány százalékot adok, mert ez ne befolyásoljon téged, de bőven a tized fölött. Szeretném azt, hogy ez az ötven százalék fölé ugorjon egyszer és még följebb. Az úton vagyok és gyarapodom és amikor már valakinek 51 %-os befolyása van egy cégnél, akkor neki döntési hozatala van minden felett. Én szeretném, hogy az Úrnak ilyen döntési befolyása legyen az életem felett teljes mértékben, pénzügyeimben is. De ne ez befolyásoljon, ezt csak így magamtól mondtam, emberként mondom. Nem engem kell követni, a szíved vezetése szerint vessél magot. A tized az az alap, azt leveszed a legelején. Évekkel ezelőtt elmondtam és a mai napig így van ez. Amikor megkapom a fizetésemet, abból az első, hogy a tizedet leveszem és a pénztárcám külön rekeszébe teszem. Évek óta olyan pénztárcát veszek, aminek rekeszei vannak. És ezt neked is így kellene tenned.

 

Hogy megértsed amit mondtam, lapozz a III.Mózes 27:30-as versre, olvasom: „A földnek minden tizede a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré, szentség az az Úrnak.”  Kié? A gyülekezeté? Nem! A pásztoré? Nem! A zenészeké? Nem! Valamelyik melletted ülő testvéredért? Nem! A szegényeké? Nem! A hajléktalanoké? Nem! Kié? Az Úré! Szentség az az Úrnak. Tudod-e mit jelent a szent szó? Nem azt jelenti mint amit a vallás tévesen az embereknek a fejébe elültetett, hogy az valamiféle összetett kezű, félrehajtott fejű angyalka, vagy szépen beszélő pap, vagy lelkész, aki olyan áhítattal beszél. A szent szónak az értelme és lényege az, hogy valamitől elkülöníteni, el van választva valamitől. Ha te szent életet élsz az Úrnak, tehát szentségben éled életedet, ez azt jelenti, hogy Isten számára el vagy különítve. Honnan? A világtól vagy elkülönítve Isten számára. Mit jelent az, hogy a tized az Úré, szentség az az Úrnak! Azt jelenti ez, hogy ez az Úr számára el van különítve. Mint ahogyan az én sokatoknak a pénztárcájában ez el van különítve.

 

A zsidóknak a törvény szerint kellett tizedet fizetni, de Ábrahám a törvény előtt, a szövetség előtt már tizedfizető volt. Mielőtt Isten törvény szerint a zsidóknak adta volna azt, hogy nektek kötelező tizedet fizetni. Ábrahám már előtte tizedfizető volt négyszáz évvel korábban és tizedet adott az Úrnak mindenből, amije volt. Én a magam szívéből már tizedfizető voltam akkor, amikor még semmi tanítást nem hallottam erről. Az újjászületésem egyik azonnali gyümölcse volt, hogy el kezdtem adakozni. És vannak emberek és tudom, hogy vannak ilyen emberek, akiknek nagyon nehéz elengedni maguktól azt, amiről úgy gondolják, hogy az az övé. Ami az ő pénzük, mert én megdolgoztam érte, én kemény munkát végeztem, fáradtam érte…

 

Az első dolog a Szellem vezetésével kapcsolatban, ha meg akarod tanulni, hogy mivel fog Isten elsőként foglalkozni veled, csak hogy tudd, az az, ami a pénztárcádban van. Ha azt meg tudod tenni, hogy azt fel tudod ajánlani az Úr részét abból, akkor mindenre képes vagy az Úrért szinte. Az emberek ragaszkodnak foggal, körömmel azért, amiről úgy gondolják, hogy az övék. De ha én adok neked pénzt, akkor az a tiéd, azért mert nálad van? Nem! Az nem a tiéd, csak nálad van. Tehetsz-e azzal valamit? Elköltheted? Költheted saját szükségeidre? Vagy ha a te pénzed nálad van, akkor kié az a pénz, az enyém, vagy a tiéd? Az attól még a tiéd, hogy nálam van! Én azt nem költhetem el!

Így van elkülönítve a tized tehát, hogy az nem a tiéd. És nem is nagyon jó kifejezés az, hogy tizedet adunk az Úrnak. Az a jó kifejezés, hogy visszaadjuk ezt az Úrnak, mert az az Úré. Itt olvastam a III. Mózes 27:30-ban, hogy a földnek minden tizede a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré, szentség az az Úrnak. Ha pedig az Övé, akkor nem tiéd, vagy az enyém… Nem veszek belőle kölcsön, nem veszek el belőle másra, az az Úré. És úgy kell erre tekinteni, mint ahogy kellett volna tekinteni Ádámnak és Évának a tiltott gyümölcsre az Édenben, hogy nem érinthetem… Tilos nekem hozzányúlni, mert az nem az enyém… Az Úr azt mondta, hogy nem nyúlhatok hozzá.

 

Lapozzunk a Máté 23:23-as versre, itt beszél a zsidóknak Jézus hosszasan és keményen és kiigazítja őket, amiben nagy tanúság is van. Nehogy azt gondold, hogy te is megteheted ezt és te mindenkiről oszthatod a véleményedet mások előtt, mert nem teheted ezt meg. Egyetlen példa van, amikor nyilvánosan mások előtt el lehet mondani a véleményedet másokról, és ezek a képmutatók. De ez nem jogosít fel arra, hogy mostantól kezdve mindenkit szidjál, de itt ezt mondja Jézus: „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert megfizetitek a tizedet a mentából, kaporból és köményből és elhagyjátok, amik nehezebbek a törvényben az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Ezeket pedig kellene cselekedni és amazokat sem elhagyni.”  Mit mond itt Jézus? Olyan embereket szid meg, olyan emberekre mondja, hogy képmutatók és álnokok, akik tizedet fizettek a legapróbb részletekig. Tizedet fizettek a mentából, a köményből, kaporból. Olyan ez, mintha te tizedet fizetnél otthon a konyhádban lévő paprikádból, sódból, borsból…, vagyis a legapróbb részletekre is odafigyeltek a zsidók. De volt valami, amire nem figyeltek. Viszont elhagytátok, amik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhagyni.

 

A Lukács 20:25-ben azt olvassuk, hogy: „Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért ami a császáré a császárnak és ami az Istené, az istennek.”  Adjátok meg az államnak, ami az államé, és Istennek, ami az Istené – gyakorlatilag. Ha a tized Istenhez tartozik, akkor oda kellene adnunk. Ha az Övé, akkor nem neki adjuk, hanem visszaadjuk neki. Az nem a te pénzed!

Mit látsz az Igében, sokkal többről van itt szó, mint csupán a pénzről. Itt arról van szó, hogy meghallod Isten hangját, hogy a szívedben engedelmeskedsz Istennek és megteszed azt, amit Isten mond. Nem szabad engedni, hogy ez csak a pénzről szóljon… Ne az alapján hozz döntéseket, hogy mid van, vagy mid nincs. A tizeddel kapcsolatban én nem az alapján hozom meg a döntéseket, és akkor sem ez alapján tettem, amikor szükségekben voltam, hogy most van-e nekem erre pénzem vagy nincs. Ez nem hozzám tartozik és kész, nem érintem. És ezt tizenhetedik éve élem és áldott vagyok, és gyarapodásom van és magot vetettem e fölött!

Az igazi lényeges gyarapodás az életemben, az áttörés akkor jött, amikor a tized fölötti magvetésemet megdupláztam. Mert az Úr Szelleme szólt, hogy ha magot vetsz egy bizonyos százalékot, és most nagyon emeld fel a hitedet és duplázd meg - mondta, és én alig kaptam akkor levegőt. És gondolkoztam és elmélkedtem rajta, a szívemet felemeltem hozzá és el kezdtem megcselekedni egy idő után. Isten egyébként hagy erre időt, nem kényszerít semmire…És azóta a duplája, illetve a fölött élek a válság ellenére, mintsem hogy a láthatók alapján kellene élnem.

Óhh… ez az én pénzem, én megdolgoztam érte! Mind az enyém, én nem adok ebből senkinek! A prédikátor csak ki akarja csalni a zsebemből – mondják sokan. És biztosan vannak olyan prédikátorok, akik a saját zsebükre prédikálnak. Találkoztam én ilyenekkel és biztosan te is… Vannak kellemetlen élményeink! De attól függetlenül ezek az Igék igazságok.

 

Az a helyzet, hogy azt mondják az emberek, hogy ez az enyém, megdolgoztam érte, mind az enyém… pedig mind a lélegzetvételed (ahogyan az az Apostolok cselekedeteiben le van írva), minden reggeli felkelésed kegyelem Istentől. Kegyelem Istentől, hogy tudsz dolgozni és pénzt keresni, hogy végig dolgoztad az életedet és kapsz nyugdíjat most. Úgyhogy nem kell annyira a mellkasodat verni, hogy te mennyire nagyon szuper vagy és mennyire nagyon dolgozol. Jó dolog, ha ez így van, de ha kevélykedsz vele és azt gondolod, hogy ez a tiéd, akkor nem gondolsz arra, hogy ki adta meg neked erre a lehetőséget… Mert minden egyes lélegzetvételed Istennek a kegyelme. Az, hogy ma reggel felkeltél és el tudtál ma ide jönni, az Isten kegyelme feletted! Halleluja!

El kell ismerned Őt az életed dolgai felett és meg kell látnod Őt, hogy az Ő kegyelme van feletted, hogy tudsz pénzt keresni és vannak bevételeid a hibáid ellenére is. Mert ha mindent a te érdemeid alapján kellene megkapnod, nagyon nagy bajban lennél. Sok embernek a szemében a saját magáról kialakított kép összedőlne hamar, amikor azt gondolják, hogy a saját érdemük mindaz, amiben élnek… és elfelejtkeznek Istenről.

 

El kell ismerned, hogy nem lennél semmi, nem vagy semmi és nem tudsz elérni semmit nélküle. Nélküle semmik vagyunk. A Malakiás 3:10-et szeretném felolvasni egy másik fordítás szerint: Hozzátok be mind a tizedet az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én templomomban, hogy ha megteszitek – azt mondja az egek seregeinek Ura -, hogy én meg fogom nyitni a mennyeknek az ablakait és rátok fogok árasztani egy olyan áldást, amihez nem lesz elegendő helyetek, hogy mindent betakarítsatok. Próbálj meg, tesztelj le engem. Ámen! Halleluja! A tizedfizetőknek örvendezni kell ezen!

Nem tudok még egy ilyen Igeverset a Bibliában. Azt mondja: a ti terméseitek túlcsordulóak lesznek, mert megőrzöm a kártevőtől, a betegségtől. Látod-e, hogy szükséged van arra, hogy az aratásodhoz meg legyen őrizve az aratásod, hogy a kártevő ne vegye el. Hogy a gonosz főnök ne rakja zsebre, hogy ne mások csapjanak le a te jó kis lehetőségeidre, hogy az a munkahely valóban hozzád jöjjön, hogy tudjál ott dolgozni. Szükséged van-e erre, hogy áldott legyél? Igen!!! Látod-e azt, hogy ez a tizedfizetők áldása? Ahhoz, hogy eljussunk a vetéstől az aratásig, szükségünk van Isten áldására, az esőre és a védelemre. És a tizedfizetés hozza meg ezt a te számodra. Ámen! Nagyon boldog vagyok, hogy ma ezt elprédikálhattam nektek. Egy teher esett le rólam, hogy nem beszéltem mindenkinek nyíltan a tizedről. Most már végre ezen is túl vagyunk és ne vedd fenyegetésnek, de lehet, hogy a jövőben ez újra elő fog jönni.

 

Látod-e azt, hogy az aratáshoz nélkülözhetetlen összefüggés van a tizedfizetés és az aratás között? És neked ebben a gyülekezetben kell-e, kötelező-e tizedet fizetned? Nem!!!! Senki nem erőlteti rád! Örülök, hogy a szívedből úgy érzed, de nem erőlteti rád senki, itt semmi sem kötelező, itt mindenki önkéntes alapon jön be az ajtón és önkéntes alapon ad tizedet és adományoz és mindenki önkéntesen vehet gyülekezeti házat, megáldja a mellette ülőt, a pásztort… És én egy jó elfogadó vagyok!

 

Mondd utánam ha valóban készség arra, hogy ha eddig nem voltál, de most jó tizedfizető akarsz lenni: Mennyei Atyám, a mai napon megértettem a te Igédet. Látom az Igéből azt, hogy a tized nem az enyém, hanem a tiéd. Megértettem ezt és a szívem teljességéből én engedelmeskedni akarok neked. Köszönöm neked a tizedfizetőknek járó áldásokat. Én most eltökélem magam, hogy a tizedet, ami a tiéd, azt én visszaadom neked, mert szentség az az Úrnak, az hozzád tartozik. Megköszönöm neked, hogy a magvetésemet esővel öntözöd meg és megoltalmazod a kártevőktől, megoltalmazod az ellenségtől, mert megdorgálod érettem a kártevőt és így az aratásomnak nem lesz hiánya. Learatom a harminc, hatvan, százannyit és az afölött valót bőségesen a te dicsőségedre a Jézus nevében. Köszönöm neked Uram, hogy te megáldasz engem. Ámen!”